Üres has, tompa agy - Amikor éhesen megy iskolába a gyerek

Sok tanár azt tapasztalja, hogy a gyerekek reggeli nélkül mennek iskolába, sok diák pedig nem eszi meg az ebédet a menzán. Fontos, hogy a gyerekek rendszeresen reggelizzenek, mert az éhség az iskolai teljesítményükre is hatással van: ezek a tanulók kevésbé tudnak koncentrálni az órákon, a viselkedésük is rosszabb. Dietetikus és gyermekorvos mondja el a véleményét.

A szervezet gyerekkorban még fejlődik, alakulóban van, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen ételeket, italokat fogyaszt az iskoláskorú gyermek, hiszen ilyenkor alakulnak ki a későbbi életmódbeli szokások, amelyeken felnőttként sokkal nehezebb változtatni.

Ajánlás van, de mit ér?

A mai gyerekek táplálkozását alapvetően három dolog befolyásolja: az otthon látott példa, az iskolai menza és büfé kínálata, illetve a reklámok.

2014-ben lépett életbe a rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról, amely vonatkozik valamennyi, közétkeztetési szolgáltatást nyújtó főzőkonyhára:

• Biztosítani kell egész napos ellátás esetén a korcsoportonkénti előírt energiaszükséglet 100%-át napi három fő- és két kisétkezéssel.
• Napi háromszori étkezés esetén az előírt napi energiaszükséglet 65%-át egy fő- és két kisétkezéssel,
• Napi egyszeri étkezés esetén az előírt napi energiaszükséglet 35%-át egy ebéddel.
• Napi háromszori étkezéskor legalább két adag zöldség (burgonyán kívül) vagy gyümölcs, ezekből legalább egy adag nyers formában, valamint két adag gabona alapú élelmiszer, melyből legalább egy adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie.
• Napi egyszeri étkezés esetén egy főre kell biztosítani legalább egy adag zöldséget vagy gyümölcsöt, tíz élelmezési nap átlagában legalább három alkalommal nyers formában.
• Szükséges folyadék biztosítására étkezések között ivóvíz, illetve ásványvíz adható.

Igen gyakran panaszkodnak a közétkeztetők arra, hogy hiába adnak egészséges ételeket a menzán (főzeléket, zöldséget, gyümölcsöt, zsírszegényen elkészített húst), a gyerekek nem eszik meg, majd otthon vagy a gyorsétteremben egy extra étkezéssel pótolják, amit már nassolásnak nevezhetünk.

A nassolásnak is helye van, fontos azonban, hogy nem kiváltja a főétkezést, hanem alkalmanként, desszertként szerepel a menüben. Egészséges nassolnivaló lehet valamilyen gyümölcs, natúr dió/mogyoró/mandula, sárgarépa, uborka humusszal, natúr túró kevés mézzel édesítve, 3 kocka étcsoki (legalább 70%-os).

Reggeli? Az minek?

Gyakran látni már a reggeli órákban általános iskolásokat chipses zacskóval, magas glikémiás indexű péksüteménnyel vagy csokival a kezükben, a szénsavas üdítőitalokról, energiaitalokról és a gyorséttermekben rendszeresen étkező gyerekekről, tinikről már ne is beszéljünk.

Prof. Dr. Molnár Dénes, a Pécsi Tudományegyetem Gyermekklinikájának egyetemi tanára, professzor emeritus a WEBBeteg kérdésére korábban elmondta: a reggeli kihagyása ma már szinte megszokott, ez a napi táplálkozásban egy késői kezdést eredményez, illetve az energiabevitel időbeni elcsúszását jelenti.

Amennyiben nem otthon készített reggelit eszik a gyermek vagy nem a szülővel veszik meg közösen, akkor nincs kontrollálva az étkezés – vélekedik a professzor. Ha leül a szülő a gyermekével reggelizni, jó irányba befolyásolhatja annak étkezési szokásait, illetve a megfelelő étkezési ritmus kialakulását. Sokszor panaszkodunk az időre, ha azonban negyedórával korábban kelünk, jut idő egy egyszerű, de hasznos reggelire.

Szőke Andrea dietetikus úgy véli: a reggeli fontos része az adott nap elindulásának, különösen a gyerekek esetében, akik még folyamatos fejlődésben vannak, mind fizikailag, mind pedig az idegrendszerük tekintetében. Amennyiben kimarad a reggeli, akár már az első tanórán felléphetnek koncentrációs zavarok, idegesség, türelmetlenség, ezek pedig megnehezíthetik a tanórán való részvételt is.

Milyen az ideális reggeli?

Egy kiegyensúlyozott reggeli - amely tartalmaz fehérjét (tejtermék, tojás, jobb minőségű sonka), összetett szénhidrátokat, azaz rostokat (zöldség, gyümölcs, teljeskiőrlésű gabona) és némi zsiradékot (sajtok, avokádó, vaj, sajtkrém vagy csonthéjas gyümölcsök, például mandula, dió) - hosszan tartó energiával és tápanyaggal látja el a szervezetet, ennek köszönhetően később fog megéhezni a diák.

Miért fontos a meleg ebéd?

A menza, vagyis a teljes napi étkeztetés - akár a szülő által befizetve, akár alanyi jogon hozzájutva - mindenképpen biztosítja a gyermek napi tápanyagszükségletének 75 százalékát. A főtt étkezés, azaz a meleg ebéd összetettebb, több alapanyagot, így több tápanyagot tartalmaz, ezért fontos a gyermekeknél is.

Prof. Dr. Molnár Dénes elmondta azt is: azok a diákok, akik nem fogyasztanak rendszeresen főtt ételt, nagyobb eséllyel nyúlnak a nagyobb glikémiás indexű pékárukhoz, a gyorséttermi ételekhez, amelyek egyoldalú táplálkozáshoz és elhízáshoz vezethetnek.

• A 2020-ban végzett magyarországi kutatás eredményei szerint a túlsúly és elhízás aránya 4–10 éves lányok esetében 28%, a fiúknál 18,2% volt.
• A gyermekek ötöde túlsúlyos vagy elhízott. A napi gyümölcs- és zöldségfogyasztás a gyerekek kevesebb mint harmadára jellemző, míg az energiaitalt mindennap fogyasztók aránya 14 százalékra nőtt – derül ki a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány friss összefoglalójából.

Hagyományok, rendszeresség

Azok a gyerekek, akik otthon is azt tapasztalják, hogy a szülők tesznek azért, hogy nyugodt körülmények között egyenek (étkezés közben nincs tévénézés, olvasás, együtt van a család az asztalnál), nagyobb eséllyel fogják ezt a jó példát követni a későbbiekben.

A rendezett körülmények között élő és rendszeresen családi körben étkező 10 év alatti gyerekeknek 50 százalékkal kisebb az esélyük az elhízásra egy magyar részvétellel végzett nemzetközi eredményei szerint.

Fontos a változatos étrend

A gyermekek energiaigénye a kor, nem, testtömeg és aktivitás alapján nagy szórást mutat, akár napi 1200 és 3300 kcal között is változhat – olvasható az Okostányér nevű MDOSZ-ajánlásban.

Célszerű olyan élelmiszerek fogyasztását támogatni, amelyek hasznos anyagokat (vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek) tartalmaznak. Ehhez azonban nem elég sajnos, hogy a szülő becsomagolja uzsonnára a gyümölcsöt vagy a natúr joghurtot, esetleg a zöldséget, mert a gyerekek ételpreferenciáit leginkább az otthoni minták alapján (később már a kortársak véleménye is számottevő lesz, de az alapokat mindenki otthonról hozza) alakítják ki, és ha azt látja, hogy a szülő sem eszi meg az egészségesnek vélt élelmiszereket, hiába a sok igyekezet, a gyerek sem szívesen fogja ezeket fogyasztani – hangsúlyozza Szőke Andrea dietetikus.

• Naponta minimum 3, de inkább 5 alkalommal fogyasszon a gyermek zöldséget/gyümölcsöt valamilyen formában (nyersen, saláta, főzelék, leves formájában, rakottan).
• A csontok minőségét, szerkezetét, erősségét és teherbírását jelentősen befolyásolja az elegendő mennyiségű kalcium bevitele, fő élelmi forrásai a tej, a tejes italok és egyéb tejtermékek, melyek fogyasztása elégtelen a gyermekek körében.
• A gyerekeknek különösen nagy szükségük van a vitaminokra és ásványi anyagokra is a megfelelő növekedéshez és fejlődéshez: az A-vitamin fontos a látáshoz, valamint az egészséges bőr, csontok és fogak megőrzéséhez; a D-vitamin segíti a kalcium felszívódását az élelmiszerforrásokból, elősegítve a csontok növekedését. Fő élelmiszerforrásaik például a tojás, tengeri halak, tej és tejtermékek. Az E-vitamin antioxidánsként működik, amely segíthet a fertőzések megelőzésében, míg a C-vitamin támogatja az immunrendszert. Nagyobb mennyiségben található E-vitamin például az olajos magvakban, C-vitamin pedig a paprikában, petrezselyemben és csipkebogyóban.