Beszédhibák okai és kezelésük

Egyre több az olyan gyermek, akinél valamilyen beszédhibát tapasztalnak. Ezért nem feltétlenül csak a tévénézés a hibás, bár kétségtelen, hogy a képernyő bámulása nem ösztönzi a kreativitást, és gátolja a manuális tevékenységek folytatását is.

Már a szülés pillanata hatással lehet a gyermek későbbi beszédfejlődésére. A koraszülés, a szülés alkalmával fellépő sérülések, illetve a rendellenes lefolyású szülés során is károsodhat az agy beszédközpontja.

Vigyázz, kész, beszéd!

Előnyös, ha a gyermek emlőből történő anyatejes táplálást kap, mert ez segíti az ajak és a nyelv izmainak megerősödését. Amikor a baba a szoptatás végén kitolja a nyelvével a mellbimbót, azzal például előkészíti a későbbi foghangok kiejtését.

Fontos fejlődési szakasz a két-három hónaposan kezdődő gagyogási periódus. „Ilyenkor a későbbi beszédhangok reflexes mozgással való begyakorlása történik, pl. k, g.” – nyilatkozta Földesné Habóczki Piroska, aki több évtizedes logopédusi tapasztalattal rendelkezik. Ha azt érzékeli, hogy a gyermeke nem gagyog, vagy az átlagnál később jut el ebbe a fejlődési stádiumba, érdemes ezt megfelelő szakembereknek jeleznie a nagyobb beszédproblémák elkerülése érdekében.

Megkésett beszédfejlődés esetén, amikor a gyermek két éves koráig nem próbálkozik a beszéddel, a beszédközpont gátlását kell kezelnie a logopédus szakembernek. Két-hároméves életkor körül egy hosszabb betegség, amely kórházi ápolást igényel és az anya távollétével jár együtt, komoly pszichés következményeket vonhat maga után. A szülőtől való elszakadás félelme sokszor válthat ki az arra hajlamos gyermekek beszédében dadogást. A logopédus segít ennek tünetmentesítésében, de a probléma visszatérhet bizonyos kritikus időszakokban, pl. amikor három éves kortól elkezdődik a folyamatos beszéd, az iskolakezdés alkalmával, illetve a serdülőkori változásokkal.

Halláskárosodás, amely hátráltatja a beszédfejlődést

A hallássérülés is vezethet beszédhiba kialakulásához. Ha a hallásveszteség 30-60 dB körül mozog, akkor még csak kisebb artikulációs hibák jelennek meg. Ha 60-80 dB-es a hallásveszteség, a gyermek beszédkészsége erősen visszamarad az életkorának megfelelő szinttől. Alaktanilag és kiejtéstanilag is eltér a normálistól, illetve szókincs és tartalom szempontjából szintén elmaradást mutat. 80 dB feletti halláskárosodás esetén a gyermek hanghalló, illetve többnyire szájról olvas. Gyakorlatilag 30 dB feletti hallásveszteségnél már bármely beszédhiba jelentkezhet.

Odafigyeléssel a szülő könnyen felismerheti a hallászavar gyanúját. Ajánlott szakemberhez fordulni, ha azt tapasztalja, hogy a gyermeke erősen figyeli a hozzá beszélő száját, túl hangosan hallgatja a tévét, gyakran értetlenségről árulkodik az arckifejezése, vagy többször visszakérdez.

Iskolaérettség logopédus szemmel

Egy évvel az iskolakezdés előtt a logopédus szűrővizsgálatot végez az óvodában. Ennek célja, hogy felmérje a gyermekek beszédállapotát alaki és tartalmi szempontokat figyelembe véve. Ilyenkor nemcsak a helytelen kiejtést vizsgálja, hanem figyel a fonematikus hallás fejlettségére (pl. különbséget tud-e tenni a gyermek egy kimondott szóban az „s” és az „sz” hangok között), a ritmusérzékre (pl. rövid és hosszú ritmus utánzására), a térbeli tájékozódásra vagy a vizuális percepció esetleges gyengeségére (pl. szem-kéz koordinációja, alak-háttér kiemelése). A felmérés során fény derülhet szeriális emlékezetgyengeségre (sorrendiség kialakulatlansága, bizonytalansága) is, illetve az ok-okozati összefüggések felismerésének hiányára.

A beszédfejlődés ideális közege

A beszéd elsajátításakor meghatározó a család és a nyelvi környezet szerepe. A gyerekek számára nagyon fontos a minta, amit utánozhatnak, így a helyes beszédpélda is. A beszédhibára való hajlam örökölhető, de csak emiatt nem feltétlenül jelenik meg a gyermek beszédfejlődése során.

A harmonikus, biztonságot nyújtó, szeretetteljes család a legideálisabb közeg a beszéd egészséges fejlődése szempontjából. A szülőknek arra kell törekedniük, hogy minél többet beszéljenek a gyermekhez. Meséljenek, verseljenek, mondókázzanak, de az is elég, ha csak hangosan kommentálják, hogy most épp mit csinálnak, pl. pelenkázás közben. Az aktív verbális kommunikációnak az a célja, hogy felkeltse a gyermek beszédkedvét.

Kényszer helyett játék

Természetesen nem tanácsos túlzásokba esni, hiszen erőszakkal nem lehet a gyermeket szóra bírni. Ha például a kicsi csak mutogatással igyekszik önmagát kifejezni, nem szabad ezért megszidni, büntetni, vagy esetleg úgy tenni, mintha nem értené, mert ez a reakció olyan feszültséget kelt a gyermekben, amely magatartási zavarokat okozhat. Inkább ajánlott a sok éneklés és a közös játék, illetve a kettő ötvözése. Így a szülő indirekt módon fejlesztheti a gyermek ritmusérzékét, szókincsét és testtudatát.

A beszédfejlődés megindulását a szülő vidám, egyszerű játékokkal is ösztönözheti.

A kisgyermek például kaphat olyan feladatot, hogy felismerje, és utánozza a környezetében hallható hangokat (pl. állathangok). A szobájában el lehet dugni valamilyen hangot adó tárgyat, amit neki kell megtalálnia. A játék lehet egy mondóka is, amit utánzó mozdulatokkal ad elő (pl. „Ilyen nagy az óriás, nyújtózkodjunk kispajtás…”). A finommozgások fejleszthetőek rajzolással, festéssel, gyurmázással vagy egyéb kézműves tevékenységgel. A kézügyesség fejlesztése ugyanis befolyásolhatja a grafomotoros készség fejlődését, amely a helyes írómozgást segíti elő. A hangsúly mindig a játékon legyen! Nem szabad sem fizikailag, sem szellemileg túlhajszolni a gyermeket.

(WEBBeteg - Piroskáné Hajdu Petra, újságíró)