Az anyatej és az immunológiai ablak

Az anyatejben lévő számos fehérje fontos szerepet játszik abban a folyamatban, amelynek következtében a fejlődő kisbaba kiépülő, megerősödő immunrendszere befogadja, tolerálja a bevitt tápanyagokat – állítják az anyatejes táplálás kutatói.

Korán eldől: fehérje-tolerancia vagy allergia

A szakemberek azt is megfigyelték, hogy a 4-7 hónapos kor közötti időszakaszban kinyílik egy „immunológiai ablak”, vagyis ebben a korai periódusban különösen kedvezőek a viszonyok a baba szervezete számára, hogy el tudja fogadni az idegen anyagnak számító táplálékfehérjéket.

Ezen elfogadásnak jele az immunológiai tolerancia, az elutasításé pedig az allergia létrejötte – számol be dr. Csáki Csilla allergológus-immunológus a WEBBeteg olvasóinak mindarról, amit november végén az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (A hozzátáplálás legújabb gyakorlati gyermekgyógyászati kérdései című) szimpóziumán hallott.

A csecsemő elválasztása és/vagy hozzátáplálás

Örökzöld téma, és egyben állandó dilemma, mikor vagy mikortól, mit egyen, mit ehet a kisbaba? Minden újdonsült anyuka nagyon hamar megismeri annak terhét, hogy milyen válaszokat fogadjon el ezekre a kérdésekre. Elvégre kisbabája szoptatása vagy cumisüveges táplálása során – előbb vagy utóbb, de szükségképpen – eljut arra a pontra, amikor a család, a védőnő, a gyerekorvos (a sorrend tetszőleges, és a nyomásgyakorlók köre lehet bővebb) unszolására, megkínálja kisbabáját az első szilárd, pépesített ételfalattal.

Igen ám, de mikor jöjjön el ez a pillanat, mivel kezdje a baba hozzátáplálását, és milyen gyorsan váltsa le a folyékony tejtáplálást a szilárd koszttal?

Az elmúlt két évtizedben – mind a különböző európai országokban, mind az Egyesült Államokban – az volt az általános szakmai javaslat, hogy a baba 6 hónapos koráig lehetőleg kizárólag szoptassanak az anyukák, és csak fél éves kor után kezdjék meg a szilárd étellel való kóstoltatást.

A tápszeres babáknál a szakemberek azt tanácsolták, az anyák 4-6 hónapos kor között kezdjék el a hozzátáplálást. Ezt a késleltetési javaslatukat a táplálkozástudomány szakértői, néhány évtizeddel korábbi statisztikai adatokra hivatkozással indokolták. Korábban ugyanis a táplálékallergia és a lisztérzékenység gyakoriságának jelentős növekedését észlelték, és arra a feltevésre jutottak, hogy a baba szervezete minél később találkozik az egyes táplálékfehérjékkel, annál kevésbé lesz allergiás.

Erre alapozva javasolja a tehéntejjel illetve a lisztes (glutén tartalmú) táplálékkal kapcsolatosan ma is a gyermekorvosok egy (nagyobb?) része, hogy a baba szervezete, 1 éves korig ne találkozzon ezekkel. Ugyanígy távol tartanák a gyerekeket az első életévükben a haltól és a tojástól is.

Új felfogás – korai barátkozás

Ez az említett teória most azonban megdőlni látszik, ismerteti az újabb fejleményeket Csáki doktornő. A megváltozott orvosi felfogás alapja egy svédországi megfigyelés – az történt, hogy ott, az 1980-as években, jelentősen megugrott a lisztérzékenység (celiákia) gyakorisága, ráadásul éppen azoknál a babáknál, akiknek a liszt késleltetett, 6 hónapos kor utáni bevezetését tanácsolták a szakemberek.

Ezeket a babákat fél éves korukig csak szoptatták az anyukák, majd ezt követően, a szoptatást viszonylag gyorsan abbahagyva, megkezdték a csecsemőiknél a hozzátáplálást. Az eredmények lesújtóak voltak! Járványszerűen kezdett az országban terjedni a lisztérzékenység.

Ma úgy látszik, biztosan nem tesz jót a babának, ha 3-4 hónapos kora előtt kezdik el a hozzátáplálást, viszont azt sem lehet állítani, hogy bizonyított volna a késleltetett (a 6. hónap után induló) kiegészítés előnye. Sőt, úgy tűnik, a glutén esetén ez a gyakorlat kifejezetten káros.

Az idézett svédországi vizsgálat alapján az viszont egyértelműen fontosnak látszik, hogy a hozzátáplálás kezdetben inkább csak kóstoltatás legyen és mindenképpen a szoptatás mellett történjen.

Összefoglalva: az anyuka tehát főleg szoptassa a kisbabát, de kóstoltassa meg különböző eredetű táplálékfehérjékkel, élelmiszerekkel, hogy immunrendszere meg tudjon velük „barátkozni”.

Milyen korán legyen a korai szoktatás?

De mikor is legyen ez a kóstoltatási periódus? – tették fel a nem költői kérdést a Országos Gyermekegészségügyi Intézet vezető munkatársai A hozzátáplálás legújabb gyakorlati gyermekgyógyászati kérdései című szimpóziumon, hiszen igyekeztek egyértelmű választ is adni.

Ami a lisztet (glutént) illeti - a kóstoltatásnak igen pici (mintegy 100 mg-os) napi adagban kell kezdődnie (ennyi van egy fél darab háztartási kekszben), tartama nagyjából 8 hét lehet.

Ideálisnak pedig ma azt tartják a szakemberek, ha ez a periódus a baba 4 és 7 hónapos kora közé esik – fogalmazza meg az Európai Gyermek Táplálkozástudományi Társaság (ESPHAN) legújabb ajánlása. Azt is tartalmazza ez az ajánlás, hogy a babát tovább kell szoptatni.

A többi táplálékféleség: gyümölcs, zöldség, hús, gabonafélék esetén is a 17-26. hét közötti időszakot javasolják, hogy a fenntartott anyatejes táplálás mellett kezdődjön meg a kóstoltatás.

A késői bevezetés előnye sem a tejfehérje, sem a tojás, vagy a hal esetében nem bizonyított. Az immunrendszer fejlődése során ugyanis a 4-7 hónapos kor közé esik egy olyan sajátos periódus (immunológiai ablak), amikor különösen kedvezőek a viszonyok - a szervezet számára idegen anyagnak számító - táplálékfehérjék elfogadására. Az elfogadás jele az immunológiai tolerancia, az elutasítás ebben az esetben az allergia létrejötte.

Az anyatejes táplálás hangsúlyozása napjainkban nem véletlen, hiszen a közeli múlt fejleménye az a tudományos megfigyelés, hogy az anyatejben számos olyan fehérje található, amely elősegíti azt a folyamatot, mely során a baba immunrendszere befogadja, tolerálja a bevitt tápanyagokat.

Az is igazolódott, hogy az anyuka által elfogyasztott élelmiszerek antigénjei - igen pici adagokban - ténylegesen megjelennek az anyatejben, így a szoptatás maga is szoktatja a babát az idegen táplálékfehérjékhez.

A tápszerrel etetett babáknál az eddigieknek megfelelően, a 4-6 hónap lesz a javasolt hozzátáplálási időszak. Velük kapcsolatban viszont fontos azt hangsúlyozni, hogy a megfelelő, Bifido-baktériumok által benépesített bélflóra nagymértékben támogatja az immuntolerancia kialakulását. Ezért a nem anyatejes babáknál nagyon kedvezőnek tűnik a probiotikummal vagy prebiotikummal dúsított tápszerek alkalmazása.

Az új irányelvek lényege összegezve

• kizárólagos szoptatás 4 hónapos korig
• 4-7 hónap közöttieknél döntően szoptatás (vagy tápszer) mellett, kis adagokkal (kb. napi 100 mg) induló kóstoltatás, a kiegészítéssel nem kell egy egész szopást kiváltani
• a glutén kóstoltatását legkésőbb a 7. hónapig el kell kezdeni.
• nincsen tudományos bizonyíték arra, hogy allergia-megelőző hatása volna, ha a táplálékfehérjékkel csak a 7 hónapnál idősebb csecsemőket ismertetnék meg.

(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet)