A légúti szűkület okai
aktualizálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus frissítve:
A két leggyakoribb légúti szűkülettel járó betegség az asztma és a COPD. Mindkettőben jellemző tünet a köhögés és légszomj. Az asztmában gyakori a sípoló légzés, a COPD egyik jellemzője a változó mennyiségű köpetürítés.
| A téma cikkei |
| 5/1 A COPD és tünetei 5/2 A légúti szűkület okai 5/3 COPD - Mikor forduljunk orvoshoz? 5/4 A COPD kezelési lehetőségei 5/5 Élet krónikus obstruktív légúti betegséggel |
Az asztmáról
Okok és tünetek
Az asztma az alsó légutak krónikus gyulladása, amit gyakran allergia okoz. A betegség kialakulásában jelentős szerepet játszanak a genetikai tényezők. A tüdőasztma jellegzetessége, hogy a légutakat körülvevő izomrostok bizonyos ingerekre rendellenesen nagy mértékben összehúzódnak, ami hirtelen és erőteljesen rontja a légzést, akadályozza a levegő kilégzését, ami jellegzetes sípoló hangot ad.
Rizikófaktorok
A tüneteket rontja az allergéneken kívül az időjárás, stressz, vegyi anyagok, illatanyagok, egyéb irritáló gázok, gőzök, de a hideg és a fizikai terhelés is.
Kezelés
A légúti szűkület mértéke változó, de hörgőtágító hatására a szűkület gyorsan akár teljesen oldódik. A megfelelő kezelés hatására a hörgők szűkülete tartósan megszüntethető.
A COPD-ről
Tünetek
A krónikus obstruktív bronchitisz és bronchiolitisz (COPD) nevű betegséget a hörgők (bronchusok) és hörgőcskék (bronchiolusok) folyamatosan fennálló gyulladása jellemzi, ami megvastagítja a légutak falát, és ezáltal szűkíti a légutakat. Krónikus bronchitisben fokozott a nyáktermelés is, ami a már amúgy is beszűkült légutakat tovább szűkíti.
Okok, rizikófaktorok
Az esetek jelentékeny hányadában a COPD hátterében a régóta fennálló dohányzás okozta károsodás áll. A COPD-s betegek 85-90-ban a dohányzók közül kerülnek ki.
Ritkán a COPD egy bizonyos fehérje, az alfa-1-antitripszin veleszületetten alacsony szintje miatt is kialakulhat (alfa-1-antitripszin-hiány).
Ezenkívül számos más irritáló anyag is vezethet COPD-hez, ide értve a különböző légszennyeződéseket, illetve bizonyos munkavégzéssel összefüggő irritáló gázok és gőzök belélegzését.
Kezelés
A COPD kezelése súlyosságától függően beállított bázis terápiából, a fellángolás kezelésére szolgáló kiegészítő kezelésből és légzésrehabilitációs terápiából áll.
Hová vezethetnek a gyulladásos folyamatok?
Mind a két fentebb említett gyulladás (asztmás és COPD-s) hosszú távon szövetkárosító hatású, szöveti átépülést okoz. Az elasztikus rostok pusztulnak, a léghólygocskák (alveolusok) fala károsodik. Ha a léghólyagok fala károsodik, az eredetileg különálló léghólyagok összeszakadnak, ezáltal kevesebb léghólyag marad, de azok nagyobbakká válnak, vagyis „tüdőtágulás” alakul ki. A túltágult alveolusok és a rugalmas rostok hiánya miatt a kilégzéskor a levegő egy része „csapdába” esik a tüdőben, ami tovább rontja a légcserét, a tüdő állandó „felfújt” állapotát okozza. Ez rontja a légzőizmok munkáját, megakadályozza a mély légvételt, felületes légzést okozva. A COPD-s beteg légzésekor a gázcsere (széndioxid/oxigén cseréje) nem megfelelő, ez a szervezetben oxigénhiányt okoz, ami az összes szerv működését rontja.
| Összefoglalva a rizikófaktorok |
|
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus
| 5/1 A COPD és tünetei | | 5/2 | | 5/3 COPD - Mikor forduljunk orvoshoz? |
