És eljő a halál - Mit mondjak neki?
megjelent:
Mit jelent a halál fogalma egy gyermek számára? Hogyan kezeljük ezt a helyzetet? Mit mondjunk a gyermeknek, hogy ne sérüljön? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatában feltett kérdések közül.
| Mit jelent a halál fogalma egy gyermek számára? - Az orvos válaszol |
| Egy 40 éves apuka vagyok, a feleségemmel neveljük egy szem három éves kislányunkat. Az én részemről mind a két szülőm és a rokonaim is meghaltak már, a feleségem részéről az Édesapja és az Édesanyja is él. Sajnos az apjánál, apósomnál három éve rákot diagnosztizáltak, és már akkor mondták, hogy ne fűzzünk sok reményt hozzá. Ahogy most látszik, lassan eljött az az időpont, amitől nagyon féltünk. A kislányom a nagyszülőkkel heti egy-két alkalommal találkozik, ő és a nagypapa közt nagyon jó kapcsolat alakult ki. Ha eljön, amitől félünk, akkor mit mondjak majd a kislányomnak, mi lett a nagypapával, hogy kell ezt helyesen elrendezni egy hároméves kislány lelkébe, hogy komoly sérülés ne érje? |
Szigeti Ildikó gyermekpszichológus válasza
Remélem, még sok idő lesz arra, hogy a kislánya és az apósa együtt játsszon. Előbb-utóbb azonban minden családban szembe kell nézni azzal, hogy a nagyszülők meghalnak. Sajnos csak keveseknek adatik meg, hogy lássák felnőni az unokájukat. A kérdésére nehéz röviden válaszolni, csupán néhány általános válaszra van mód.
Fontos az őszinteség
A legfontosabb, hogy nyíltan, őszintén beszéljenek a kislánnyal, ha bekövetkezik az, amitől tartanak. A halál gyermekek felé való kommunikációjában alapvető szempont a vallás. Ha nem hisznek a halál utáni létezésben, ne is beszéljenek ilyenről, mert a kicsi úgyis megérzi, hogy nem őszinte, amit mondanak. Ne legyen tabu téma, bármennyire is fáj, olykor érdemes beszélni a halálról, az elmúlásról.
Hogyan mondjuk meg a gyereknek?
Azt javaslom, általánosan, például egy mese, vagy egy film kapcsán beszélgessenek erről. Ezzel úgymond fel tudják készíteni a kislányukat erre a helyzetre. Semmi esetre se célozzanak a nagypapára, mert ezzel könnyen „megmérgezhetik” az együtt töltött időszakot.
Egy családtag elvesztése kapcsán szinte mindig felmerül a kérdés: „hogyan mondjuk meg a gyereknek?” A legtöbb pszichológus ugyanazt javasolja: őszintén. Noha minden gyerek másként éli meg ezt a helyzetet, általánosságban az a legszerencsésebb, ha hagyják, hogy ő irányítsa az ilyen beszélgetéseket.
Ha a kicsi nem kérdez, a szülők ne kezdeményezzék a halálról való eszmecseréket, ha viszont kérdése van, arra célszerű egyszerűen, érthetően és őszintén felelni. Az sem ritka, hogy a gyerek nem azonnal reagál egy ilyen helyzetre, csak hetekkel, hónapokkal később.
Ne titkolják a szülők az érzéseiket!
Nemcsak a kérdésekre válaszoljanak őszintén, az érzéseiket se titkolják a gyerek előtt! Meglehet, hogy először megijed a kicsi a szülők fájdalma miatt, de kár volna előtte titkolni ezeket a természetes érzéseket. A legrosszabb, ha megpróbálják tartani magukat a gyerek előtt. Ebben az esetben ugyanis a kicsi csak azt érzi, hogy valami történik, de nem tudja mi. Ez pedig szorongást kelthet benne, aminek hosszú távon negatív következményei lehetnek. Olyanok, amiket később aligha lehet visszavezetni a kiváltó okhoz.
A gyerekek sokkal okosabbak és erősebbek, mint azt mi, felnőttek gondolnánk. Sokkal érzékenyebbek azonban, mint hisszük, ezért a legkisebb és legkegyesebb hazugságot is megérzik, így a halálról is a maga természetességében célszerű beszélni velük.
A gyászt is éljék meg együtt. Ezzel a kicsi megtapasztalja, hogy az életben vannak jó és rossz dolgok, de akármi is történik, egyrészt a világ nem áll meg, másrészt nincs egyedül. Ez a tapasztalat erőssé teheti.
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Szigeti Ildikó, gyermekpszichológus
