Középiskolába megy a gyerek - Amikor kezdetét veszi a nagybetűs kamaszkor
Amikor gyermekünk középiskolás lesz - ez többnyire 14-15 évesen következik be -, akkor általában már túl van a család a serdülés első hullámán. Az önállósodás ilyenkor hatványozott formában jelenik meg. Nehéz megtalálni szülőként az egyensúlyt: mennyire engedjük ezt az önállósodási folyamatot, és hol húzzuk meg a határokat?
A serdülők életkori sajátossága, hogy ezeket a korlátokat intenzíven és folyamatosan feszegetik, de a felelősségvállalás ezzel szemben még nem alakult ki teljes mértékben.
Szülők vagy kortársak - Kinek feleljen meg?
Fokozott mértékben jelenik meg a serdülőkor jóvoltából a kortársaknak való megfelelés – ami valljuk be, általában nem egyezik meg a szülői elvárásokkal. Ezt a megfelelési igényt tovább erősíti, hogy új iskolában és közösségbe kell beilleszkedniük a fiataloknak. Ebben az időszakban gyakran alakulnak már ki hosszabb távú, akár a felnőttkort is végigkísérő barátságok, illetve nagyon fontos a serdülők valahova való tartozás igénye. Emiatt fontos, hogy adjunk teret a kortárskapcsolatoknak, és időt a közös tevékenységekre.
Fontos a gyermekbe vetett bizalom, valamint, hogy képes legyen mérlegelni: mit szabad és mit nem. Érdemes azonban, megismerni gyermekünk újdonsült barátait, hogy tudjuk, merre jár és mit csinál. A bizalom megszavazása mellett ne röstelljünk határokat húzni, és akár büntetést is kiróni, ha szükséges, de a kisebb gyermekkorban oly fontos dicséret és jutalom továbbra is fontos szerepet kell, hogy kapjon az életkornak megfelelően.
A szülő mindig legyen egy biztos pont
A serdőlők is igénylik a figyelmet. Fontos érezniük, hogy az ő dolgaik is fontosak számunkra. Nagyban segíti a szülő helyzetét, ha nyíltan és őszintén lehet beszélni a problémákról, valamint, ha retorziótól való félelem nélkül kérhetnek segítséget, amikor bajba kerülnek. Érezzék, hogy számíthatnak ránk! Büntetésről csak akkor legyen szó, ha előre felállított szabályt szegnek meg.
Emellett persze a középiskola már másfajta követelményeket állít a diákok elé, mint az általános iskola. Mind az órai, mind az otthoni tanulás során magasabb fokú önállóságot követelnek meg: az órákon már nem feltétlenül diktálják a megtanulandó anyagot, hanem elvárják a jegyzetelést, a lényegi információ kiszűrését, előtérbe kerülhetnek az önálló gyűjtőmunkák, felkészülések, gyakoribbá válhatnak a szereplések, versenyek... stb. A napi házi feladat ellenőrzése már ritkán szükséges, de fontos, hogy figyelemmel kísérjük a tanulmányaik előrehaladását, és szükség esetén nyújtsunk segítséget. Időszakosan tehát érdemes az iskolával, osztályfőnökkel is kommunikálni.
Az útkeresés évei
Jó eséllyel már a középiskola kiválasztásakor sikerült a gyermek érdeklődési körét eltalálni, de a középiskolás évek leginkább arról szólnak, hogy kiforrjon bennük, mivel szeretnének foglalkozni felnőtt korukban. Ehhez van, hogy több mindent ki kell próbálni, és saját a bőrükön megtapasztalni. Ésszerű keretek közt tehát érdemes teret adni ennek.
Ne felejtsük el tehát, hogy ezek az évek az útkeresésről szólnak, az önálló felnőtt életre készülésről, és hogy a serdülők bár még nem felnőttek, de már nem is kisgyerekek. Talán erre az időszakra a legjellemzőbb, hogy bizony az arany középúton való kötéltánc tölti ki egy szülő életét.
Tovább Életkorok pszichológiája: a kamaszkor
Forrás: WEBBeteg
Szakértőnk: Máténé Áfra Viktória, klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus