Iskolakezdés - Segítsünk gyermekeinknek leküzdeni a nehézségeket

Fontos, hogy a szülő mindig a gyerek képességeinek – tehetségének megfelelő tevékenységet válasszon, amikor szóba kerül a különóra lehetősége –, s ne a saját be nem teljesült álmait akarja megvalósíttatni vele.

Az iskolaérettség

Az iskolaérettség az a testi, lelki és társas érettségi szint, amely biztosítja a gyermek iskolai környezetbe való sikeres beilleszkedését és megfelelő fejlődését. Viszont két gyermek „érésének” folyamata sem egyforma – ki gyorsabban, ki lassabban fejlődik, és ez így természetes.

Az, hogy valaki mikortól mondható iskolaérettnek, sok tényező függvénye. Az ebből a szempontból vizsgált készségek, képességek és tulajdonságok három fő csoportra oszthatók.

Biológiai/testi adottságok: vizsgálata orvosi feladat: életkornak megfelelő testi fejlettség, testsúly, testmagasság, a mozgásszervek, az egyensúlyozás, az érzékszervek és az idegrendszer épségének vizsgálata. Fel kell tárni az esetleges krónikus betegségek meglétét is, ami külön odafigyelést kell, hogy kapjon az iskolában.

Egy hatéves korú gyerek átlagosan kb. 120 cm magas és kb. 20 kg súlyú, fogváltása elkezdődött. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása egyre inkább összerendezett, koordinált, csakúgy, mint kezének finommozgásai. Testalkata az első alakváltozás következtében arányossá válik. Képes befolyásolni, szándékosan irányítani mozgását, viselkedését, testi szükségleteit.

Pszichés érettség: Az iskolaérett gyerek érdeklődő és nyitott környezete iránt. Az eddigi önkéntelen figyelem és az emlékezés mellett megjelenik a szándékos emlékezés és figyelem. Képes legalább 10-15 percig koncentrálni. Gondolkodásában képes elszakadni a cselekvéstől és a szemléletességtől, elemi fogalmi gondolkodása kezd kialakulni. Megfelelő hangsúllyal és tempóval képes folyamatosan, érthetően beszélni, és végighallgatja, ha más beszél. Alapvető ismeretei vannak önmagáról és környezetéről, képes pontosan elmondani a nevét, lakcímét, szülei nevét, foglalkozását. Ismeri a napszakokat, évszakokat, észreveszi az időjárás és az öltözködés közti összefüggéseket. Képes saját vágyainak a késleltetésére és a fegyelmezett viselkedésre. Motivált, feladattudattal rendelkezik – képes önállóan és csoportosan is elvégezni a rá bízott feladatokat.

Szociális érettség: sikeresen alkalmazkodik – képes a felnőttekkel vagy a kortársaival aktívan együttműködni, szabálykövető, felelősségteljes.

Ez a cikk is érdekelheti Iskolaérettség - Készen áll a gyerek? Az orvosi vizsgálat menete

Óvodából iskolába

Az óvodából iskolába váltás kritikus átmenet a gyerekek életében. Változások sokasága vár rájuk: ismeretlen helyen, ismeretlen felnőttek és kortársak, feszített tempójú munka, elvárásokkal, előírásokkal, szabályokkal teli mindennapok. Ezen időszak történései – jó élményei, vagy éppen rossz tapasztalatai – egy életre meghatározhatják a gyerekek tanuláshoz való viszonyát, személyiségfejlődését és akár a társadalomban későbbiekben betöltendő szerepét is. Ez az az időszak, amikor a kisdiák a rossz benyomások hatására elveszítheti az érdeklődését, természetes kíváncsiságát a világ megismerésére, károsodhat az önértékelése, önbecsülése és a kezdeti izgatott várakozást az iskolakezdésre felválthatja az iskolától való félelem.

Szorong a lélek – jelez a test

Vizsgálatok bizonyították, hogy a magyar gyerekek gyakran kényszeredetten mennek iskolába – ami többféle okra vezethető vissza. A tantervi követelmények és a túlméretezett tananyag olyan mértékben leterheli őket, hogy teljesíthetetlennek érzik azok elsajátítását. A nap szinte minden perce be van osztva számukra – az iskolai elfoglaltság mellé a szülők sokszor még különórákat is szerveznek –, nincs idejük a pihenésre, regenerálódásra (patológiás fáradtság), ami idővel az idegrendszer kimerüléséhez vezethet. Emellé még társulhat a pedagógusokkal, diáktársakkal való konfliktusok okozta feszültség is, ami az egyre fokozódó teljesítménykényszerrel, a túlzó elvárásokkal, a görcsös megfelelni akarással és az egyre szaporodó kudarcélményekkel szorongóvá teheti őket.

A szorongás pedig odáig vezet, hogy az addig mindig vidám, lelkes kisdiák furcsán kezd viselkedni. Nem szeret már iskolába menni, ok nélkül elsírja magát, nyugtalan, agresszív, és egyre gyakrabban lesznek „betegség-tünetei”. Ezek a tünetek lényegében a lelki problémák testi megnyilvánulásai: ágybavizelés, székrekedés, hányinger, hányás, tachycardia (gyors szívverés), légszomj, izomgyengeség, szédülés, ájulás, fejfájás, hasmenés, hasfájás esetén mindig gondolni kell arra, hogy valami nincs rendben. Természetesen minden esetben ki kell deríteni, hogy a tünetek nem szervi megbetegedést jeleznek-e – majd ezek hiányában fel kell kutatni azokat az iskolai okokat, amelyek szorongással töltik el a gyerekeket. Ehhez érdemes szakember segítségét is kérni.

Hogyan könnyítheti meg a szülő ezen időszak átélését gyermeke számára?

A család legtöbbet azzal segít – ha természetes folyamatként kezeli az iskolakezdés miatti új élethelyzetet. Fontos tudni, hogy a szülők iskolakezdéssel kapcsolatos érzései – öröm, kíváncsiság, félelmek, szorongás – hatással vannak a gyerekekre, ahogy azok a történetek is, amelyeket a szülők saját iskolakezdésükről vagy tanulmányi eredményeikről – sikereikről vagy kudarcaikról – mesélnek. A rossz színben feltüntetett iskolás élet megrémítheti, az élményszerű sikerrel végződő történetek pedig motiválhatják a gyerekeket. A szülők túlzó elvárásai is zavart okozhatnak („Neked kell a legjobbnak lenned!”) – előre szorongóvá tehetik a kisdiákot.

Fontos, hogy a szülő mindig a gyerek képességeinek – tehetségének megfelelő tevékenységet válasszon, amikor szóba kerül a különóra lehetősége –, s ne a saját be nem teljesült álmait akarja megvalósíttatni vele. Már jóval a tanév kezdete előtt célszerű beszélgetni az iskoláról – természetesen pozitív értelemben –, mi változik, hogyan, mit szoktak ott csinálni, miért lesz jó odajárni (hasznos dolgokat tanulhat, új barátokat szerezhet). Fel kell kelteni és szinten kell tartani az érdeklődését a tanulás iránt.

Közösen el lehet látogatni a kiválasztott iskolába. Fontos az is, hogy a tanévkezdéshez szükséges tanszereket együtt vásárolják meg – ő dönthessen arról, hogy milyen színű tolltartót, táskát stb. szeretne. Otthon kialakítható egy különálló tanulósarok a számára, ami csak egyedül az ő birodalma. Fontosak az iskola utáni beszélgetések is arról, hogy mi minden történt aznap, ahogy a közös program – olyan, amit szívesen is csinál, és sikeres benne – leckeírás előtt. Ne maradjanak el a jól megérdemelt dicséretek sem. Nélkülözhetetlen a szeretetteljes családi háttér – a biztos kötődési alap –, az, hogy tudja, a családjára bármikor számíthat, és őszintén elmondhat mindent.

Zökkenőmentes iskolakezdést mindenkinek!

Tovább Problémás iskolakezdés - Rengeteg gyermek szorong

Forrás: WEBBeteg
Faar Ida, újságíró

Felhasznált irodalom:

• https://acta.bibl.u-szeged.hu/27688/1/modszertani_030_005_273-276.pdf
• https://www.ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle-090617-262
• Dr. Szatmári Marianna: Pszichoszomatikus tünetek és betegségek a különböző életperiódusokban. Medicus Universalis XXXVII/4. 2004.