Vitiligo - Egy titokzatos bőrbetegség
A vitiligóban szenvedő betegek elveszítik a bőr színéért felelős festékanyag, a melanin termelésének képességét. Ez lassan növekvő, szabálytalan alakú fehér foltokat és fokozott napfényérzékenységet eredményezhet. Akkor fordul elő vitiligo, ha a melanint termelő sejtek elpusztulnak vagy képtelenné válnak annak előállítására.
A vitiligo minden rasszban előfordul, és a népesség 1-2 százalékát érintheti, de jobban észrevehető a sötétbőrű embereken. Bármely életkorban kialakulhat, de leggyakrabban 10 és 30 éves kor között alakul ki. Hátterében a melanin nevű pigmentet termelő sejtek, a melanociták működészavara áll. Megfelelő kezelése nincs, meggyógyítani nem lehet a betegséget, a kezelés célja a folyamat lassítása, a hibák elfedése.
A vitiligo tünetei, jelentkezése
A vitiligo fő tünete a bőr pigmenttartalmának elvesztése. Gyakorlatilag a test bármely részén jelentkezhet, de a legtöbb esetben a fénynek kitett helyeken alakul ki, mint például a kezek, a lábfej, a karok, a nyak, az arc, az ajkak. A fehér foltok megjelenhetnek azonban kevésbé látványos bőrfelületen, a hónaljban, vagy a hajas fejbőrön is.
A vitiligo általában kis területen és hirtelen kezdődik, kezdetben halványabb, majd élesebbé váló fehér folt formájában. Az érintett bőrfelület idővel növekszik, sokszor egy stagnáló fázist követően, valamilyen érzelmileg megterhelőbb, stresszesebb időszakban. Az esetek egy részében spontán repigmentáció (a bőr színének részleges visszatérése, a fehér foltok halványodása) is bekövetkezhet, de jellemzőbb a stabil és a romló időszakok váltakozása.
Kísérő tünet lehet a korai őszülés, a szempillák, szemöldök, szakáll és bajusz kifakulása, a száj nyálkahártyájának elhalványodása, a retina színváltozása. A melanin határozza meg ugyanis a bőrön kívül a haj és a szem színét is.
Attól függően, hogy a vitiligo milyen kiterjedésű bőrfelületet érint, több típusát különböztethetjük meg.
A vitiligo típusai
-
Fokális: a testnek csak néhány pontjára lokalizálódik.
-
Szegmentális: a test egy nagyobb részén jelentkezik.
-
Generalizált: a test nagyobb részén jelentkezik, több testtájra kiterjed, gyakran szimmetrikus.
A vitiligo okai
A vitiligo pontos oka, a melanintermelés károsodásának kiváltó tényezője nem ismert. Elméletek léteznek a betegség patológiájával kapcsolatban, felmerült az autoimmun eredet, a genetikai tényezők és a környezeti hatások szerepe is.
A betegség oka lehet immunológiai rendellenesség, autoimmun eredet feltételezhető. Erre utalhat, hogy a vitiligo sokszor más autoimmun kórképek társbetegségeként jelentkezik, azaz nagyobb a betegség kialakulásának esélye autoimmun betegek körében.
Az örökletes tényezőknek is fontos szerepe van a betegség kialakulásban, családi halmozódás megfigyelhető.
Néhány esetben beszámoltak olyan környezeti kiváltó faktorokról, mint a stressz és a napégés. Az esetek egy részében ilyen események után jelennek meg először a foltok, vagy ezt követően növekszik az érintett bőrfelület nagysága. Sok páciens beszámol belgyógyászati betegségről is.
Milyen problémákat okoz a vitiligo?
A fehér foltok jelentős pszichés, érzelmi terhet jelentenek a betegek számára a látvány miatt, a vitiligósok visszahúzódóvá válhatnak.
A melanin ezen kívül a káros napsugárzás elleni védelemben játszik fontos szerepet. Az UV-sugárzásnak kitett foltoknál ezért már rövid idő alatt komoly napégés alakulhat ki, fokozva a napfény rövid és hosszabb távú káros hatásait.
Elkülönítése más, pigmentációt érintő kórképektől
A vitiligón kívül több más kórkép is okozhat pigmentációs zavart.
Albinizmusban a festékhiány a bőr teljes felületére kiterjed, illetve a haj és a szem sem rendelkezik melaninnal. Vitiligóban a festékhiány foltokban jelentkezik, a haj és a szem színe pedig csak részlegesen változik meg, fakul ki.
A pikkelysömör és az ekcéma után is maradhatnak a gyulladással érintett bőrfelületen pigmenthiányos foltok, ezek megjelenése, kórelőzménye azonban jól elkülöníthetővé teszi a vitiligótól.
Napozás után kialakulhatnak fehér foltok a napgomba eredményeként is, ez azonban a vitiligóval ellentétben gombaellenes szerekkel kezelhető állapot.
Szteroidos kenőcsök mellékhatásaként is zavart szenvedhet a melanintermelés, ebben az esetben a fehér foltok a kezelés és a gyógyszer elhagyása után spontán eltűnnek, a bőr színe visszatér.
A vitiligo kezelése
Nincs minden esetben szükség kezelésre. Sok esetben elég napvédő és korrektor, alapozó/smink használata. A világos bőrűeknél elég óvakodni a napfénytől, sokszor már ez észrevehetetlenné teszi a tüneteket. Érdemes a legmagasabb faktorszámú fényvédőt használni, ezzel a pigmenthiányos és pigmentált területek közötti kontraszt is csökkenthető, de segít csökkenteni a bőrdaganatok kialakulásának kockázatát is.
Amennyiben nagyobb kiterjedésűek a vitiligo által érintett bőrfelület, vagy rosszabbodás tapasztalható, érdemes orvoshoz fordulni. Több hónapos kezelésre van szükség az esetek döntő részében, és sokszor előfordul, hogy többféle hatóanyagot is végig kell próbálni, mire a klinikai tünetek javulnak. Érdemes bőrgyógyászon kívül szemészt is felkeresni, hogy kiderüljön, nincs-e szemészeti eltérés.
-
Helyi hatású krémek: A szteroid krémek használata során repigmentáció kialakulására van remény. Sokszor 3 hónapnyi kezelés után van csak javulás, UV-fényterápiával kombinálva. A hosszú távú szteroidkezelés mellékhatása lehet az atrófia, striák kialakulása.
-
Helyileg ható immunmodulánsok: Ebbe a csoportba tartozik a pimecrolimus és a tacrolimus. Kevesebb mellékhatásuk van, mint a szetroidoknak, de vizsgálatok felvetették, hogy emelkedhet a limfómák és egyéb daganatos betegségek rizikója használatuk során.
-
PUVA-kezelés és UV-B-kezelés: A PUVA-kezelés a fotokemoterápiás kezelések közé tartozik, UV-A sugárzás és psoralen kombinációját jelenti. Akkor lehet hatékony, ha a testfelszín kevesebb, mint 20%-a érintett. Az UV-B kezelés szintén csak a kisebb bőrtünetek kezelésére használatos.
-
Depigmentáció: Ha a vitiligo csaknem az egész testfelületre kiterjed, akkor a nem érintett területek depigmentálására is van lehetőség. Ilyenkor a melanint lebontó hatóanyagokat (hidroquinone származékok) vagy lézerkezelést alkalmaznak. A depigmentáció számos mellékhatással járó visszafordíthatatlan folyamat, melynek számos mellékhatása lehet.
Keressen fel bőrgyógyászt akkor is, ha a napégés súlyos panaszokat okoz: hólyagos, esetleg gennyes, lázzal jár, és nem javul néhány nap elteltével a házi praktikák hatására.
Ez is érdekelheti A 7 legbizarrabb bőrbetegség
WEBBeteg összeállítás
Források: Dr. Csuth Ágnes, családorvos - WEBBeteg; Dr. Boros-Gyevi Márta - Oxygen Medical