Tüdőtágulat: az emfizéma tünetei és kezelése

Az emfizéma a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egyik típusa, mely az alsó légutak, léghólyagocskák visszafordíthatatlan tágulatával jár. A folyamat hátterében a krónikus gyulladás okozta falpusztulás áll, melynek számos kiváltó oka lehet: első helyen a dohányzást kell megemlítenünk. A betegek száma egyre nő, de sokan csak későn kerülnek orvoshoz.

A betegség folyamatos súlyosbodása légzési elégtelenséghez, hosszú távon halálhoz is vezethet. A dohányzás elhagyása és a korán elkezdett kezelés növeli a túlélést, illetve a tüneteket enyhíti, javítja a tüdő állapotát, lassítja a folyamat előrehaladását.

A tüdőtágulat tünetei

A nehézlégzés csak lassan és fokozatosan alakul ki, először csak terhelésre, később már nyugalomban is jelentkezhet fulladásérzés.

Felléphet kínzó száraz köhögés, a köhögési rohamok inkább reggel jelentkeznek.

A betegek főleg sovány alkatúak, hordó alakú mellkassal, néha púpos háttal.

A kilégzés nehezítettsége miatt jellegzetes, pipázó ajaktartást lehet látni, illetve sípoló hangot lehet hallani.

A romló légzés, krónikus oxigénhiány a légzőizmok sorvadását, fogyást, étvágytalanságot, fáradékonyságot, alvászavart okoz.

A betegek „otthonülővé” válnak, elszigetelődnek, sokszor depressziósok lesznek.

Mi okozhatja a tüdőtágulatot?

Az emfizéma lehet elsődleges, főleg időskorban, arra hajlamos embereknél. Ez egy fiziológiás folyamat az életkor előrehaladtával és ritkán okoz súlyos légzési elégtelenséget.

Kialakulhat másodlagosan, leggyakrabban a krónikus obstruktív hörgőgyulladás következményeként. Gyakran nagyobb emfizémás bullák alakulnak ki, a bulla fizikai terhelés, a mellkasi nyomás emelkedése (hasprés) következtében megrepedhet, légmellet okozva. Műtétek után egy eltávolított tüdőlebeny helyét a maradék lebeny elfoglalja, de ez kompenzációs mechanizmus, nem jár falpusztulással, önmagában nem rontja a légzést.

A tüdőtágulat rizikófaktorai

Rizikótényezői közül a dohányzás a legjelentősebb, illetve a különböző foglalkozási ártalmak (füst, por) és a légszennyeződés (szmog, ködös levegő). Kiemelendő a passzív dohányzás hatása is a betegség megjelenésében.

Megfigyelések alapján emfizéma kialakulására hajlamosít a leromlott állapot, az alkohol, a rossz szociális helyzet, a gyakori infekciók, a C-vitamin hiánya.

A genetikának is szerepe lehet, mégpedig az alfa-1-antitripszin enzim veleszületett hiánya következtében, mely miatt a tüdőben felszaporodhatnak olyan fehérjebontó enzimek, melyek a szöveteket károsítva tüdőtágulatot okoznak. Amennyiben ezt az enzimhiányt felismerik, pótlásával a betegség kezelhető.

A tüdőtágulat kivizsgálása

A nehézlégzéses tünetek fokozódása miatt orvoshoz forduló betegeknél először mellkasröntgen-vizsgálat történik, melyen jellegzetes kép lesz látható: mélyen álló rekesz, vízszintesen álló bordák, köztük széles résekkel. A tüdőrajzolat szegényesebb.

Azonban a diagnózis felállításához érzékenyebb képalkotó eszköz kell, ez pedig a nagy felbontóképességű úgynevezett HRCT.

A vérgázvizsgálat során főleg az oxigénszint csökkenését láthatjuk.

Az emfizéma stádiumbeosztásához a légzésfunkciós eltérések mértékét is figyelembe kell venni.

A tüdőtágulat kezelése, megelőzése

Első és legfontosabb lépés mint kiváltó és súlyosbító tényezőnek, a dohányzásnak az abbahagyása. Szükséges a rizikótényezők csökkentése: veszélyeztető foglalkozás esetén foglalkozásváltás, fertőzések megelőzése–kezelése, és ha kell, antitripszin pótlása.

Tüneti kezelésként gyulladáscsökkentő (kortikoszteroid) és hörgőtágító gyógyszer jön szóba elsősorban inhalatív formában.

Nagyban segíthet a megfelelő légzőtorna elsajátítása, illetve a kontrollált házi oxigén alkalmazása.

Ha a tünetek súlyosbodnak, kórházi ellátásra van szükség. Nagyon ritkán, indokolt esetben műtét, illetve tüdőtranszplantáció is szóba jöhet.

Tovább Hogyan feküdjön, üljön, mozogjon a tüdőbeteg?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
Aktualizálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus