Iskolai étkeztetés és gyermekkori elhízás

Hazánkban minden negyedik gyerekkorú lány, és minden ötödik fiú túlsúlyos vagy elhízott, keveset mozog, sportol, és nem fogyaszt kellő mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt – derül ki az Egészségügyi Világszervezetnek a testsúlyra és a fizikai erőnlétre vonatkozó egyik felméréséből.

A gyerekek, a serdülők a nap egyik főétkezését iskolai, intézményi közösségben fogyasztják, ezért a WHO szakértőinek meglátása szerint a változtatásért sokat tehetnek a közétkeztetés szereplői. Ez a megállapítás volt az egyik fő üzenete „A Táplálkozás és elhízás Európában” címen, Budapesten tartott konferenciának, melyet az EU egészségprogramjának végrehajtásáért 2024-ig felelős CHAFEA (az Európai Bizottság Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynöksége) szervezett. A rendezvényen az étkezési ajánlások kidolgozói és táplálkozástudományi szakértők ismertették a jelen helyzetet és a kihívásra adható válaszokat, miközben sürgős tettekre szólították fel az érintetteket.

A korszerű táplálkozási szokások kialakításának ideális terepe az iskola

A gyermek- és serdülőkor az a fejlődési szakasz, amikor az egészséges szokások megalapozása, kiépítése, rögzítése mind a táplálkozásban, mind az életvezetésben, életmódban létfontosságú. Elég utalnunk napjaink gyakorisági mutatóira (prevalence rate) – az EU-ban élő gyerekeket, fiatalokat a túlsúlyosság mintegy 15%, az elhízás 5%-ban érinti –, és könnyen belátható, hogy a helyzet javítása érdekében sürgősen lépni kell.

Tekintettel arra, hogy a gyerekek mennyi időt töltenek az iskolában, illetve arra a tényre, hogy sok európai országban a diákok legalább egy főétkezése az iskolában zajlik, egyértelmű, hogy az iskolai közeg az ideális terep, ahol meg kell próbálni elősegíteni az egészséges táplálkozási szokások és magatartás kialakulását, kialakítását. Dicséretes, hogy az összes EU tagállamban van iskolai étkeztetési irányelv (policy), továbbá útmutatók annak meghatározására, hogy melyek az „egészséges”-nek minősülő termékek az étel-kínálatban.

Nem csak Európában, s a legtöbb fejlett országban, de a fejlődőknél is napjaink egyik fontos közegészségügyi kérdése a túlsúlyos, kövér gyerekek növekvő aránya. A 11, 13, 15 éves fiúkat, lányokat vizsgálva, az elhízást tanulmányozó európai társaság (European Association for Study of Obesity) becslése szerint az EU 74 millió iskoláskorú polgára közül mintegy 12-16 millió küzd súlyfelesleggel (közéjük sorolják a 3-4,5 millió elhízottat). A súlyprobléma a gyereknél is károsan hat a fizikai, érzelmi fejlődésre. Hosszú távon pedig a társadalmi közérzetre, sőt a gazdaságra nézve is negatív következményekkel járhat.

A kialakult helyzethez vezető okok összetettek – a mikro és makro-környezet: mindaz, ami az étkezést, a testmozgást (hiányát) jellemzi, egyaránt befolyásolja. Egyik fő gond a zsiradékban, cukorban dús, energiabombát jelentő termékekhez való könnyű hozzáférés. Mivel a legtöbb európai országban napjuk közel harmadát az iskolában töltik a gyerekek, ki kell használni az iskolai közegben folytatható egészségnevelés lehetőségeit.

Az iskola tehát kulcsszereplő abban, hogy mindenféle társadalmi rétegből érkező, nagy létszámú gyerekcsoportnak egy időben meg lehessen tanítani az egészséges táplálkozás alapjait, lényegét. A cél, hogy sikerüljön a pozitív étkezési szokásokat hosszú távra szólóan kialakítani. Sok európai gyerek az iskolában ebédel. Ha ez az étel egészséges, akkor biztosítja a gyerek tápanyag, energiaigényét, s közben megerősíti tudását a helyes táplálkozásról. Ezért alapvető, hogy ezen ételek jellemzői a hasznos táplálkozásról szóló korszerű tudással megegyezzenek. A közétkezés feladata az is, hogy fejlődjön a gyerek ízlése, megismerve másféle egészséges ételek választékát is. Az iskola üzenetét a gyerek hazaviszi, ezáltal fejlődhetnek a család és a szélesebb lakóhelyi közösség étkezési szokásai is.

Az egészségi eltérések csökkentésére is jó terep lehet az iskolai étkeztetés. Az egészséges életmód sok előnyös elemét megtanulhatják itt a diákok. Ezért emeli ki az oktatási intézmények szerepét több nemzetközi (EU, UN) kezdeményezés, ezért tartja az egészségfejlesztés fő terepének az iskolát a gyerekkori elhízásról szóló 2014-2027-es EU akcióprogram.

Iskola, élen az egészségfejlesztésben

A tagállamok nemzeti hatóságai, az oktatási ágazat szereplői, minden képzési szinten, tudatában vannak, hogy milyen nagy a felelősségük, befolyásuk az ételstandardok meghatározásakor, az alapanyagok beszerzésekor. A kormányzatoknak, közintézményeknek módjuk van a tápanyag szempontjából „kiegyensúlyozott” ételt beszerezni (az EU-ban évente több mint 250 ezer közhatóság költi el a GDP 14%-át, mintegy 1,9 billió=1900 milliárd eurót a szolgáltatásokra e téren). A gyakorlati megvalósítás előtt továbbra is nagyok a kihívások. Az Európai Bizottság (EC) „Fehér könyvet” adott ki (A táplálkozás, túlsúlyosság, az elhízáshoz köthető megbetegedések kezelése címen) és stratégiát fogadott el a témában.

A bizottság egyik csoportjának (táplálkozás és fizikai aktivitás) munkatársai, az összes EU tagállammal, Norvégiával, Svájccal szorosan együttműködve, több olyan projektet dolgoztak ki, amelyek csökkenthetik a szegényes táplálkozásból és a nem kellő mennyiségű fizikai aktivitásból eredő egészségügyi kockázatokat. Arra is megpróbálták ráirányítani a figyelmet, hogy mily nagyok a különbségek a különféle régiókban, országokban. Az eltelt tíz év programjaira épülő „a gyerekkori elhízás akcióterve” (Action Plan on Childhood Obesity), és a megfelelő táplálkozás és testmozgás elérését szolgáló közös fellépés (Joint Action on Nurition and Physical Activity) célja az egészségügyi egyenlőtlenségek felszámolása.

A gyerekkori elhízás – jelzés az iskoláknak is, az egészséges étel biztosítására – fogalmaznak a dokumentumok. „Gyerekeink egyre nagyobb számban úgy nőnek fel, hogy szinte biztosan túlsúlyos, elhízott felnőttek lesznek, ha sürgősen nem teszünk valamit” – fogalmazott Hon Chris Fearne máltai egészségügyi miniszter. Világjelenségről van szó, napjainkban a súlytöbblettel élő 5 év alattiak száma 42 milliónál is többre tehető. A WHO (2010-es adatai) szerint az EU-ban három 6-9 közötti gyerekből egynek számottevő a súlytöbblete, ami jelentős közegészségügyi problémát vet fel. A kiváltó okokat keresve az élelmiszereknél kötünk ki. Kisgyerekkortól hasznos tápanyagokat tartalmazó ételt kell fogyasztani ahhoz, hogy egészségesen érjék el a felnőttkort. Amit a gyerek ma eszik, amit ma gondol a táplálkozásról, illetve arról, hogy az étel hogyan befolyásolja egészségi állapotát, iránymutató a döntéshozók számára, hogyan kezeljék az elhízás problémáját.

Az EU szakmai bizottságai uniós szinten vállaltak kötelezettséget, hogy tenni kívánnak a legfiatalabb korosztály jól-léte érdekében, hogy keresik a lehető legjobb életkezdés biztosítására a módszereket. Tekintettel az iskolában elfogyasztott étel mennyiségére, fontos, hogy a tápértékre érzékeny ételbeszerzés bevezetésének jelentőségét pontosan értsék az iskolai, az intézményi étkeztetésben dolgozók. Az ő felelősségük, hogy leszűrjék a közétkeztetés szerepének az egészségre, a társadalomra (a közösségre), a gazdaságra és a környezetre vonatkozó fontosságát. Ha a gyerekek számára egészségesebb élelmet biztosítunk, nyilvánvalóan közvetlenül hatunk fizikai hogylétükre. A beszerzések a piacra is hatnak, és nyomást gyakorolnak az iparra (ötletet, inspirációt adnak a gyártók számára), hogy egészségesebb élelmiszereket állítsanak elő. Ha a gyerekek jobb minőségű élelemhez jutnak, egyúttal lendületet kap az ipar is.

Az iskolai étkeztetés kihívásai

A gyerekkori elhízás elleni uniós fellépés keretében a bizottság tudományos szolgálata (Közös Kutatóközpont) közzétette az egyes európai országok iskolai étkeztetési programjairól első ízben készített (átfogó) jelentését. Ebből nyilvánvaló, hogy a közétkeztetés szervezői az EU-ban mindenütt, tudatában vannak a közösségi étkeztetés jelentőségének, annak, hogy a kis és nagyobb iskolások egészséges növekedése, de emellett jó közérzete, terhelhetősége, fizikai állóképessége, teljesítménye, a jó tanulmányi eredmények is kapcsolatban lehetnek a megfelelő iskolai táplálkozással. Közösségi étkeztetési program az összes vizsgált országban (az EU – jelenleg még – 28 tagállamában, valamint Norvégiában és Svájcban) létezik, bár közöttük igen nagyok a különbségek. Az egészséges iskolai étkeztetés megvalósítását célzó nemzeti intézkedési tervek között egyesek főként az étrendre (a tápanyagbevitelre), az adagok nagyságára vonatkozó – önkéntes alapon betartandó – iránymutatásokból állnak, mások viszont jóval szigorúbbak, és az árusító automaták, a cukortartalmú üdítőitalok teljes betiltásáig terjednek.

Európában csaknem minden harmadik gyerek túlsúlyos vagy elhízott, és emiatt számos elkerülhető betegség (például a 2-es típusú cukorbetegség) veszélyeztetheti. Az iskolák fontos partnerek lehetnek a gyerekkori egészségtudatos táplálkozási szokások kialakításában, ezért tartja Tonio Borg is oly nagy jelentőségűnek az iskolai étkeztetési programokat. Az Európai Bizottság egészségpolitikai biztosa úgy véli, az említett tanulmány az elhízás elleni küzdelem fontos eszköze. A jelentés jó alapot ad az európai szakpolitikai döntéshozók, nevelők, tudományos szakemberek számára ahhoz, hogy feltárják az iskolai étkeztetési programok és a lakosság egészségügyi állapota közötti lehetséges összefüggéseket.

A kutatásért, innovációért, tudományért felelős biztos (Máire Geoghegan-Quinn) még azt is hozzátette, a jelentés alapján fel lehet mérni az egészséges táplálkozás előmozdítását célzó erőfeszítések hatékonyságát is, ki lehet értékelni az egyes országoknak az általános-, középiskolai étkeztetésére vonatkozó friss szabályozási dokumentumait, iránymutatásait. A tanulmányból kiderül, hogy egyes nemzeti programok mely élelmiszerek iskolai reklámozását, forgalmazását engedélyezik, illetve tiltják, hogy milyen tápérték-előírások vannak érvényben adott országokban, végül azt is, hogy milyen az étkeztetési szolgáltatások általános minőségi színvonala.

Az EU és a két vizsgált ország (Norvégia, Svájc) területén szinte az összes nemzeti iskolai étkeztetési program (több mint 90%-a) tartalmaz előírásokat, amelyek – a kiegyensúlyozott étrend biztosítása érdekében – szabályozzák az élelmiszer tápértékét, minőségét. 76 százalékuk ad iránymutatást az adagok méretére. Az iskolai ebédek tápértékét az étkeztetési programok 65%-ában előírják. Mintegy kétharmadukban (65-82%) szerepel korlátozás vagy ajánlás az üdítőitalok iskolai árusításának kérdésében. A programok többsége szorgalmazza, hogy ingyenesen jussanak friss ivóvízhez a diákok, ugyanakkor kifejezetten korlátozza, sőt tiltja a (cukortartalmú) üdítőitalok forgalmazását.

A vizsgált országokban az általános célok, a lényeget érintő prioritások nagyjából azonosak: javítani kell a gyerekek étkezési szokásait, az egészséges táplálkozásra kell nevelni őket, visszaszorítandó, sőt, ha lehet, megelőzve elhízásukat. A nemzeti programok zöme többé-kevésbé korlátozza, némelyik teljes egészében tiltja az édességek, a sós sütemények iskolai forgalmazását. A programok 59 százaléka előírja vagy ajánlja, hogy mérjék az iskolákban az intézkedések eredményességét – ami elsősorban az élelmiszer-ellátás mértékén, színvonalán érhető tetten, meg azon is, hogy a tanulók hány százaléka veszi igénybe az iskolai étkezdéket. A kínált ebédek energia- és tápértékére vonatkozó előírások között a leggyakrabban alkalmazott paraméter a napi kalória- és zsírbevitel (az összes étkeztetési program 65, illetve 56 százalékában alkalmazzák ezt a kritériumot).

Az EU által vizsgált minden második országban – kisebb-nagyobb mértékben korlátozzák az árusító automaták telepítését. Ahol nem tiltják, ott ajánlásokat tesznek, hogy milyen élelmiszerekkel tölthessék fel, illetve mi az, amit egészségtelen élelmiszernek minősítve nem árusíthatnak belőle. Egyes országokban egyáltalán nem engedélyezik az iskolák területén automatát elhelyezni. Általános gyakorlat az egészségtelennek tekintett élelmiszerek reklámozásának korlátozása.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró