Gyermekeinkre leselkedő veszélyek nyáron

Gyermekeink boldogsággal élvezik a nyári vakációt, a jól megérdemelt szabadságukat, csakhogy a szülők többsége nem minden esetben nyugodt, mivel csemetéje felügyelete nehezen megoldható. S mindezek mellett megannyi nyári veszély is leselkedik a gyermekek egészségére, biztonságára.

Egy-egy véletlen baleset a napközis ügyeletekben, a nyári táborokban is előfordulhat a legnagyobb odafigyelés mellett, de a családi nyaralás során is. A mentőket (104-es hívószámon) ebben az időszakban háromszor gyakrabban értesítik, mint az év más hónapjaiban. Mielőtt tárcsázunk, mindig stabilizálni kell a sérült, a beteg testhelyzetét, állapotát, miközben egy felnőtt mellette marad, minél előbb szakszerű segítséget kell kérni a Magyar Gyermekmentő Alapítványtól, vagy az Országos Mentőszolgálattól, akik egymással jól együttműködve tevékenykednek életmentésre is alkalmas kocsijukkal, és szakképzett, egészségügyi személyzetükkel. Lássuk, mire érdemes a szokottnál is nagyobb figyelmet fordítani a vakáció idején.

A nagy hőség mindenképpen komoly megterhelést jelent a szervezet számára már kisded korban. Lehetőség szerint, törekedni kell a hőmérséklet állandó szinten tartására a zárt helyiségben. Délidőben, tűző napra pedig eleve tilos kivinni a gyerekeket, a felnőtteknek is elővigyázatosnak kell lenniük. Folyadék nélkül senki ne induljon el a szomszédos játszótérig vagy focipályáig sem. A tiszta csapvíz, vagy savmentes ásványvíz az ideális szomjúságcsillapító, amibe néhány csepp citromot mindig tehetünk – kezdi tájékoztatását dr. Gönczy Péter, család- és gyermekorvos. Óvatosan kell bánni a falusi kutakból engedett vízzel, s csak akkor igyon belőle a nyaraló gyermek, vagy a felnőtt, ha bizonyos, hogy iható a kút vize. Vízmérgezés alakulhat ki akkor is, ha a folyadékveszteség miatt, a só pótlása nélkül jutunk innivalóhoz. Ilyenkor látászavar, izomgörcs, erős szédülés, szájszárazság tapasztalható.

- Milyen főbb tünetei vannak a napszúrásnak, s mi a legfontosabb teendő?

- Léteznek egészen enyhe panaszok, és tünetek, amit a bőséges folyadék fogyasztás, a hűvös, elsötétített szoba ágynyugalma, szinte pár órán belül „megold”. Ha súlyosabb a helyzet, és hirtelen magasra emelkedik a testhőmérséklete, lázas állapot alakul ki, erős fejfájás, hányinger, szédülés, tarkótájéki kötöttség-, fájdalom lép fel, amit vizesborogatással azonnal enyhíteni kell. A felsőtestet mintegy 30 fokos szögben meg kell emelni, és a vizet csakis pici kortyokban szabad itatni a gyermekkel. Napszúrás gyanúja esetén mindenképpen kérjünk orvosi segítséget! A harmadik nagy veszély, a kiszáradás, amiről a szervezet kánikulában pillanatok alatt komoly jelzést ad. Épp az erős izzadás, verejtékezés okozza a vízveszteséget, amit sokkal, több folyadékkal kell pótolni, mint normál esetben. Kiszáradás esetén a fáradékonyság, az aluszékonyság, a szájszárazság, az étvágytalanság, a szédülés, a fejfájás, a szapora szívverés, és súlyosabb esetben az eszméletvesztés is bekövetkezhet. Hasonlóan a napszúrás okozta állapothoz, az észlelt tünetek alapján, azonnal egészségügyi intézménybe kell szállítani a gyermeket, ahol az orvos a vizsgálat után hamar eldönti, hogy szükséges-e mesterséges, infúziós folyadékpótlás, vagy sem.

- Sok szülő retteg attól, hogy gyermekét a kórházban kell hagynia, félve az esetleges fertőzésveszélyektől. Mi a helyes eljárás, ha a kiszáradás veszélye miatt mégis bent kell maradni az egészségügyi intézményben?

- Ha az orvos ezt indokoltnak tartja, és nem látja biztosítottnak, hogy a szülő otthon képes a folyadékpótlást megoldani, mert vagy a csemete van túl gyenge állapotban, vagy azért, mert nem mindenki tud következetesen helytállni egy ilyen kritikus helyzetben, akkor muszáj az infúziós folyadékpótlást elfogadni, s orvosi felügyeletre bízni a gyermeket. Sajnos ilyenkor előfordulhat, hogy a zsúfolt kórtermekben összezárják a hasmenéses, hányós kórsággal küszködő kicsiket a többiekkel, aminek a következményét nem nehéz kitalálni. Érdemes szájmaszkot használni a kórteremben a szülőknek is, ha gyermeke mellett marad, valamint kéz- és levegőfertőtlenítőt, az orvossal egyeztetve.

- A családok a nyári szabadság alatt szívesen terveznek vízpart, tenger, fürdővárosok melletti nyaralást. A hűsítő környezet, a strandok azonban sajnos számos fertőzés, és egyéb, az egészségre káros veszély forrását rejthetik. Melyekre figyeljünk a legjobban?

- Szerencsére senki nem úgy indul a jól megérdemelt nyaralásra, hogy mennyi veszéllyel kell szembenézni, de a figyelmes szülők mindig gondolnak a megelőzésre is, s ennek megfelelően pakolnak a bőröndbe. Az egyik legkellemetlenebb állapot, ha rögtön a vakáció elején viszketni kezd a gyermek, vagy épp a felnőtt bőre. Az ismeretlen emberek által is használt mosdókban, mellékhelyiségekben nem ajánlatos ráülni a WC-re, sőt kerülendő! Az ülőkét védő, erre a célra vásárolt nejlon- vagy papírkellék sem nyújt teljes biztonságot a baktériumokkal, vírusokkal szemben. Ezek elsősorban a nemi szervet, s annak környékét fertőzik meg, vagy épp bélrendszeri, hasmenéses kórságot is „összeszedhetünk”, ha nem vagyunk elég elővigyázatosak. Kézfertőtlenítő, nedves toalett kendő mindig legyen nálunk, s a kézmosást se feledjük. Meg kell tanítani a csemeténket arra is, hogy a mellékhelyiség csapjából soha ne igyanak vizet, kellemetlen következménye lehet. Fürdőzés után a közös zuhanyzóba csakis strandpapucsban álljunk, ez alapszabály. Mintahogyan az is, hogy tűző napra: 11 és 15 óra között nem engedjük a gyermekünket, és mi sem fekszünk ki agyonégettetni a bőrünket, s a magas védőfaktorú naptej használatára gondot fordítunk. Ugyancsak gyakran kell zuhanyozni, hűsíteni a felhevült testet, de így soha ne menjünk, soha ne ugorjunk a hűvösebb, hidegebb úszómedencébe, tengervízbe, mert a szívizom-, az erek- és a keringés rosszul reagálhat a drasztikus hőhatáseltérésre. S persze a jól úszó gyerekünkre is nagy figyelmet fordítsunk, ha úszni szeretne, soha ne tévesszük szem elől.

Bővebben Hogyan védjük meg gyermekeinket a nap káros sugaraitól?

- Érdemes-e az otthon megszokott, étkezés ütemét erőltetni, ha a gyermek, vagy a kiskamasz inkább fagyit, jégkrémet, lángost enne, s sokkal több folyadékot kíván, mint máskor?

- A nyári táborokban megvan az étkezés rendje, de ezeken a helyeken is alkalmazkodnak a napi programokhoz, strandoláshoz. Ez így természetes. Egyáltalán nem szabad erőltetni, hogy déli 12 órakor kötelező ebédet fogyasztani. Mindig azt egye a gyermek is, ami elérhető, friss, és kívánja. A bő folyadékbevitel az elsődleges, amit a tiszta víz mellett, gyümölcsökből, a lédús dinnyéből, őszibarackból, meggyből, sárgadinnyéből is pótolhatunk. A fagyi vagy a jégrém is érthető igény, hiszen hűsít, és kellemes az íze. Lángosra, pizzára vagy főtt kukoricára hamarabb megéheznek a csemeték a vízparton, mint egy kiadós ebédre. Ezt el kell fogadnunk, s arra törekedni, hogy ne túlkésőn, de egy kisebb adag főtt ételt is egyen a strandolás után. Minden a körülményektől, a helyszíntől, a kínálattól függ. A reggel készített szendvicsek például, ha hűtőtáskában is voltak a vízparton, később a szállodába, vagy más szálláshelyre érve, spórolás címszóval ne erőltessük annak esti fogyasztását. A melegben többször nyitjuk, zárjuk a hűtőalkalmatosságot, optimális az étel, a szendvics romlandóságának veszélye, ami súlyos hasmenésessel, hányással járó fertőzést okozhat. Ne kockáztassunk! - szögezte le dr. Gönczy Péter, család- és gyermekorvos, s hozzátette: - A leselkedő veszélyek sorában figyelni kell a strandpapucs használatra, ha fűben, vagy szúrós kavicson közlekedünk. Ha pedig tengeri búvárkodásra vállalkozunk, ennek megfelelően kell védeni a testünket, a talpunkat. A strandolás mellett a játszótéri ügyességi kellékek, a speciális falmászás, a kalandparkban a kötélen való mászás, a hegyi túrák, a kerékpározás, rollerezés, görkorcsolyázás mind, mind csak a megfelelő szabályok, védőeszközök betartása és használata mellett, szülői, nagyszülői, felelősségteljes felnőtt felügyelettel alkalmazhatók. Az égési sérülések elkerülése is figyelemért kiált. A napon való tartózkodás okozta bőrégés és az esti grillezés, szabadtűzi főzés, szalonnasütés is potenciális veszélyt rejt. Ha bármely égés hólyagos, gyulladt, erős fájdalommal, hőemelkedéssel, vagy lázzal járó panaszt okoz, minél előbb orvoshoz kell fordulni az otthoni elsősegélynyújtás mellett is.

Kapcsolódó Gyermekek újraélesztése

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Balogh Mária, újságíró
Orvos szakértő: Dr. Gönczy Péter, család- és gyermekorvos