Gyermekkori stroke

A gyermekkori stroke gyermekneurológiai sürgősségi állapotnak tekintendő. Jelentőségét az adja, hogy a fejlődésben lévő agyra gyakorolt hatása nagymértékű és csak idővel jelentkezik. A stroke továbbra is a 10 vezető gyermekkori halálok egyike.

Túlélés esetén is nagy az esélye (50-75%) a maradandó egészségkárosodásnak (pl. neurológiai, viselkedési és magatartási zavar), ami a gyermek egyéni, szociális és társadalmi életére is tartósan kihat. Jelen rövid cikkünkben összefoglaljuk e betegség legfontosabb jellemzőit, illetve a modern diagnosztikai és terápiás lehetőségeket.

A gyermekkori stroke, bár kevésbé gyakori, mint a felnőttkorban, ám mind kisgyermekeknél, gyermekeknél és tizenéveseknél is előfordulhat és minden életkorban életveszélyes, sürgősségi kórkép. Az előfordulási gyakoriság korcsoportonként változó, a becslések szerint fejlett országokban évente 3-25/100.000 gyermek lehet érintett. Az újszülöttek nagyobb, a koraszülöttek még nagyobb kockázattal bírnak. Leegyszerűsítve a stroke akkor következik be, amikor az agy egy részében vérellátási zavar lép fel. A stroke a neurológiai funkciókat érinti, vagyis azokat a funkciókat, amelyeket az agy irányít: befolyásolhatja a memóriát, a mozgást, látást és a beszédet is.

Típusaik

Csoportosításuk történhet életkor szerint:

• a terhesség 28. hetétől a szülés utáni 28. életnapig fellépő stroke-ot általában perinatális stroke-nak,
• a 28. naptól 18 éves korig terjedő stroke-ot pedig gyermekkori stroke-nak nevezzük.

A gyakorlatban a kiváltó ok szerint különítjük el leginkább:

• iszkémiás (ezt a vérellátás egy részének elzáródása okozza),
• haemorrhagiás/vérzéses (ezt az agyban vagy az agy körüli vérzés okozza)

(A felnőttekkel ellentétben gyermekeknél egyforma arányban fordul elő a két típus.)

Mindkét típusú stroke károsítja az agysejteket, az esetleges tünetek és hosszú távú hatások attól függenek, hogy melyik agyterületet milyen mértékű sérülés érintett.

Mik a rizikófaktorok?

A gyermekkori stroke kiváltó okai multifaktoriálisak, és amennyiben a következő betegségcsoportok közül valamelyik jelen van a gyermeknél, nagyobb a stroke kialakulásának a kockázata is:

• Szívbetegségek: Veleszületett szívbetegségek, aritmiák és kardiomiopátiák embóliás eseményekhez vezethetnek.
• Érrendszeri betegségek: pl. moyamoya betegség, artériás disszekció, vénás thrombosis.
• Hematológiai rendellenességek: A sarlósejtes betegség és a véralvadási zavarok (thrombophiliák) növelik a trombózisos események kockázatát.
• Fertőzések: pl. központi idegrendszeri fertőzések, de akár a bárányhimlő is.
• Metabolikus rendellenességek: Az öröklött anyagcsere-betegségek hajlamosító tényezők lehetnek.
• Trauma (fej, nyaki)
• Arteriovenosus malformáció
• Aneurizmák

Gyakran több kockázati tényező együtt létezik, ezért átfogó értékelésre van szükség a kiváltó ok meghatározásához.

Diagnosztika, tünetek

A korai diagnózis a legfontosabb, ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ebben kimagasló szerepe van mind a gyermek családjának, mind a gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak, akár barátoknak is. Sajnos, pl. egy koraszülött esetén gyakori a stroke szempontjából a késői diagnózis az alacsonyabb klinikai gyanú és az esetleges társbetegségek miatt.

A tünetek nem különböznek a felnőttkori stroke-tól! Figyelmeztető jelek lehetnek:

• Hirtelen erős fejfájás, különösen, ha hányással és álmossággal jár
• Hirtelen gyengeség vagy zsibbadás a test egyik oldalán (arc, kar és/vagy láb)
• Hirtelen zavartság, beszédbeli nehézség, illetve mások megértésének nehézsége
• Hirtelen látászavar az egyik vagy mindkét szemen
• Hirtelen járási nehézség, szédülés, egyensúlyvesztés vagy koordináció hiánya
• Különféle rohamok (akár epilepsziás)

A szakemberek egy angol betűkombinációval (FAST) hívják fel a figyelmet a laikusok számára:

Face - ARC ASZIMMETRIA

Arm - KÉZ (féloldali végtag gyengeség)

Speech - (elmosódott) BESZÉD

Time - Az idő életet ment, azonnal hívjuk a mentőket!

De ne zárjuk ki a stroke-ot a FAST jelek hiányában sem!

A tünetek egy része akutan (percek alatt) alakul ki, míg mások akár órák, napok alatt alakulnak ki. Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy amennyiben ellátásra került sor, a szakemberek minden esetben adott szakmai protokollok/folyamatok alapján végzik a munkájukat!

A diagnosztikában mind az ismertebb neurológiai képalkotó (sürgős MRI!), mind az agyon belüli és kívüli erek vérellátását vizsgáló speciális (MR angiographia-MRA) képalkotó vizsgálatokat bevetik a szakemberek (CT/CTA csak bizonyos esetekben javasolt). A laboratóriumi vizsgálatok, EKG és a szívultrahang (embólia lehetséges forrásának kimutatása miatt) ugyancsak kiemelendő vizsgálatok.

Kezelés

Az alkalmazandó kezelési stratégiát részben a stroke altípusa, részben a kiváltó ok alapján választják ki a szakemberek – ám minden esetben személyre szabottan történik. Megemlítjük, hogy hazánkban nincsenek dedikáltan gyermek stroke centrumok, az ellátásban a felnőtt stroke centrumok, illetve a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet vesz részt. (Jelen cikkben lehetetlen részletezni a különböző életkorban előforduló, gyakran számos társbetegséggel rendelkező stroke-esetek pontos terápiáit, ezért hivatkozunk a forrásban megjelölt guideline-okra.)

Amennyiben akut iszkémiás stroke áll fenn

• 16 éven felüliek esetén – amennyiben alkalmas a gyermek – a tünetek kialakulásától számított 4–5 óráig úgynevezett thrombolízist alkalmaznak szöveti plazminogén aktivátorral (tPA).
• 16 év alatti korosztályra vonatkozóan továbbra sincsenek igazoltan hatékony kezelési eljárások, de a Nemzetközi Gyermekkori Stroke Szervezet (IPSO), az Amerikai Stroke Társaság (AHA) és az Amerikai Kardiológusok Társasága (AHA) már megfogalmazott ajánlásokat, amelyek alapján a fenti kezelés is alkalmazható. Mindazonáltal, hazánkban az úgynevezett thrombectomia a választandó kezelési eljárás a gyakorlatban.

Amennyiben haemorrhagiás/vérzéses stroke áll fenn

• Sürgős idegsebészeti konzultáció javasolt. Amennyiben a jelentős mennyiségű vérzés miatt megemelkedett a koponyaűri nyomás, a vérnyomás szabályozása és a kiváltó ok kezelése az elsődleges feladat. A vizsgálatok pontos időzítését és az esetleges beavatkozás technikáját az intervenciós neuroradiológus az idegsebésszel közösen határozza meg.

Rehabilitáció és a maradványtünetek, szövődmények kezelése

Nem szabad megfeledkezni a betegséget követő, olykor nehezebb rehabilitációs időszakról sem. Mind a gyermekeknek, mind a családnak meg kell érteniük azt, hogy az esetlegesen visszamaradt tüneteket, szövődményeket ugyancsak kezelni szükséges. Ez rendkívül komplex, türelmet és megértést igénylő folyamat, amely akár hosszú évekig is eltarthat.

Kilátások

Az, hogy egy kezelés milyen eredményes, a stroke súlyosságától, kiváltó okától és az időben elvégzett beavatkozástól függ. Míg egyes gyermekek teljesen felépülnek, mások hosszú távú neurológiai rendellenességekkel kell, hogy éljenek, beleértve az úgynevezett motoros, kognitív és viselkedési zavarokat. Összességében tehát elmondható, hogy a korai diagnózis, gyors kezelés, komplex rehabilitáció és a multidiszciplináris nyomon követés kulcsfontosságú a felépülés és az életminőség optimalizálása szempontjából.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász

Felhasznált irodalom:

• Stroke in childhood - clinical guideline for diagnosis, management and rehabilitation (Royal College of Paediatrics and Child Health)
• Ferriero DM, Fullerton HJ, Bernard TJ, et al. Management of Stroke in Neonates and Children: A Scientific Statement From the American Heart Association/American Stroke Association. Stroke. 2019;50(3):e51-e96. doi:10.1161/STR.0000000000000183
• Gyermekkori stroke - újdonságok az ellátásban (Dr. Rosdy Beáta, MedicalOnline)
• Rivkin MJ, Bernard TJ, Dowling MM, Amlie-Lefond C. Guidelines for Urgent Management of Stroke in Children [published correction appears in Pediatr Neurol. 2016 Nov;64:105. doi: 10.1016/j.pediatrneurol.2016.08.019]. Pediatr Neurol. 2016;56:8-17. doi: 10.1016/j.pediatrneurol.2016.01.016
• Medley TL, Miteff C, Andrews I, et al. Australian Clinical Consensus Guideline: The diagnosis and acute management of childhood stroke. Int J Stroke. 2019;14(1): 94-106. doi: 10.1177/1747493018799958