Életkorok pszichológiája: a kisgyermekkor

Kisgyermekkorban a gyermek számára a világ még egész kicsi, amelyben a főbb szerepeket ő maga, szülei, és közvetlen környezete játsza. Azonban már ebben az "aprócska világban" is érhetik meglepetések és csalódások egyaránt.

Ebben az életkorban a legfontosabb, hogy a korai szimbiózist, az összefonódó, kizárólagos kapcsolatot az anyával, felváltja az "én-tudat". A kicsi megtanul különbséget tenni önmaga és a világ között. Megtapasztalja, hogy ő és az anya nem egy és ugyanaz. Ez fájdalmasan végleges és egyben lehetőségeket felszabadító felismerés! Az anyának és/vagy az apának megfelelni akarás vágya eközben egész életen át megmaradhat.

Rájön arra is a gyermek, hogy minden, amit szeretne, másoktól is függ. Változás az is, hogy elér, felér dolgokat, mert már felült, felállt, elindult. Megtanítják neki, hogy mit szabad és mit nem. Megszerez tárgyakat, a szájába veszi, mert ezt szokta meg. Mindent a szájával tapogat le. Rászólnak, ha valamit nem szabad, megtanítják különbségeket tenni, hogy mit lehet és mit nem. Nem jó, ha mindig szólongatjuk! Akkor nem tanulhat meg különbségeket tenni, differenciálni!

Nem értheti meg, nem tanulhatja meg, mi az, hogy veszély, csak azt érezheti, hogy minden, amit tesz, félelmetes és veszélyes. Ez szorongást, bátortalanságot, önállótlanságot, vagy dacot eredményezhet. Szeretettel és következetességgel ez is könnyebben megy. A gyerek a szeretet és a határozott következetesség nyelvén fogadja el a kötöttségeket. Durvasággal, szigorral, vagy túlóvással csak félelmet és szorongást lehet elérni. Csak szolgai engedelmességet. Ez azonban nem nevelés, csak idomítás.

A szobatisztaságra szoktatás

A szobatisztaságra való szoktatás egyike azoknak, amit nem szabad és nem érdemes erőltetni. Mégis nagyon gyakran megtörténik. A legtöbb kicsi érdeklődését spontán felkelti a bili, mint új, színes tárgy. Játéknak tekinti. Szinte észrevétlenül megtanulja használni, ha a szülő jól ismeri gyermeke jelzéseit és nem túl korán erőszakolja bilire. Ne legyen szempont, hogy a szomszéd gyereke már szobatiszta! Soha ne attól függjön egy gyerek értéke, hogy szobatiszta-e már.

A szülővel szemben való ellenállás első jelei is ebben az időszakban jelentkezhetnek, ha a szülőnek fontosabb a bili, minthogy arra figyelne, hogy a gyereke értelmileg és érzelmileg is megérett-e a bilizésre.

Az erőszakolt biliztetés alááshatja az anya-gyerek kapcsolat kölcsönös bizalom és szeretet légkörét, és erős ellenállást eredményezhet. Ennek igen széles palettájú testi tünetkísérői lehetnek (étel visszautasítása, alvászavar, ingerültség, nyugtalanág, agresszív magatartás).

Bővebben Szobatisztaság: mikor és hogyan?

A biliztetés pszichológiai hadviselése

Gyakori, hogy az idejekorán szobatisztaságra szoktatott gyerek a későbbi években ismét bepisilőssé vagy bekakilóssá válik. Hasonló mechanizmus alapján jöhet létre a székrekedés problematikája. A gyerek az erőszaknak ellenállva visszatartja székletét. A megkeményedett székletet azonban már nem tudja kipréselni, mert fáj, ezért még inkább visszatartja. A napok telnek, kúppal, szigorral, kérleléssel és más praktikákkal próbálkoznak, majd a szülők pánikba esnek, orvoshoz fordulnak.

Az orvos gyakran beöntéssel tudja megoldani a helyzetet, amely fájdalmas, kiszolgáltatottá tesz és félelmetes. Lefogják és valamit beletuszkolnak, beleöntenek, valami kifolyik belőle. Megéli erőtlenségét, tehetetlenségét és magárahagyatottságát a fájdalommal. Az átélt rossz élmény hatására még inkább félelmek kötődnek és rögzülnek a székletürítéshez és a szülőhöz, aki mindebben részt vett és nem védte meg, sőt kiszolgáltatta idegeneknek és a fájdalomnak.

Ezt a bűvös kört gyakran csak pszichoterápiával, családterápiával lehet megszakítani. A legjobb, ha ez létre se jön!

A szobatisztaság éppen ezért sohase legyen a család érdeklődésének középpontjában, sose legyen állandó beszédtéma. Ez legyen magánügy, az intimitás része. Ehhez persze a családnak és a környezetnek is tudnia kell, mi az intimitás és miért kell azt nagy értékként őrizni.

(WEBBeteg - Kazimir Ágnes, gyermekpszichológus)