Gyakori okok a babák hasfájásának hátterében

Mit tehetünk, ha kisbabánknál sűrűn jelentkezik hasfájás? Összegyűjtöttük a leggyakoribb eseteket, és választ adunk a kérdésre, hogy mi a teendő, amikor felismertük a problémát.

Élénkülő perisztaltika

Az első hetekben maga az étkezés is kiválthat élénkülő perisztaltikát, és ehhez társuló hasi komfortérzet csökkenést, ami akár az étkezés abbahagyását eredményezheti felsírással kísérve. Abban az esetben, ha a baba pocakja már az étkezést megelőzően is puffadtabb, akkor erre nagyobb az esély, hiszen a bélfal izomzata a gázok feszítő hatására már eleve összehúzódottabb állapotban vannak, mely az élénkülő perisztaltika során tovább fokozódik.

Mi ilyenkor a teendő?

Azoknál a babáknál, akiknél gyakran tapasztalják a fenti jelenséget, és az étkezések körülményessé válnak, érdemes az etetés előtt egy pillantást vetni a pocakra. Amennyiben az feszülő, domborodó, akkor szélcső segítségével gyorsan leereszthetők a felesleges gázok. Természetesen hosszútávon a puffadás okának megszüntetésére kell törekedni.

Túletetés

A túletetés többfajta módon is kellemetlenséget, fájdalmat okozhat. Az újszülöttek gyomorszájzáró izma még nem teljesen jól funkcionál, vagyis nem zár tökéletesen. Ideális mennyiségű adagok mellett is könnyebben visszajuthat gyomortartalom a nyelőcsőbe (reflux) az étkezések után, így nem csoda, ha túletetés kapcsán – amikor még inkább megnövekszik a gyomorban a nyomás - még nagyobb az esélye a refluxnak.

A túletetés egy másik módon is kiváltja a hasfájást. A bélrendszernek, mint minden más szervrendszernek, van egy érési, fejlődési folyamata. Ha nem képes elegendő mennyiségű emésztőnedv előállítására, akkor a feleslegben bevitt táplálék gondot fog okozni. Túletetés során az újszülött, kiscsecsemő emésztőnedv mennyisége nem képes feldolgozni a bevitt tápanyag teljes mennyiségét. A feleslegben maradt tejcukrot a bélbaktériumok erjedéses folyamat révén hasznosítják. Az erjedés kapcsán gáz képződik, minél több a felesleges tejcukor, annál több a gáz. A bélgáz belülről elkezdi feszíteni a bélfalat. A feszülésre a bélfal két módon is reagál. Az egyik, hogy a bél üregébe a bélfalból folyadék fog beáramlani, növekszik a széklet folyadéktartalma, ezért vizes székletek fognak ürülni - ezt akár teljesen be is ihatja a pelenka.

A másik bélfali reakció, hogy a gáz okozta feszülés hatására a bélfal körkörös simaizomzata erőteljesen összehúzódik, megpróbálja a feszülést kiváltó tényezőt az alsóbb bélszakaszok felé továbbítani (ez történik a széklet továbbítása során is a normális perisztaltika alatt). Minél nagyobb mennyiségű gáz feszíti a bélfalat, annál erőteljesebben fog összehúzódni a bélfal. Az erőteljes simaizom összehúzódás heves, görcsös fájdalmat okoz.

A túletetés gyakori jele lehet, hogy a székletben emésztetlen, „túrós darabkák” jelennek meg.

Mi ilyenkor a teendő?

A fájdalom miatt a babának mielőbbi segítségre van szüksége. Az első teendő, hogy a babát hasánál alátámasztva tenyerünkre helyezzük. Ez a testhelyzet segíthet a gázok távozásában és a fájdalom megszüntetésében.

Megpróbálhatjuk a gázok távozását elősegíteni a pici kíméletes tornáztatásával is. A hátán fekvő baba lábait váltakozva behajlítjuk, kinyújtjuk. Kiegészíthető ez a gyakorlat a has óvatos masszírozásával is. A pocakot az óramutató járásával megegyező irányban (a vastagbél lefutásának iránya) masszírozva segítjük elő a gázok továbbhaladását. Ha ezek az eljárások nem segítenek, akkor a leggyorsabb és leghatásosabb segítséget a szélcső fogja nyújtani. A szélcső egy puha gumikatéter, amelynek külsejét a keskenyebb átmérőjű végén kenjük be vékonyan popsikrémmel, és óvatos, csavaró mozdulattal vezessük a baba végbelébe kb. 2-3 cm mélyen. Nem mindig a legkönnyebb kivitelezni, no, nem a technika bonyolultsága miatt, hanem a baba hasfájás miatti nyugtalansága, sírása és mindenféle macerálás elleni tiltakozása miatt. A szélcső óvatos bevezetése és a végbélben történő tartása nem fájdalmas! Az eredményes szélcsövezés 5-10 percig is eltarthat.

Az egész procedúra lényege, hogy a gázokra vonatkozó fizikai törvényeket érvényesülni engedjük, vagyis a szélcsövön keresztül a gázok a magasabb nyomású helyről (bélüreg) a kisebb nyomású hely (külvilág) felé fognak áramlani. Olyan, mintha egy felfújt lufit leengednénk egy szívószál segítségével. Az eredmény viszont a baba pocakjának felpuhulása, a görcsös fájdalmak megszűnése lesz. Az előbb leírt technikával semmilyen fájdalmat, sérülést nem fognak okozni a babának, csak megkönnyebbülést!

Gyakori kérdés szokott lenni, hogy nem fogja-e megszokni a baba a szélcsövezést, és ez nem fog-e a spontán székletürítés elmaradásához vezetni? A válasz nem!

Ha megszoknák, akkor a gyermekek már régóta szélcsővel a zsebükben járnának óvodába, iskolába. Nem szabad félni a szélcsőtől! Nem azt mondom, hogy a sírásról való leszoktatás módszere az, ha a síró baba fenekébe szélcsövet dugunk, de a hasfájással küszködő babának leggyorsabb segítséget ezzel az eljárással nyújthatunk.

Hányszor lehet használni a szélcsövet naponta? Elvileg annyiszor, ahányszor kell. De sokkal inkább célravezető, ha a kiváltó okot próbáljuk megszüntetni, és nem kétségbeesetten igyekszünk orvosolni egy elkerülhető, vagy legalábbis gyakoriságát tekintve jelentősen mérsékelhető állapotot.

A kiváltó ok megszüntetéséhez pedig a legcélravezetőbb eszköz a helyes etetési mennyiségek és gyakoriságok beállítása. Nem a baba természetének és élettani igényeinek megerőszakolása az, ha a számára ideális mennyiségeket próbáljuk biztosítani számára. Sokkal inkább a kiegyensúlyozottsága lesz domináló.

Túlzott levegőnyelés

Főként a mohó babákra jellemző, hogy intenzív szopáskészségük mellett sok levegőt is nyelnek az anyatej mellé. Ha ennek nagy része nem távozik el az étkezést követő büfiztetés kapcsán, akkor puffadáshoz, hasfájáshoz vezethet.

A levegőnyelés két mechanizmussal is panaszhoz vezet. Egyrészt a gyomor túlzott feszülése révén könnyebben fog étkezést követően a nyelőcsőbe visszaáramlani savas gyomortartalom (reflux), ami gyomorégés-szerű fájdalmat okoz, másrészt a belekbe jutó „felesleges” levegő belülről fogja feszíteni a bélfalat, mely ennek következtében görcsösen összehúzódik (görcsös hasi fájdalom).

Mi ilyenkor a teendő?

Legcélszerűbb megelőzni a túlzott levegőnyelést. Csecsemőkorban ezt leginkább az segíti elő, ha a baba a gyomor kiürülésével párhuzamosan, nagyjából három óra elteltével eszik. Könnyű belátni, hogyha túl hosszan alszik egy egyébként egészséges baba, akkor ébredésekor a túlzott éhsége miatt nagyon mohón fog enni. Az egyébként is mohón étkező picik esetében célszerű az első nagy lendület után (3-4 perc) büfiszünetet beiktatni, mert egyszerűbb, ha a lenyelt levegő felfelé távozik, mint az, hogy a gyomorban maradva illetve a bélbe kerülve panaszt okozzon.

Üvegből táplált babák esetében arra kell figyelmet fordítani, hogy a cumi kellő erősséggel legyen az üvegre szorítva, ellenkező esetben etetésekor túl sok levegő jut az üvegbe, és annak tartalma szinte bezúdul a babába, aki alig győzi azt levegő kíséretében lenyelni.

Hasfájás meteorológiai okból

Újszülött- és kiscsecsemőkorban nem ritka, hogy nagyon szeles időben, hidegfrontok érkezésekor a görcsös hasi fájdalmak felerősödnek, és a baba nyűgösebb, sírósabb ezeken a napokon.

Mi ilyenkor a teendő?

Az időjárás okozta élettani változásokat nem lehet kivédeni, de átmeneti kis kényeztetésekkel átsegíthetők a picik az ilyen napokon.

Dr. Kovács Tibor
csecsemő- és gyermekgyógyász
Svábhegyi Gyermekgyógyintézet