A gyermekek bélflórájának sajátosságai és a probiotikumok szerepe

Az édesanyák már várandósságuk idején tehetnek gyermekük egészségéért: az anya emésztőrendszerének egészsége az egyik fő alapeleme a gyermeke egészséges bélrendszerének, és mivel immunrendszerünk kb. 70 százaléka a bélrendszerben működik, ezért tudatosan tehetünk gyermekünk egészségének megőrzéséért.

A bélflóra alakulása

Magzati kor és születés

A magzat bélcsatornája az anyaméhben még steril. Baktériumokkal történő benépesülése a szülés folyamatával kezdődik meg: egyes álláspontok szerint a szülés módja befolyásolja az egyensúly kialakulását, és különbség van a természetes úton született és a császármetszéssel világra jött babák bélflórájának kialakulása között. Mások szerint a szülés során a szülőcsatorna flórája nem vesz számottevően részt a gyermek bélflórájának kialakításában.

Újszülöttkor

Az újszülött normál bélflórájának összetétele folyamatosan változik: az anyatejjel táplált csecsemők bélflórájának fő alkotói Bifidus és Lactobacillus flóra, míg a tápszerrel táplált csecsemőkben a vegyes flóra az uralkodó. A bélflóra optimális egyensúlyának kialakulása lassú folyamat, a felnőttekéhez hasonló összetételt körülbelül a baba egyéves korára éri el.

Hozzátáplálás időszaka

Jelentős átalakulás akkor következik be, mikor elkezdődik a szilárd étellel történő hozzátáplálás. A bélflóra ezen gyakori változásokkal teli időszakban igen sérülékeny, hatékonysága gyenge, az egyensúlyi állapotból könnyen kibillen és feladatait már csak csökkent hatásfokkal vagy egyáltalán nem tudja ellátni. Ilyenkor a gyermekek esendőbbek lesznek a fertőzésekkel szemben, valamint későbbi életkorra is kiható negatív hatásokról is beszámolnak: gyakrabban alakulnak ki allergiás betegségek és felső légúti infekciók.

Hogyan őrizzük meg gyermekünk bélflórájának egyensúlyát?

A várandósság ideje alatt közismerten fontos egészséges életmód folytatása a szoptatás időszakában is elengedhetetlen, ugyanis az anya által elfogyasztott anyagok a bélfalon felszívódva a véráramba jutnak, onnan pedig kiválasztódnak az anyatejbe.

A szilárd ételekkel történő hozzátáplálás idején a gyermek bélflórájának összetétele először kezd közelíteni a felnőttkorra jellemző összetételhez. Azonban még mindig könnyen felborul az egyensúlya, azért továbbra is odafigyelést igényel. Fontos a változatos étrend, zöldségek, gyümölcsök megkedveltetése, a bő folyadékbevitel és rendszeres mozgás a szabad levegőn.

A közösségbe kerülés alkalmával a gyermek új környezeti hatásokkal találkozik, az eddig megszokottól eltérő mikroorganizmusok lesznek jelen az új környezetben, valamint néhány napig, hétig az idegen környezet okozta stresszállapot szintén negatívan hat a bélflóra egyensúlyára. Gyakran előforduló hasfájások és székrekedéses panaszok hátterében az esetek nagy többségében nem szervi ok áll, de a szervi okok kizárása, a pontos ok feltárása csak vizsgálatokkal lehetséges. A kivizsgálásokat követően az esetleges lelki okok tisztázása szükséges, majd mind hasfájás, mind székrekedés esetén gondolni kell a bélflóra egyensúlyának felborulására, illetve tenni kell annak helyreállításáért.

Tartsuk szem előtt, hogy felső légutakat érintő megbetegedések is bármikor okozhatnak hasi panaszokat. Utazás során a napi rutintól eltérő tevékenységek okozta stresszhelyzet, más környezeti hatások (fűszerek, víz) is hasi panaszok jelentkezéséhez vezethetnek. A gyümölcsök és zöldségek fogyasztása során figyeljünk oda arra, hogy alaposan mossuk meg azokat, ugyanis felületük kiváló táptalaj a különböző kórokozók számára. Legyünk óvatosak a tojástartalmú élelmiszerekkel, fagylaltokkal is!

Használhatunk probiotikumokat gyermekkorban is?

A gyermekek különböző életszakaszaiban más és más alkotókból áll össze a normál bélflóra, ezért a számukra ideális probiotikum kiválasztásánál figyelembe kell venni az életkorra jellemző sajátosságokat és életkorhoz adaptált terméket kell választani, ezzel kapcsolatban kérje ki gyermeke orvosának vagy gyógyszerésznek a tanácsát.

A probiotikumok gyermekkorban is biztonsággal alkalmazhatók, azonban használatuk előtt konzultáljunk gyermekünk kezelőorvosával!

Arról se feledkezzünk meg, hogy léteznek jótékony mikroorganizmusokat tartalmazó probiotikus élelmiszerek is, pl. joghurt, kefir, savanyú káposzta. Abban az életkorban, amikor a gyermek már fogyaszthat ilyen élelmiszereket, és ha nem áll fenn velük szemben allergia vagy intolerancia, érdemes ezeket is az étrendjébe illeszteni.

Milyen jótékony hatással bírnak a probiotikumok?

• A probiotikumok a felső légúti fertőzések számát csökkentik, megbetegedés esetén a betegség lefolyása enyhébb, gyorsabb a gyógyulás, kevesebb a kialakuló szövődmény.
• Az emésztőrendszert érintő fertőzésekben a probiotikumok adása szintén javasolt, ugyanis gátolják a kórokozók szaporodását, serkentik a vitamintermelést, jótékony hatással vannak az emésztési folyamatokra és segítenek helyreállítani a bélflóra egyensúlyát.
• Antibiotikus kezelés során a kezelés időtartama alatt és utána még 1 hétig javasolt a probiotikum adása, mivel az antibiotikumok nemcsak a kórokozókat pusztítják el, hanem sajnos a jótékony baktériumokat is megsemmisítik.
• Azokban a családokban, ahol előfordul atópiás bőrbetegség, a probiotikumok korai adásával bizonyítottan csökkenthető a gyermeknél betegség kialakulása.
• A probiotikumok használatával a laktózintolerancia tüneteinek enyhülését érték el.
• Gyulladásos bélbetegségek és dysbacteriosis esetén szintén jótékony hatásukról számoltak be.

Mikor TILOS a probiotikumok szedése?

Probiotikum nem alkalmazható bármely összetevőjével szembeni túlérzékenység esetén. Immunhiányos állapotokban sem adható. Mindezt figyelembe véve használata előtt mindenképpen kérjük ki orvos véleményét!

Tovább

• Hasfájás gyermekeknél
• Székrekedés gyermekeknél: hogyan oldhatja meg a problémát?
• Életünk titokzatos társa, a bélflóra

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Borsi-Lieber Katalin