Anyajegy vagy melanoma? Mik a különbségek?

Az anyajegyek többsége jóindulatú bőrjelenség, amely csupán esztétikai gondot okozhat. Az atípusos anyajegyet és a festéksejtekből kiinduló bőrdaganatot, a melanomát kizárólag szakember tudja felismerni, és ha szükséges, eltávolítani.

Miért nehéz a melanoma felismerése?

Az anyajegyek száma a gyermek- és serdülőkortól szaporodik, ezért nem kell minden egyes új anyajegy megjelenésénél aggódnunk. Óvatosságra ad okoz ugyanakkor minden új elváltozás, ezek lehetnek rosszindulatú bőrdaganatok is. Közülük leggyakoribb a basalioma (bazálsejtes karcinóma) és a spinalioma (laphámsejtes karcinóma), de a legveszélyesebb melanoma (festéksejtes bőrrák) is részben újonnan jelenik meg a bőrön.

A melanomák többsége ugyanakkor meglévő anyajegyek rosszindulatú elváltozásaként alakul ki, noha színbéli eltérést fedezése esetén sem kell minden esetben a legrosszabbra gondolni. A bőrön lévő pigmentált részek, anyajegyek ugyanis természetes módon is változhatnak a bőr érő napsütés hatására.

Tudni kell, hogy napfény hatására az összes pigmentáció aktiválódik, vagyis ha valaki visszajön a tengerpartról, könnyen megijedhet, hogy mi is történt az anyajegyeivel. A barna bőrön az anyajegyek is sötétednek, számuk is növekedhet, különösen azoknál, akiknek egyébként is sok anyajegyük volt. Később is ugyanolyan pigment-reakciók mennek végbe a pigmentált helyeken, mint a bőr más területein, vagyis, ahogyan a napsütötte barnaság kopik, úgy világosodhatnak az anyajegyek is.

Akár újonnan jelenik meg tehát egy festékes bőrelváltozás, akár a meglévő anyajegy változik meg, az egyaránt lehet jóindulatú anyajegy, illetve rosszindulatú bőrdaganat is. Melanomára a legnagyobb kockázatot a meglévő anyajegyek elváltozásai jelentik, de ezt csak bőrgyógyász tudja elkülöníteni az anyajegyektől.

Az anyajegyek jellemzői

Az anyajegyek változatos méretűek és formájúak lehetnek: leggyakrabban azonban néhány milliméteresek, feketék vagy barnák, alakjuk kör alakú vagy szabálytalan, és a felszínük is éppúgy lehet sima, mint egyenetlen. Közös bennünk, hogy a határvonaluk mindig éles.

A jóindulatú közönséges anyajegyek kialakulása leginkább a bőrt ért UV-sugárzástól függ, vagyis minél több sugárzással találkozunk, annál több anyajegyünk alakulhat ki. Egyes hormonális változásoknál, így természetesen a serdülőkorban és a terhesség alatt is gyakori, hogy több anyajegy jelenik meg a bőrön, illetve a meglévők sötétednek.

Az úgynevezett atípusos anyajegyek, amelyekből bőrrák fejlődhet ki, családi hajlamként öröklődhetnek, tehát fokozott orvosi felügyeletet igényelnek. Míg mindkét bőrjelenség gyakoribb a napsugárzásnak kitett területeken, addig az atípusos anyajegy éppen a ruhával fedett testrészeken jelenik meg sűrűbben.

A melanoma malignum az esetek több mint felében már meglévő anyajegyekből, elsősorban atípusos anyajegyekből alakul ki, vagyis akinek több anyajegye van, a kockázata is nagyobb.

Sokan tévesen azt gondolják, hogy a bőr szintjében lévő anyajegyek ártalmatlanabbak, mint a kiemelkedő társaik, holott éppen ezekből alakulhat ki gyakran melanoma. Érdemes tehát rendszeresen figyelni és nyomon követni a legapróbb képleteket is a bőrünkön.

Anyajegy vagy melanoma: hogyan állapítható meg?

Az önvizsgálat során is látható elváltozások közül jellegzetes, hogy a közönséges anyajegy határai élesek, míg a melanoma elmosódott kontúrokkal rendelkezik.

Figyelemfelkeltő lehet azonban bármi, ha egy meglévő anyajegyünkön változás mutatkozik:

• megváltozik a mérete,

• növekszik

• felszíne karfiolszerűvé válik

• elmosódik a határa

• vérezni vagy viszketni kezd,

• begyullad, fájdalmassá válik.

Az egyetlen teljesen biztos módszer a közönséges anyajegy és a melanoma megkülönböztetésére azonban csak szakorvos által alkalmazható, ugyanis egy speciális nagyítóval végzett megtekintés, illetve a már kimetszett darabból végzett szövettani vizsgálat szükséges hozzá.

A bőrgyógyászok előszeretettel használják a dermatoszkópot a vizsgálatra, amely tulajdonképpen egy tízszeres nagyítást biztosító, bőrre helyezett mikroszkóp. Az anyajegyek megközelítőleg 80 százalékánál elegendő is ez a fajta vizsgálat, ugyanis egy gyakorlott bőrgyógyász dermatoszkóp segítségével nagy biztonsággal meg tudja állapítani, hogy szükséges-e valamilyen további lépést tenni, vagy csupán jóindulatú pigmentációról van szó.

A számítógépes fotódokumentációnak különösen akkor van jelentősége, ha sok (100-150) anyajegy van a bőrön, ha ezek között sok a szabálytalan, esetleg a családban vagy a betegnél volt már rosszindulatú bőrdaganat. Ilyen esetben nagyon fontos követni, melyik anyajegy változik.

Az életkor előrehaladtával nagyobb a rosszindulatú elváltozások esélye, így a szakorvosi ellenőrzéseket is gyakrabban ajánlatos megejteni. Statisztikák szerint a férfiaknál gyakran később sikerül felismerni a melanomát, ami rontja a sikeres kezelés esélyét.

Mikor indokolt anyajegyek eltávolítása?

Általában bőrgyógyász szakorvos véleményezi, mely anyajegyeket ajánlott vagy lehetséges eltávolítani. Ez akkor indokolt, ha pigmentszerkezete gyanúsnak tűnik, ha esztétikailag vagy az elhelyezkedése miatt zavaró – például öltözködésnél, borotválkozásnál visszatérő irritációnak van kitéve. Ha a páciens kéri az anyagjegy eltávolítását, gyakorlatilag bármelyiktől meg lehet szabadulni, ha nincs kizáró ok.

Szakszerű eltávolítás esetében az egészben, ép széllel kimetszett darabokat minden esetben szövettani vizsgálatra küldik, a rosszindulatúság gyanújával rendelkező elváltozásokat még a műtét előtt onkodermatológus (bőrgyógyász, onkológus) vizsgálja, és tesz javaslatot a műtéti tervre.

Anyajegyet el lehet távolítani lézerrel, elektrokoagulációval vagy fagyasztással is, de a legbiztonságosabb a szikével történő kimetszés - minden irányban ép széllel, és korrekt szövettani vizsgálattal.

A hőhatással dolgozó eljárások esetén nem lehet szövettant készíteni, így nem kapunk választ a legfontosabb kérdésekre: pontosan mit vettünk ki szövetileg, volt-e benne rosszindulatúságra utaló szöveti jel? Ép széllel, egészben ugyan lézerrel is ki lehet metszeni az elváltozást, amennyiben magát az anyajegyet nem éri hőkárosodás, ugyanakkor ezen módszer esetében nehezebb a seb zárása.

A kimetszéssel történő anyajegyműtét után következik a bőrhiány zárása, amely a helytől, nagyságtól, iránytól, a bőr milyenségétől függően rendkívül változatos lehet. Egyszerű esetben a metszést követően a sebszéleket össze lehet varrni. Bonyolultabb esetekben a seb környezetéből kell különböző módokon bőrt elforgatni, elcsúsztatni a bőrhiány zárása céljából. Más esetekben a test egyéb helyéről válhat szükségessé bőr átültetése.

A műtétet követően szükséges

• a napozás és a szolárium mellőzése minimum 6 hétig,
• hegkezelő kenőcsös kezelés,
• a heg feszüléstől való óvása,
• kozmetikumoktól tartózkodás.

Dr. Vincze Ildikó, bőrgyógyász-kozmetológus