A napgomba tünetei és kezelési lehetőségei

A napgombának nevezett fertőzést a Malassezia furfur nevű gombafaj okozza. Az általa kiváltott bőrbetegség orvosi megnevezése a pityriasis versicolor vagy a tinea versicolor. Ahogy az elnevezés is utal rá, a gombásodás okozta bőrtüneteknek változik a színe.

A napgomba tünetei

A napgombára jellegzetes, hogy télen, amikor a bőr fehér, akkor barna foltokként jelentkeznek a bőrelváltozások, nyáron pedig, ha a bőr lebarnul, a gombával fertőzött bőrfelszín fehér (vagy a bőr alapszínánek megfelelően világosbarna, rózsaszínes árnyalatú) lesz. A napfénnyel nincs összefüggésben a betegség, elnevezése a napozás során jelentkező színváltásra utal. Többetk között ez a tünet különbözteti meg a szintén fehér bőrfoltokkal járó vitiligótól is.

A gomba megtelepedési helye a hajas fejbőr. A hajas fejbőrről hullik le a későbbiekben a fertőzést okozó élesztőgomba, így leggyakrabban a háton, vállon, mellkason, nyakon okoz bőrtüneteket.

A napgombafoltok laposak (nem emelkednek ki a bőrfelszínből) és kerek szélűek, gyakran nagyobb felületekre is kiterjednek. Lassan növekedhetnek, egyeseknél enyhén viszkethetnek.

A napgomba diagnosztizálása a klinikai tünetek alapján történik, egyes esetekben mikroszkópos vizsgálatot is végeznek celluxos mintavétel segítségével.

A Malassezia furfur előfordulása, a betegség kialakulása

Napgomba leggyakrabban fiatal felnőttkorban jelentkezik. Globális elterjedési gyakorisága 3-5%, egészséges egyéneknél 1-3%.

A gombafaj a bőr normál flórájának része: az esetek 84%-ában az ép, egészséges bőrön is előfordul, a Malassezia gombák a korpásodás okozói is lehetnek. Nem tekinthető klasszikus bőrgombás fertőzésnek, emberről emberre történő átadása sem ismert. Az esetek többségében nem okoz elváltozást vagy más panaszokat, néha azonban a gomba szaporodásnak indul és terjedni kezd, ekkor jelenik meg a napgombaként ismert pityriasis versicolor betegség.

Ennek pontos oka nem ismert, de kialakulásában szerepet játszhatnak az alábbi tényezők:

• hormonális eltérések (pubertás, terhesség),
• meleg, párás környezet (különösen, ha rosszul szellőző ruházattal párosul),
• zsíros bőr,
• az immunrendszer gyengesége (krónikus betegségek, bizonyos gyógyszerek hatására).

Az atópiás és seborrhoeás dermatitisben is nagy gyakorisággal (56-88%) kimutathatók különböző Malassezia, a pszoriázisos bőrtünetek keletkezésében ugyancsak ismeretes a gombafaj.

Hogyan kezelhető a napgomba?

A napgomba nem jár közvetlen egészségügyi kockázatokkal, kezelése elsősorban esztétikai okból történik.

Kezelése komplex, gombaellenes hatóanyagokkal lehetséges. A bőrfelszínen jelentkező foltok kezelésére alkalmazható helyileg ható és szájon át szedhető gombaellenes szer is. Minden esetben szükség van a hajas fejbőr gombaellenes hatóanyagokat tartalmazó samponos kezelésére is. Ennek elmulasztása esetén hatástalan a testen megjelenő elváltozások kezelése, hiszen a fertőzés forrása a hajas fejbőr, így garantált a visszafertőződés.

Sajnos a kezelt esetek nagy részében előfordul kiújulás, ebben nagy szerepe van a hajlamosító tényezők folyamatos jelenlétének. A gyógyult esetekben is tartósan fennmaradhat a világos bőrtünet, de ez önmagában nem jelenti a kezelés eredménytelenségét.

Megelőzési lehetőségek

Fontos a megfelelő higiénia betartása, gyakori zuhanyzás és a bőr megfelelő szárítása. Figyelembe véve a kialakulását, leghatékonyabban úgy lehet megelőzni, hogy ha sportoláshoz megfelelő légáteresztő öltözéket használunk, utána azonnal zuhanyzunk és hajat is mosunk. Fontos, hogy vizes, nedves fejbőrrel ne feküdjünk le.

Mivel emberről emberre nem terjed a gomba és nem adható át a napgombásodás, nem szükséges az izoláció és az érintkezés korlátozása.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
Aktualizálta: Dr. Kádár Eszter