Kinek a dolga észrevenni, ha egy gyermek eltérően fejlődik társaitól?
Egyre több gyermek küzd tanulási nehézségekkel és magatartászavarokkal az iskolában. Ennek oka lehet, hogy fejlődésük eltérő társaikétól. De vajon kinek a feladata felismerni a korai jeleket? A szülőké, a védőnőé vagy a gyermekorvosé?
A fejlődési, tanulási zavarok megjelenése összefügg a gyermek mozgásával is. A Jutalom Vagyok szervezet éppen ezért fókuszál a szenzomotoros szűrésre. Eltérő fejlődési jeleket keres, ráadásul a gyermek megszokott közegében (bölcsődében, óvodában), a megszokott nevelőivel, csoportosan zajlik a szűrés. A Jutalom Vagyok projekt koordinátora, Tóth Péter számos kérdésre adott választ az alábbi összefoglalónkban.
Miért fontos a szenzomotoros szűrés?
Bölcsődés és óvodás korban a gyerekek észlelése és mozgása között még közvetlen összefüggés van (szenzo motoros). Ezért ebben a korban a szenzomotoros szemléletű megfigyelés alapján lehet a gyerek mozgásállapotára legmegbízhatóbban következtetni - az eltérő fejlődés jelei ebben a korban szenzomotoros szemlélettel összeállított feladatsor végrehajtása közben figyelhetők meg legkönnyebben. Amikor a Jutalom Vagyok módszertan játékos feladatsorát végzik a gyerekek, a megfigyelő szakértő közvetlen képet kap a gyerek szociális viselkedéséről, kitartásáról, frusztrációtűréséről csakúgy, mint az észlelés működéséről - például a látás, hallás, tapintás és egyensúly terén.
Ha időben észreveszik a problémát, van-e lehetőség korai korrekcióra, esetleg hamarabb megindulhat az egyéni fejlődés a gyerekeknél?
Igen, van lehetőség a korrekcióra, és minél korábban szűrjük a gyerekeket, annál inkább. A terápiás szakember felkeresése egyébként csak az egyik lehetséges ajánlásunk. Sok esetben látjuk úgy, hogy apróbb eltérések spontán korrekciója „házon belül” is megsegíthető. Ilyenkor ötleteket adunk a pedagógusnak, illetve a szülőnek, hogy milyen mozgáselemeket gyakoroljanak, vagy éppen milyen játékos feladatokat végezzenek gyakrabban a gyerekkel.
Milyen tünetei lehetnek a szenzoros integrációs zavarnak? |
|
Hány éves korban ajánlott a szűrés elvégzése?
A szűrést 2 és 6 éves kor között minden gyereknél javasoljuk legalább egyszer elvégeztetni. Fontos, hogy a gyermek a szűrés időpontjában már otthonosan mozogjon a környezetében, legyen túl az óvodai vagy bölcsődei beszoktatás hetein, hónapjain. Másrészt fontosnak tartjuk, hogy a szűrést követően, de még iskolakezdés előtt legyen legalább egy év az esetleg szükséges korrekciókra. Amikor egy intézményt meglátogatunk, ezek azok a szempontok, amelyek meghatározzák, hogy az ott ellátott gyerekek közül ki vesz részt a szűrésen, és ki nem.
Statisztikai adatok: hány gyereket szűrnek ki, akinek ilyen jellegű problémája van?
Nehéz átlagot mondani, mert az eredmény óvodánként nagyon eltérő. Néhány óvodában, ahol gyógypedagógus is részt vesz a mozgásfoglalkozásokon, igen jó mozgásállapotban vannak a gyerekek. Egyes intézményekben viszont a részletes állapotfelmérésre javasoltak aránya elérheti akár a 30%-ot is. Előfordulhat, hogy egy 100 gyereket ellátó óvodában 20-30 gyereket javaslunk állapotfelmérésre, ugyanennyi gyereknél adunk mozgásötleteket a „házon belüli” korrekcióra – a többiekkel pedig együtt ünnepeljük a „különösebb tennivaló nincsen” szakértői véleményt.
Miért fontos, hogy bölcsődében, illetve óvodában végezzék a szűréseket?
Tudomásunk szerint a Jutalom Vagyok módszertan és technika az egyetlen olyan az országban, amely a gyereket a megszokott környezetében, a megszokott nevelői vezetésével, a megszokott csoportjában, a megfigyelő szakértő személyes jelenléte jelentette torzító hatás nélkül képes megfigyelni és értékelni. Mi ugyanis személyes jelenlét helyett a terem sarkaiban elhelyezett kamerákkal videókra vesszük a foglalkozást, amelyet azután mozgásszakértő szakembergárda dolgoz fel. A gyerekeknek így nincs miért kompenzálniuk, a természetes szociális viselkedését fogjuk látni egyebek között egy akadály előtti tumultusban, a sorára várakozás növekvő feszültségében, a nevelőkkel folytatott interakcióiban stb. Ezek a megfigyelések sem a szülővel hatszemközti, sem a gyerekkel négyszemközti vizsgálati helyzetben nem rekonstruálhatóak.
A Jutalom Vagyok projekt keretén belül mit tekintenek feladatuknak?
Víziónk és vágyunk, hogy az iskola első osztályába belépő minden gyerek ismerje a felfedezés örömét, legyen kíváncsi az új dolgokra. A szenzomotoros szűrés, az észlelés alapú reagálások megfigyelése megbízhatóan jelzi előre a gyereknek ezt a képességét vagy ennek a hiányát. Másrészt szeretnénk az országban létező prevenciós erőfeszítésekhez illeszkedni. Nagyra értékeljük mind a védőnők korai szűrését, mind a pedagógiai szakszolgálatok iskolaérettségi szűrését. A gyerek korát tekintve e kettő között vagyunk éppen, módszertan tekintetében pedig tőlük egészen eltérően, személyes jelenlét nélküli megfigyelést végzünk a gyerek megszokott környezetében, csoportos helyzetben.
Iskolaérettség - Készen áll a gyerek? Az orvosi vizsgálat menete |
A szülőknek az elkövetkező hetekben kell eldönteniük, hogy gyermekük megkezdje-e iskolai tanulmányait. Ilyenkor ajánlott nyílt napokra menni, illetve ki lehet kérni a pedagógia szakszolgálatok véleményét is. A tankötelezettség a közoktatási törvény szerint abban az évben kezdődik, amelyikben augusztus 31-ig betölti a gyermek a hatodik életévet, azonban ez nem mindig jár együtt az iskolaérettség kialakulásával. Ennek a megállapítására szolgál az iskolaérettségi vizsgálat. Iskolaérettség - Készen áll a gyerek? Az orvosi vizsgálat menete |
Hogyan és hol szervezik a szűréseket?
Országszerte végezzük a szűréseket. Istennek hála, egyre több segítségünk van - helyi gyermekfejlesztő szakemberek, fejlesztőházak személyében -, akik fejlesztői kapacitásukat folyamatosan igazítják a növekvő igényekhez, és akik kapcsolatot is tartanak területük intézményeivel, óvodákkal és bölcsődékkel. Ilyen helyi partnereket továbbra is keresünk.
Hogyan érhető el a szervezet?
Intézményvezetői forródrótunk a 06 20 775-9411-es telefonszám, ahol a projekt koordinátora, Tóth Péter várja az érdeklődéseket.
Tovább A test serdülőkori változásai - Normálisan fejlődik?
Forrás: WEBBeteg
Gorzsás Anita, újságíró