Szoptatási nehézségek: az anyatej hiányától a mellgyulladásig
Tudvalevő, hogy a babák számára legideálisabb táplálék életük első szakaszában az anyatej. Mi minden akadályozhatja meg az anyatejes táplálás természetes folyamatát?
A szoptatás téma cikkei |
6/1 Az anyatejes táplálás jelentősége 6/2 Tudnivalók a szoptatásról - Alapelvek és alapvető kérdések 6/3 Mellre helyezés - Mikor és hogyan? 6/4 A hatékony szoptatás - A szoptatás technikája 6/5 A babák súlygyarapodása – Mikor aggódjunk és mikor ne? 6/6 Szoptatási nehézségek: az anyatej hiányától a mellgyulladásig |
Laktációs (tejtermelési) problémák
Sajnos a legnagyobb akarat és legjobb szándék ellenére is előfordulhat, hogy hiba csúszik a tejtermelődés (laktáció) folyamatába, és a legnagyobb erőfeszítések, legpozitívabb hozzáállások mellett sem sikerül a csecsemő anyatejes táplálása.
Sokan vallják, hogy „minden anya tud szoptatni, ez fejben dől el”, és nem is átallják nézeteiket időnként hangosan kinyilvánítani. Tudnunk kell, hogy egy szoptatásért valóban (!) küzdő édesanyát ezek a szavak csak még nagyobb szorongásba és szinte garantált sikertelenségbe csúsztatnak. Az elégtelen tejtermelés mögött azonban sokszor hormonális eltérések (prolaktinhiány) állnak, vagy éppen a túlzott stressz tehető felelőssé.
Viszonylag gyakran előfordul, hogy az újdonsült édesanyák túlzottan aggódnak: rengeteget idegeskednek mindenen, főként azon, hogy lesz-e tejük, mikor lesz, elég lesz-e. Ez egy folyamatosan emelkedett stressz-hormon szintet idéz elő szervezetükben, mely a tejtermelődés, tejleadás ellen hathat. Nekik egy jó szoptatási tanácsadó, a támogató környezet, a család nagyon sokat és eredményesen segíthet.
Mellgyulladás
Problémát jelenthet még a mell különféle eredetű gyulladása. Ennek leggyakoribb oka egy vagy több tejcsatorna elzáródása, aminek következtében a mögöttes területen pangó tej helyi gyulladást, nagyfokú fájdalmat, ritkább esetben komolyabb tüneteket (pl. tályogot) okozhat. Ilyenkor a szoptatás folytatása, a mell teljes kiürítésére való törekvés, hideg vizes borogatás, esetleg gyulladáscsökkentők átmeneti szedése segíthet. Elhúzódó, komolyabb tünetekkel járó formájának megoldásában a védőnők, szoptatási tanácsadók segíthetnek.
Bővebben Tejláz, mellgyulladás (mastitis)
Sebek, vérzés a mellbimbón |
Néha az anya mellbimbója sebes lesz, vérzik. Ennek az oka minden esetben a helytelen szopási technika, a baba nem fordul eléggé az anya felé vagy nem kapja be a bimbóudvar eléggé nagy részét. Ilyenkor a megoldás a helyes technika elsajátításán kívül a mell szellőztetése (ne viseljen a kismama melltartót), érdemes hagyni, hogy néhány csepp anyatej rászáradjon a mellbimbóra. |
Lapos vagy befelé forduló mellbimbó
Ebben az esetben fontos, hogy nem feltétlenül a bimbóvédő használata a megoldás. Már a kezdetektől gyakran mellre kell helyezni az újszülöttet, odafigyelve a helyes szopási technikára.
Ha a baba elkezd szopni, akkor a mellbimbó kifelé fordul, illetve, ha mégsem, akkor szopás előtt érdemes "rásegíteni" mellszívóval. Hosszasabb szoptatást követően a mellbimbó magától is kiemelkedővé válik.
Ha a hiba a babánál keresendő
Az is megeshet, hogy bár az anyai oldalról minden tökéletes, az újszülött vagy csecsemő mégsem szopik, vagy nem úgy, ahogyan kellene. Ennek is számos oka lehet, csak hogy a leggyakoribbakat említsük:
Lenőtt nyelv (rövid nyelvfék): gyakori jelenség, amely fizikailag nehezíti vagy akadályozza a szopást. Megoldása nyelvfék orvosi átvágása, amely egy néhány másodperces rutin beavatkozás, amely során a nyelv alatti hártyát egy steril ollóval átvágja az orvos. Többnyire vérzés nélkül (legfeljebb pár csepp vér kicsöppenésével) lezajlik a folyamat, ami után rögtön szopizhat a baba.
Cumizavar: átmenetileg cumisüvegből vagy tápszerrel táplált babáknál alakulhat ki. Oka, hogy a cumit másképpen kell szájukban fogni és nyomni, hogy ételhez jussanak, mint az anyamellet. Ez már önmagában zavart okozhat, ám ezt tovább mélyíti az a tény, hogy a cumisüvegből sokkal kisebb fizikai munkával jutnak élelemhez, mint az anyamellből, így sokan már csak emiatt is elutasíthatóvá válnak a szopással szemben. Ilyen helyzetekben szintén érdemes szoptatási tanácsadó segítségét kérni, aki az édesanya kitartó támogatásával, a helyes technika betanításával segíthet a baba ösztönzésében.
Veleszületett rendellenességek: egyes betegségek szopási gyengeséggel (és rendszerint egyéb klinikai tünetekkel) járnak. Ezeket rendszerint már a megszületés helyén felismerik, kezelésük szakorvosi feladat. Speciális technikát igényel az ajak- és szájpadhasadékos babák szoptatása.
Szopási sztrájk: előfordul, hogy egy addig jól szopó csecsemő hirtelen egyik vagy mindkét mellet elutasítja. Ha semmilyen egyéb magyarázatot nem találunk rá, felmerül a szopási sztrájk gyanúja, melynek kiváltó oka, ha a kicsi a szopás közben valamilyen kellemetlen élményt él át (pl. a feje mellett csattan egy polcról leeső könyv, a nagytesó hirtelen ráugrik, stb.), és ő ösztönösen a szopással társítja a negatív eseményt, emiatt pedig nem mer újra anyamellből inni. Ez akár napokig elhúzódhat, alapos fejtörést okozva ezzel az anyukáknak. Kitartó próbálkozással, a nyugodt, zavartalan szopási feltételek megteremtésével előbb-utóbb oldódhat a szorongás. Ellenkező esetben kérjük gyermekorvos, védőnő vagy szoptatási tanácsadó segítségét.
Betegségek, gyógyszerek és a szoptatás
Vannak speciális élethelyzetek, amikor a szoptatás lehetőségét és módját egyénileg kell elbírálni. Ezek közé tartoznak például olyan anyai betegségek, amelyek gyógyszerszedést indukálnak, illetve az anya fizikai állapotára is kihatnak. Ilyenkor a kezelőorvos, gyermekgyógyász, védőnő, illetve szoptatási tanácsadó együttes állásfoglalása alapján dől el, hogyan folytatódjon a csecsemő táplálása.
Ezzel szemben a babák egészségi állapota csak igen ritkán jelent kontraindikációt az anyatejes táplálás szempontjából: mi sem támasztja ezt jobban alá annál, hogy még a szopásban igen gyenge, vagy akár teljesen képtelen kicsik táplálást is anyatejjel próbálják megoldani a koraszülött vagy újszülött osztályokon, speciális segédeszközök (pl. gyomorszonda) segítségével. Ehhez az édesanyák lefejt tejét használják.
A gyógyszerszedés melletti szoptatás lehetősége kényes témakör, hiszen célzottan szoptatós kismamákkal egyetlen gyógyszercég sem végzett még humán kísérleteket arra vonatkozólag, vajon ártalmas-e adott szer a csecsemőknek. A legtöbb, erről származó információnk csupán állatkísérletekből származik, esetleg egy-egy szer (pl. antibiotikumok) széles körben való elterjedtsége alapján, indirekt úton.
Általánosságban azonban elmondható, hogy a gyógyszerek nagyobb része az anyatejjel képes átjutni a csecsemő szervezetébe, és ott hatást kifejteni. Ehhez azonban mindig az adott gyógyszert, annak farmakológiai tulajdonságait ismerve kell a döntést meghozni, miszerint ártalmas lehet-e a kicsikre nézve. Ebben a gyermekorvosok, szoptatási tanácsadók sokat segíthetnek.
Ez is érdekelheti
Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász