Az éneklés a légúti, a COPD-s betegek légzőterápiája

Az asztma és a belégzést durván nehezítő egy másik betegség - a magyarul csak nehézkes fordításban emlegetett kór: a krónikus obstruktív tüdőbetegség (rövidítve COPD) - érintettjeinek száma hazánkban megközelíti az 1 milliót. További riasztó adat, hogy a lakosság csaknem egynegyedénél fordul elő légúti allergia.

A légúti betegek orvosi, ápolási ellátását rendkívül egyedi módszerekkel – például énekléssel – egészíti ki a magas szakmai színvonalú gyógykezelést, rehabilitációt nyújtó Törökbálinti Tüdőgyógyintézet. Az ötletgazda Várdi Katalin főorvos abból indult ki, hogy a COPD-s egyén is képes lehet énekelni, ha megtanulta a megfelelő technikát – hiszen a légzést támogató izmok helyes működtetése a légvételek normalizálódását is segíti. A 2017-ben létrehozott Légzéssel a Lélekért Alapítvány az egészségügyi mellett a kulturális rekreációt is segítségül hívja az érintettek életminőségének javítására. A „Mozdulj Oxigénnel” elnevezésű kampányukkal a már és a majdani betegekhez, családjukhoz is fordulnak, kiemelve, hogy mennyire fontos megnyerni a kiszűrtek, a diagnosztizáltak terápiás együttműködését. A képzés (edukálás) részben a közvéleménynek is szól. Fel akarják hívni a figyelmet a megelőzés jelentőségére. A kampány (mottója: „Felelősséggel a légutak egészségéért”) arra is rávilágít, hogy van mód a súlyos légúti kórban szenvedők mobilizálására. Ennek a „mozgásba hozásnak” látványos, de még inkább jól hallható példája a talán legkülönlegesebb hazai kórus életre hívása.

Ezt olvasta már? A COPD kezelési lehetőségei

Az éneklés kiegészítő terápia, a légzőszervi rehabilitáció fontos eleme

A Mozdulj Oxigénnel Kórus több tucatnyi tagja olyan légzési nehézségekkel küzdő beteg, aki a gyógyszeres kezelés, a gyógyászati segédeszközök, az oxigén használata mellett is, minden nap átéli, mit jelent a „nehézlégzés”. Sokan közülük tartós otthoni oxigénkezelésre szorultak (szorulnak ma is), számukra a mobilitás kérdése, például a tájékozódás/tájékoztatás hiányában, sokszor nagy probléma volt. Holott énekelni ők is meg tudnak tanulni – ezt a COPD világnap alkalmából szervezett konferencián fellépésükkel is bizonyították. Előadásuk meggyőzően igazolta a közönség (családtagok, kezelő- és vendég szakorvosok, nővérek, az ápolószemélyzet) számára az éneklés terápiás hasznát, eredményességét. Philipp György karnagy segítségével a műsor dalait tanulva elsajátították a különböző hangképzési technikákat, a módszert, hogyan kell éneklés közben lélegezni. „A zene gyógyító erejű – kinél tartósan, kinél csak rövidebb időre – mindenkinél hoz valami eredményt” – mondja a karnagy azon a videón, amit azzal a céllal készítettek, hogy ezt a különleges terápiát megismertessék a többi COPD-s beteggel is. Egyik próbájukon megjelent Király Viktor, és az énekes elmondta a kórustagoknak, hogy 13 éves kora óta asztmával küzd, így maga is megtapasztalta, milyen érzés, amikor az éneklés hatására szinte „kinyílik” az ember tüdeje. Látogatását úgy összegezte: nehéz volt elhinnie, hogy a próbateremben látott emberek többségének pár héttel korábban még felállni is nehezére esett, hogy az ágy, a szék meg persze az oxigénpalack szabta meg a létezés kereteit, a mozgás határait, ma pedig kórust alkotva a színpadon állnak. Tudja, nem gyógyultak meg, hiszen esetükben jelenleg csak az állapotromlás lassítása lehetséges, de a programban résztvevők ma már képesek önfeledten énekelni. Motiválja őket a szereplés, a mások érdeklődésében való megmártózás.

Ez a cikk is érdekelheti Miért jó énekelni? - Az éneklés pszichés vonatkozásai

Javítható az életminőség

Dr. Várdi célja, hogy a súlyos légúti betegeknél az éneklést kiegészítő terápiaként, a légzőszervi rehabilitáció fontos elemeként alkalmazva életminőségüket javítsa. A közösségi, művészeti élményhez jutás a ráadás, a bónusz. Az első fellépést (2018 tavaszán) hosszabb intenzív felkészülési időszak előzte meg, amit a rehabilitációs osztály főorvosa a terápiás protokollokkal összhangban, körültekintően épített fel. A Várdi-Philipp-módszert, az összegyűlt tapasztalatokat minél több beteghez szeretnék eljuttatni. A kórustagok a nyilvánosság előtti bemutatkozásukkal példát állítanak mások elé. Vannak is már követők. A szakemberek az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben, a Mátrai Gyógyintézetben, a Farkasgyepűi Veszprém Megyei Tüdőgyógyintézetben betegek több csoportját készítették fel, és a belőlük összeálló egyesített kórus gazdagította a COPD Világnap szakmai programját.

Ezt olvasta már? Légzőszervi betegek rehabilitációja

Fontos a COPD tüneteinek felismerése és a megelőzés is

A legelső fellépés után Várdi doktornő közhírré tette, az énekkar szerepeltetésével az volt a célja, hogy a közvélemény jobban megismerje a súlyos légúti betegségeket, az áldozatokat sújtó gondokat, nehézségeket. A figyelmet arra akarta irányítani, hogy az érintettek számára elengedhetetlen a társadalom többi – magát egészségesnek valló – tagjától érkező megértés, szolidaritás, a gesztus, hogy egyenrangú partnerként tekintenek rájuk. Nem kell sokat győzködni azt, aki meglátja az oxigénpalackja mellett állva, orrában oxigénszondával éneklő – akár idősebb – lelkes, jókedvű, felszabadult nőket, férfiakat. Az ilyen érzékenyített közönség a jövőben másképpen gondolja majd végig, miként lehet együtt élni a légzést nehezítő betegséggel, adott esetben a COPD-vel. A világnapi jelmondatnak megfelelően soha nincs túl korán, hogy felhívjuk a figyelmet a betegségre, a prevencióra, és túl késő sincs ahhoz se, hogy hatékony kezelése érdekében mindent megtegyünk!

A Magyar Tüdőgyógyász Társaság (MTT), a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) a 2018-as COPD világnapra készülve rendhagyó fórumot szervezett több orvosszakma képviselőinek bevonásával. A rendezvényen így többféle megközelítésben esett szó a légúti betegségekről. (Dr. Dinnyés András a generációkon átívelő rizikók megjelenéséről beszélt. Dr. Karádi István beszámolója szerint tudatos életvezetéssel több légúti kór is megelőzhető. Dr. Böszörményi Nagy György a cirkadián aktivitás jelentősége mellett a helyes alvás szerepét hangsúlyozta. Dr. Kovács Gábor a szűrés és a korai diagnózis jelentőségére tette a hangsúlyt. Dr. Farsang Csaba a szív-érrendszeri és a légúti kórok közötti összefüggéseket elemezte. Dr. Bittner István a nem daganatos légúti betegségeknek a hangulatzavarokat kiváltó szerepét ismertette. Dr. Szabó János a WHO új modelljét ajánlotta a háziorvosok figyelmébe, azt hangsúlyozva, hogy a kórismézés mellett a dohányzásról való leszoktatásban is nagy feladat hárul a családorvosokra. Erre tekintettel hirdette a WHO a COPD világnapjára a dohányfüstmentességét is. Az időzítés nem véletlen egybeesés, hiszen a dohányzás mint napjaink egyik legnagyobb szenvedélybetegsége világszerte évente milliók korai halálát okozza a keringési (szív- és érrendszeri), a különböző daganatos és az idült légzőszervi megbetegedések következtében. Utóbbiak elsősorban (legnagyobb számban) a COPD miatt szedik az áldozatokat – idő előtt. A légúti halálokozók sorában ezután a krónikus bronchitisz, majd az emfizéma következik. Hazánkban évente húszezren vesztik életüket dohányzás okozta betegségek és szövődményeik miatt.

A COPD mára népbetegséggé „nőtte ki” magát hazánkban. Szakemberek becslése szerint 600 ezerre tehető azok száma, akik a krónikus obstruktív tüdőbetegség különböző súlyossági fokozatú állapotában élnek. Gyakran társul kardiovaszkuláris vagy egyéb kór mellé. Ezért is van annak jelentősége, hogy a legutóbbi szakmai fórum rendhagyó módon multidiszciplináris volt. A nemzetközi szakmai álláspont szerint a COPD nagyon összetett betegség, hatékony kezeléséhez új, a korábbiaknál átfogóbb szemléletmódra van szükség. Ez a kórkép mind az egyéni, mind a (nép)egészségügyi szempontokra tekintettel a tüdőgyógyászaton kívül több területet is érint. „Rendszer- és egyénszintű ellátása csak akkor lehet előremutató, azaz sikeres, ha minél több szakma és tudományág szempontjait tudjuk az ellátás különböző szintjeibe bevonni. A valós megoldásokat jelentő együttműködés nem csak a kapcsolódó egyéb (kardiológiai, neurológiai, dietetikai, fizioterápiai) betegségek szakterületét érinti, az eredményességhez a mindennapi élettel foglalkozó szakágak (szociológia, környezetvédelem, városszervezés, az oktatás, a média) szempontjait is figyelembe kell venni. A lakosságnak – a hatékony gyógykezelés érdekében – tudnia kell, miként lehetséges a betegség megelőzése, illetve a korai felfedezés” – vallja dr. Várdi. A szakemberek célja, hogy a COPD kezdeti tüneteit (tartós köhögés, nehézlégzés, fáradékonyság) ismerjék fel a betegek, hiszen ha minél korábbi stádiumban elkezdődhet a kezelés (az előírás szerint alkalmazott gyógyszerekkel!), annál hatékonyabb lehet, és a beteg – megfelelő életminőségben – annál tovább élhet. (Ma minden fontos készítmény támogatottan érhető el – hangsúlyozzák a szakorvosok.)

Vissza kellene szorítani a dohányzást!

Az új terápiás irányelveket az új felismerésekre építve dolgozták ki. Ma az epigenetikai vizsgálatok bizonyító adatai nyomán ismert tény, hogy életvitelünk több generációra szólóan hatással van utódainkra. A dohányzó ember tehát unokáira is átörökítheti a káros hatásokat. Utaljunk itt ismét a világnapi jelmondatra: soha nincsen túl korán, hogy felhívjuk a figyelmet a betegségre és megelőzésére, és soha nincs túl késő ahhoz, hogy mindent megtegyünk hatékony kezelésére! A prevenció érdekében a legfontosabb a dohányzás visszaszorítása: a fiatalok ne is szokjanak rá, a dohányzók pedig minél előbb hagyják abba! A leszokás segítésére ingyenes telefonos tanácsadás érhető el (06-80/442-044) az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben.

Tovább Dohányzás - A leszokás módszerei

Forrás: WEBBeteg
Fazekas Erzsébet, újságíró