Vegetáriánus gyerekek: helyes vagy helytelen?

Manapság egyre népszerűbbek ezek a táplálkozási irányzatok, de vajon a gyerekeknek jót tesz az ilyen étrend, vagy épp ellenkezőleg?

A zöldségek és gyümölcsök fontos részét kell, hogy képezzék mind a gyermekek, mind a felnőttek és idősek étrendjének, hiszen számos értékes tápanyagot; vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak, valamint kiváló forrásai a nélkülözhetetlen élelmi rostoknak. Vannak azonban olyan tápanyagok is, amelyekhez kizárólag növényi étrenddel nem tudunk hozzájutni, ezért ezeket valamilyen formában feltétlenül pótolni kell!

A vegetáriánus táplálkozásnak a fogyasztott és tiltott ételek alapján három nagyobb csoportját különíthetjük el: a lacto-vegetarianizmust, az ovo-lacto-vegetarianizmust és a vegán étrendet. A lacto-vegetáriánusok a növényi élelmiszerek mellett tejet és tejtermékeket is fogyasztanak. Az ovo-lakto-vegetáriánusok étrendjébe mindezek mellett a tojás is beletartozik. A vegánok kizárólag növényi eredetű élelmiszereket esznek.

Súlyos következményei lehetnek, ha a gyermek nem jut hozzá a számára szükséges tápanyagokhoz!

A hús- és halételekről való lemondás minden harmadik vegetáriánusnál komoly vashiány kialakulásához vezet. A gyerekek egyoldalú táplálkozásának nagyon gyakran vashiány a következménye. Különösen csecsemőknél és kisgyerekeknél rejt komoly veszélyeket a vegetáriánus táplálkozás, mivel nemcsak vérszegénységhez vezethet, hanem befolyásolja viselkedésüket és pszichomotorikus fejlődésüket is.

A vegetarianizmus és a vashiány csecsemőknél

A vashiány a nyugati világ leggyakoribb csecsemő-és kisgyermekeknél előforduló hiánybetegségeinek egyike. Egy 2001-es Európa 11 régiójában végzett felmérés szerint az egyéves gyerekek között a vashiány előfordulása 7,2 százalék, a vashiányos vérszegénységé pedig 2,3 százalék. A csecsemő- és kisgyermekkori vashiány elkerülése érdekében a kizárólag anyatejjel táplált csecsemőknek legkésőbb hat hónapos koruktól vasban gazdag kiegészítő bébiételt kell adni, vagy arra kell átállni, az anyatej ugyanis kevés vasat tartalmaz. Hat hónapos korig a csecsemők szervezete elegendő vasat tárol a napi igényük ellátására. Ezek a tartalékok az újszülöttek szervezetében a magzati fejlődés során halmozódnak fel, ezért a kismamáknak terhesség alatt különösen nagy figyelmet kell fordítaniuk az elegendő mennyiségű vas fogyasztására.

Vashiány serdülőkorban

A testtömeg gyors gyarapodása serdülőkorban is sok vasat igényel. A látens vashiány és az anémia ezért gyakran fordul elő pubertás korú gyerekeknél. Lányoknál a menstruáció miatt még fokozottabb a vasigény. A vasban gazdag növényi élelmiszerek fogyasztása ajánlott, amilyenek a teljes kiőrlésű gabonatermékek, és az olyan zöldségek, mint például a spenót, a borsó, az édeskömény, a mangold, illetve a hüvelyesek, köles, rozs, leveles konyhakerti növények, bab, lencse. A vas felszívódását a szervezetben segíti a C-vitamin, ezért fogyasszon sok C-vitaminban gazdag élelmiszert is!

Bővebben Vérszegénység gyermekkorban

Nem elég a fehérje sem

Ha az anya vegán táplálkozást folytat, akkor az anyatejben nem lesz elég energia, laktóz, zsír és fehérje, ami a kizárólag anyatejjel táplált csecsemő növekedésének visszamaradásához és a fertőzésveszély fokozódásához vezet. A babának tehéntejalapú tápszer helyett szójabab alapú tápszert csak alapos indokkal, orvosi javaslatra és kivételes esetben szabad adni. A tehéntejalapú élelmiszereket nem lehet mással helyettesíteni egy egészséges csecsemő teljes értékű étrendjében.

A szójaitalok és más vegetáriánus „tejek”, mint a mandulatej, a búzatej, a rizstej stb. nem felelnek meg a csecsemők speciális tápanyagigényének. Az energia-, fehérje- és tápanyaghiány következménye a fejlődés visszamaradása lehet. A hagyományos, iparilag előállított anyatejpótló készítmények az anya táplálkozásától függetlenül az első hónapokban elegendő tápanyaggal látják el a csecsemő szervezetét.

Ha a nagyobb gyerekek vegán táplálkozást folytatnak, szintén nagyon fontos, hogy odafigyeljen a megfelelő fehérjehozzáférésre. A növényi fehérjék általában csekélyebb koncentrációban tartalmazzák a nélkülözhetetlen aminosavakat, mint az állati fehérjék. A változatosabb ovo-lakto-vegetáriánus táplálkozás, amely megenged állati eredetű táplálékfogyasztást is (pl. tej, tojás), nagyobb biológiai értéket képvisel, azaz sokkal értékesebb táplálékforrásokhoz juthat hozzá a szervezet.

A B₁₂-vitamin hiányához is vezethet!

A vas és a fehérje mellett a B₁₂-vitamin is sarkalatos pontja a vegán étrend kérdésének. Nagy mennyiségben majdnem kizárólag állati eredetű élelmiszerekben fordul elő, például húsban, tejben, minimális mennyiségben a savanyú káposztában, a homoktövisben és az algákban is megtalálható, ami azonban a szervezet igényét nem fedezi.

A vegán anyák kizárólag anyatejjel táplált csecsemőit és kisgyerekeit súlyos, irreverzibilis neurológiás-, valamint vérképzési zavarok kialakulása és a testi fejlődés visszamaradása fenyegeti. A csak három évig vegán étrenden élő anyák gyermekein is már 4-6 hónapos korban megmutatkoznak a B₁₂-vitamin hiány tünetei. Ez is alátámasztja a B₁₂-vitaminigény fedezésének fontosságát a terhesség és a szoptatás időszakában. Vegán táplálkozás mellett a B₁₂-vitaminigény fedezése kizárólag táplálékkiegészítők szedésével lehetséges.

Jódhiánnyal is fenyeget!

A vegánokat jobban fenyegeti a jódhiány is, mint a vegyes táplálkozásúakat. A vegán nők kizárólag anyatejjel táplált gyermekeinél előfordulhat jódhiány és pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreoidizmus). Súlyos jódhiányban fennáll a kreténizmus kialakulásának veszélye, ami egy többek között intelligenciazavarokkal, beszédfejlődési nehézségekkel járó kórkép. Függetlenül a táplálkozási szokásoktól a várandós és szoptató anyukáknak napi 100(-150) µg (mikrogramm) jód szedésére van szükségük tabletta formájában.

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; meine-gesundheit.de
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos