A babák súlygyarapodása - Mikor aggódjunk és mikor ne?
A kizárólag szoptatott csecsemők anyukáinak nagyon gyakori félelme, hogy a kicsinek esetleg nem elegendő a rendelkezésre álló anyatej mennyisége. A baba súlygyarapodásának nyomon követésével könnyen ellenőrizhetjük, hogy eleget eszik-e a gyermekünk, a túlzott aggodalom azonban az anyatej elapadását is okozhatja.
A szoptatás téma cikkei |
6/1 Az anyatejes táplálás jelentősége 6/2 Tudnivalók a szoptatásról - Alapelvek és alapvető kérdések 6/3 Mellre helyezés - Mikor és hogyan? 6/4 A hatékony szoptatás - A szoptatás technikája 6/5 A babák súlygyarapodása – Mikor aggódjunk és mikor ne? 6/6 Szoptatási nehézségek: az anyatej hiányától a mellgyulladásig |
Amikor az édesanya attól fél, hogy a babája éhezik, ördögi kör kezdődik: rendszeres súlymérésekbe kezd - kétnaponta, naponta, naponta többször, végül minden etetés előtt és után. Tudnunk kell viszont, hogy a kicsik sosem esznek annyit és úgy, amennyi a nagy könyvben meg van írva. Ez további aggodalmat, szorongást idézhet elő a kismamában, pedig az anyai szervezetben tomboló stresszhormonok valóban kedvezőtlen irányba hathatnak a tejelválasztás szempontjából. Éppen ezért, a szoptatós édesanyáknak érdemes tisztában lenni azzal, hogy a gyermekek étvágya szinte mindig más (mint ahogyan mi magunk sem fogyasztunk minden egyes étkezéskor ugyanannyi mennyiséget).
Mennyit egyen a baba az egészséges fejlődés érdekében?
Az egyszerre elfogyasztott anyatej mennyisége igen széles határok közt mozoghat: 20-30 ml-től 100-150-200 ml-ig, amely számos tényezőtől, többek közt a baba kedvétől, lustaságától, de az éppen következő tej kalóriatartalmától is függ. A naponta többszöri, de még a napi szintű súlymérések is éppen emiatt könnyen tévútra vezethetnek, és sok esetben csak az édesanyák szorongásának megerősítésére alkalmasak, hiszen a napi súlygyarapodás akár 0 gramm is lehet. Például más a teli pocakkal mért baba előző nap, és más, ha nem sokkal egy kiadós pisi-kaki után mérjük meg, így természetesen az előző nap mért értéknél alacsonyabbat is mérhetünk.
Általánosságban elmondható, hogy ha a kicsi nem nagyon sírós, nyugodt, és napi 4-5 vizeletes pelenkája van, akkor elegendő csupán heti egy alkalommal megmérni a súlyát.
A kis születési súlyú babák még ezt is meghaladhatják, intenzívebb súlygyarapodásuk révén akár 6 hónapos korukra felzárkóznak normál születési súllyal világra jött kortársaikhoz.
Növekedési ugrások
Korai szakaszban |
Az első hónapokban a súlynövekedés normál értéke tág határok közt mozog, igen nagy átlagban kb. 100-200 gramm/hét. |
Ahogyan az újszülött egyre nagyobb csecsemővé válik, szervezetében is különféle növekedés, fejlődés zajlik. Vannak bizonyos életszakaszok, amikor az addigiakhoz képest hirtelen, szinte egyik napról a másikra megváltozik a szervezet energia- és tápanyagigénye. Ezeket a periódusokat növekedési ugrásoknak nevezzük.
Ezt jelezheti, hogy az addig jól szopó, jóllakott baba szinte folyamatosan mellen lenne, sokat sír, nyűgösebb és éhesnek tűnik. A helyzet megoldása viszonylag egyszerű: csak úgy, mint megszületéskor a tejbelövellésre várva, itt is minél gyakrabban mellre kell tenni a kicsit, hogy szopómozgásai révén stimulálja a mellet a több tej termelésére. A rendszer nagyon hamar, pár nap alatt reagál, és átáll az „emeltebb dózisra”, és így szolgálja ki a csecsemő megnövekedett anyatejigényét.
Fentiekből következik, hogy ha belenyúlunk a rendszerbe („éhes a kicsi, kevés a tej, kapjon pótlást”), akkor a jóllakott baba nem fog mellre kéredzkedni, így nem fogja stimulálni a tej mennyiségének növekedését, és onnantól kezdve valóban szükség lesz pótlásra. Érdemes bízni a természet erejében, és elhinni, tudatosítani azt, hogy ez a rövid ideig tartó „éhezés” a csecsemő javát fogja szolgálni.
Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász