A tetvesség

Dr. Gál Mónika
szerző: Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Kádár Eszter frissítve:

Három olyan tetűfaj létezik, amely parazitaként az emberi testen él és az ember vérével táplálkozik. Hogyan lehet felismerni és hogyan kezelhető a tetvesség?

Az emberen a tetvek három fajta élősködhet: ezek a fejtetű, a lapostetű és a ruhatetű. Közös bennük, hogy igen kis méretűek és nehezen felismerhetőek, csípésükkel az emberi vérrel táplálkoznak, emberről emberre szoros kontaktus útján terjednek közvetlen módon, nehezen eltávolíthatóak. Az elnevezésük által is jelzett különbséget elsősorban az jelenti, hogy lárváikat (serkék) a hajszálakra, a testszőrzetre vagy a ruházatra ragasztják-e. Betegségeket csak a ruhatetvek terjesztenek, a többi faj kellemetlen, viszkető, kivakarás esetén pedig felülfertőződésre hajlamos csípéseket okoz.

A tetvesség kezelése ma már hatékony készítményekkel lehetséges, azonban a megelőzés és a fertőzési lánc megszakítása továbbra is kulcsfontosságú a visszafertőződés elkerülése érdekében.

Fejtetvesség

A fejtetvesség (pediculosis capitis) kórokozója a Pediculus capitis, egy körülbelül 3-4 mm-es vérszívó rovar. Főleg gyermekközösségekben, idősek otthonában és elhanyagolt körülmények között élőkön okoz, néha járványszerűen, fertőzést.

A fejtetűre 5-7 napos fejlődési ciklus jellemző. Serkéit a hajszálakra ragasztott petetartókba rakja. Ezek tojásdad, szürkés, 0.8 mm hosszúságú képletek. A kikelt rovarokat vizsgálatkor főleg a fejbőr széli részén, a fül mögötti és a tarkótáji területeken láthatjuk. Szűrés kapcsán előfordulhat, hogy csak serkék találhatók, kifejlett rovar nem.

A fejbőr nagyon erősen viszket, a nyak gyakran bepirosodik és a kivakart területeken baktériumok telepedhetnek meg, gennyes váladékozást okozva, melytől összeragadhat a haj.

A kezelés speciális oldattal vagy samponnal történik, amelyek hatóanyagai általában permetrin, dimetikon vagy egyéb szilikon alapú összetevők. A fejbőrt alaposan be kell dörzsölni a készítménnyel, majd a gyártó utasítása szerint hagyni kell hatni (általában 10-12 órán keresztül). Számos tetűirtó készítmény esetében az ezt követő hajmosás után újra le kell kezelni a fej bőrét és tartósan rajta is hagyni a folyadékot, majd 5-6 nap múlva el kell végezni egy harmadik kezelést is az időközben kikelt élősködők elpusztítására.

A serkék kikelése megelőzhető a serkék mechanikus eltávolításával, azaz a hajszálról való lehúzgálásukkal is. Ez leghatékonyabban a speciális, sűrű fogazatú tetűfésűvel végezhető (lásd az alábbi képet).

Tetűfésű

A legújabb kezelések közé tartozik a fizikai úton ható szerek, például a dimetikon alapú készítmények, amelyek bevonják és megfojtják a tetveket, így nem tudnak ellenállóvá válni vele szemben. Léteznek új, egyetlen alkalmazással hatásos készítmények is.

A beteg környezetében élőknek is mindenképpen átvizsgáláson kell átesniük, hogy szükség esetén megkaphassák a kezelést. A fertőzési láncnak így lehet elejét venni.

Részletesen Fejtetű - Mit tegyek, ha tetves a gyermekem?

Lapostetű

A lapostetvesség (pediculosis pubis) kórokozója a lapostetű (Pthirius inguinalis), egy pajzs alakú vérszívó rovar.

A fanszőrzetben, ritkábban a hónalj, a hasfal és a végtagok szőrzetében él a szőrszálak tövénél a bőrbe fúródva, illetve a szőrszálba kapaszkodva. A szempillák, szemöldökszálak tövénél is láthatóak időnként serkéi, főleg gyermekek esetében.

Kerekded, 1,5 mm körüli serkéit nagyszámban rakja. Vérszívása, csípése nyomán szürkéskék foltok jelenhetnek meg. Nagyon jelentősen viszket, a beteg erősen kivakarja a bőrét, mely területek felülfertőződhetnek.

A kezelés hasonló a fejtetvességéhez, az érintett területet permetrint, malationt vagy ivermektint tartalmazó helyi oldatokkal, tetűirtó krémmel vagy samponnal kell kezelni. A szempillák érintettsége esetén orvosi beavatkozás és speciális kezelések szükségesek.

A ruházatot, ágyneműt forró vízben kell kimosni és magas hőfokon megszárítani. A szexuális partnereket is kezelni kell, mivel a lapostetű nemi úton terjedő fertőzésnek számít.

Ruhatetvesség

A tetvesség ma már ritka formája a ruhatetvesség (Pediculosis vestimentorum), kórokozója a ruhatetű (Pediculus vestimentorum). Ma már szinte kizárólag csak hajléktalanokon, rossz szociális helyzetben élő, elhanyagolt, magatehetetlen embereken fordul elő. Igen rossz higiénés körülmények között, pl. háborús időszakban járványos betegségeket közvetíthetnek a ruhatetvek.

A tetvek csak átmenetileg, a vérszívás idején tartózkodnak a bőrön, petéiket a ruházat, illetve ágynemű ráncainak textilszálaira ragasztják. Testszerte viszketést okoz, jellegzetes vonalszerű kivakarások láthatóak a bőrön. Elhanyagolt esetekben barnás foltok alakulnak ki, valamint kis kivakart csomók jelenhetnek meg és a felülfertőződés itt is kialakulhat.

Kezelése során az érintett személy ruházatának, ágyneműjének fertőtlenítése a legfontosabb. A ruhákat és ágyneműt legalább 60°C-on kell mosni, illetve hőkezelésnek kell alávetni (vasalás, szárítógépes szárítás magas hőfokon). A bőrfelületet tetűirtó készítményekkel kell kezelni, hasonlóan a fejtetvesség esetén alkalmazott módszerekhez. A közeli kontaktokat is ellenőrizni és szükség esetén kezelni kell.

A megelőzésben a személyes higiénia fenntartása és a megfelelő ruházat biztosítása kulcsfontosságú. Hajléktalanszállókon, intézményekben rendszeres ruhacserére és ágyneműmosásra van szükség.

Az élősködők téma cikkei

13/1 Orsóférgesség
13/2 Cérnagiliszta-betegség
13/3 Ostorférgesség
13/4 Toxocariasis
13/5 Echinococcosis (hólyagférgesség)
13/6 Galandféreg, galandférgesség
13/7 Rühesség
13/8 Tetvesség
13/9 Chlamydia trachomatis
13/10 Trichomoniasis
13/11 Giardiasis
13/12 Toxoplasmosis
13/13 Pneumocystis carnii

Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász szakorvos

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász szakorvos
Aktualizálta: Dr. Kádár Eszter

Cikkajánló

Segítség