Első 1000 nap program - Minden gyermeknek joga van az egészséges felnőttkorhoz
megjelent:
Orvosszakmai és civil szervezetek közös szándéknyilatkozatot írtak alá tegnap, elindítva ezzel az Első 1000 nap programot, amely a Magyarországon legfontosabb népegészségügyi problémák megelőzését tűzte ki célul. Dr. Takács István elmondta: a gyermek egész további életét meghatározó fejlődésen megy keresztül a fogantatástól számított első 1000 napban.
Gének üzenete |
| Jó géneket örökölt... Rosszak a génjei... Mindenért a gének felelősek egészségünkkel kapcsolatban - ilyen és ezekhez hasonló kijelentések gyakran hangzanak el, de vajon minden egészségügyi problémánk visszavezethető a génekig? Gének üzenete - Megfejthető titkok magzati korban.>> |
Napjainkban Magyarországon három betegségtípus van, amely a lakosság jelentős részének egészségét fenyegeti: az elhízás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a cukorbetegség. „Ezeknek a betegségeknek a kialakulásában a genetika jelentősége lényegesen kisebb, mint azt korábban gondoltuk. Egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód mellett csak kismértékben hibáztathatjuk tehát örökölt génállományunkat a felnőttkori betegségeinkért” - mondta Dr. Takács István, a programot kezdeményező Magyar Primer Prevenció Orvos Egyesület elnöke.
A szándéknyilatkozat aláírását kerekasztal beszélgetés előzte meg, melyen a résztvevő orvosszakmai szervezet képviselői saját szakterületükön tapasztalt problémáikat ismertették.
Dr. Takács István elmondta: a gyermek egész további életét meghatározó fejlődésen megy keresztül a fogantatástól számított első 1000 napban.
Ilyenkor alakul ki a zsírsejtek száma, ami felnőttkortól lényegében már nem is változik. Ezért az első évek meghatározzák az elhízásra való hajlamot is. Ez az időszak maradandóan befolyásolhatja a gyerekek szívérrendszeri betegségre és cukorbetegségre való hajlamát, felnőttkori súlyukat és várható élettartamukat. Ekkor kezd kialakulni a csúcs-csonttömeg, amely a későbbi csontritkulás mértékét befolyásolja, de ebben az időszakban alakul ki a gyermek immunrendszere is.
Az anyatejes táplálásnak kiemelkedő szerepe van
Az anyatej szerepe |
| Az anyatejben lévő számos fehérje fontos szerepet játszik abban a folyamatban, amelynek következtében a fejlődő kisbaba kiépülő, megerősödő immunrendszere befogadja, tolerálja a bevitt tápanyagokat – állítják az anyatejes táplálás kutatói. Az anyatej és az immunológiai ablak.>> |
Dr. Nádor Csaba gyermekorvos, neonatológus, a Neonatológiai Tanács titkára a várandósság alatti táplálkozás fontosságára hívta fel a figyelmet. A magzat állapotát az édesanya egészségi állapota és táplálkozási, életviteli szokásai befolyásolják, így rendkívül fontos, hogy már ebben az időszakban odafigyeljen táplálkozására a kismama.
Később a szoptatás válik az első számú táplálékforrássá a csecsemőnek, így az édesanya táplálkozása továbbra is döntő szereppel bír. Az anyatej tartalmazza a legtöbb olyan vitamint és ásványi anyagot, amire a csecsemőnek szüksége lehet, továbbá az anyatejes táplálásnak kiemelkedő szerepe van a csecsemő immunrendszerének kialakításában és megerősítésében is. Az első védőoltás nem a BCG, hanem az anyatej!
Magyarországon a WHO ajánlást követjük, azaz azt tanácsoljuk, a gyermek 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet kapjon - mondta Dr. Nádor Csaba.
7 hónapos korig szükséges megkezdeni a hozzátáplálást
Hozzátáplálási 1x1 |
| A szoptatás mellett a csecsemő 6 hónapos kora körül javasolt a hozzátáplálás és a gluténtartalmú ételek bevezetése. Mikor, mit és hogyan igyon - egyen a baba: praktikus tanácsok a szülőknek. Mit egyen és mit igyon a csecsemő?>> |
Dr. Király Balázs gyermekorvos tapasztalatai szerint a gyermek egy éves koráig rengeteg információ áll a szülők rendelkezésére a megfelelő táplálására. „Egy éves kor után azonban a szülők kissé magukra maradnak, és ekkor kezdődnek a problémák – például azzal, hogy a gyermeket „mini felnőttnek” tekintik, és azokkal az ételekkel etetik, amelyeket a felnőttek is fogyasztanak” – mondja a szakember.
Holott mások a gyerekek tápanyag és vitaminigényei is, hiszen a gyermek 1-3 éves kora között hihetetlen fejlődésen megy át. Az immunrendszer például 1-3 éves kor között fejlődik a legintenzívebben.
Dr. Veres Gábor gasztroenterológus, a Magyar Gyermek-gasztoenterológiai Társaság elnöke az epigenetika fontosságát emelte ki. „Régóta ismert tény, hogy az egészséget körülbelül 20 százalékban a génjeink határozzák meg, 80 százalékban pedig elsősorban a környezet, azon belül pedig a táplálás, táplálkozás. Az azonban új felfedezés, hogy a táplálkozás befolyásolja a genetikát - ezt nevezzük epigenetikának.”
A szakember szerint az epigenetika lehet az egyik fő felelős azért, hogy az elmúlt évtizedben az autizmus, a hiperaktivitás szindróma, a Crohn betegség, illetve allergiás kórképek gyakorisága rohamosan megnőtt. „Az epigenetikának népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy a táplálék hatására megváltozott génszakasz az utódokra öröklődik” - tette hozzá a szakember.
A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy bár a helyzet súlyos, de egy széleskörű társadalmi felvilágosító kampány segíthet a szülőknek egészséges felnőtteket nevelni gyermekeikből. „Bízom benne, hogy a most elinduló „Első 1000 nap” program nagy visszhangot fog kiváltani mind az orvosi szakma, mind a lakosság körében” - mondta Dr. Takács István.
A programhoz a szándéknyilatkozat aláírásával a helyszínen csatlakozott a Magyar Védőnők Egyesülete és a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete.
(Magyar Primer Prevenció Orvos Egyesület)
