Bébiételek - házilag
frissítve:
A csecsemők egészséges fejlődése érdekében az anyatejes táplálás fontossága vitathatatlan.
Az Egészségügyi Világszervezet véleménye szerint a bébiételek fogyasztása nem is ajánlható a kicsik 6 hónapos koráig - majd csak ezután iktathatóak be az étrendbe a csecsemő elválasztása idején, a kisgyermek étrendjének kiegészítéseként, vagy az általánosan fogyasztott élelmiszerekhez való fokozatos hozzászoktatás folyamán.
„Gyári” kontra „házi” bébiételek
Bár a kereskedelemben kapható bébiételek gyártóinak szigorú előírásokat kell betartaniuk az előállítás során – a saját kezűleg elkészített „házi” bébiételek mégis egészségesebb, változatosabb, és ízletesebb alternatívát jelenthetnek. Nincs bennük tartósítószer, mesterséges színezőanyag, állományjavít, ahogy az is egyedül csak a szülők tudatosságán múlik, hogy minél kevesebb sót, és hozzáadott cukrot tartalmazzanak. Az ételek otthoni elkészítése során több alapszabályt is figyelembe kell venni: életkori sajátosságokat – a koronként változó tápanyagszükségletet, az alapanyagok minőségét, vegyszermentességét, az ételkészítés higiéniai feltételeit.
A hozzátáplálás elkezdése több szempontból is fontos: a csecsemő elérve a hat hónapos kort egyre többször jelez éhséget, a testtömeg-gyarapodása lelassul, ráadásul ekkorra kiürül a szervezetéből a vas, ami a szellemi fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Emellett a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság ajánlása szerint a csecsemő négy hónapos kora után, de még 7 hónapos kora előtt célszerű fokozatosan bevezetni a glutén-tartalmú ételek fogyasztását is – annak érdekében, hogy csökkenthető legyen a cöliákia későbbi kialakulása. Ilyen idős korra a csecsemők emésztő- és immunrendszere is elég fejlett ahhoz, hogy új táplálékféleségekkel találkozzon, az emésztőszervekben megnő az emésztéshez szükséges enzimek mennyisége, és elkezdődik a fogzás.
Az ételek bevezetésének sorrendje nincs szigorú szabályokhoz kötve. A legfontosabb alapelv a fokozatosság, és a csecsemő reakcióinak megfigyelése. Az új ételt szoptatás után először kis mennyiségben adjuk – naponta növelve az adagot, és megfigyelve nem okoz e valamilyen allergiás tünetet (azért kell 4-5 napot várni az újabb étel bevezetésére, hogy könnyebben azonosítható legyen, ha valamelyik étel gondot okozott). Fontos, hogy az ételkészítéshez felhasználásra kerülő alapanyagok hazai megbízható ökogazdaságból származzanak.
Gyümölcslevek
(4-6 hónapos kortól) savszegény gyümölcsökből készíthetünk frissen préselt - szűrt leveket, amelyek gazdagok C-vitaminban, makro- és mikroelemekben, és hozzáadott cukrot nem tartalmaznak. Glutén- és tejszármazékmentesek. Választható alapanyagok: alma, ananász, banán, csipkebogyó, fekete ribiszke, kajszibarack, őszibarack, szőlő.
Recept:
A kiválasztott gyümölcsöt megtisztítjuk, meghámozzuk, leturmixoljuk és forralt vízzel vagy babavízzel elkeverjük a pépet, amíg iható állagú nem lesz. Ha nagyon sűrű lett, teaszűrőn leszűrhetjük.
Gyümölcspürék
(4-6 hónapos kortól) desszertként is fogyasztható, rostokat is tartalmaznak. Kiváló vitamin- és ásványianyag-források. Alapanyagok: alma, áfonya, banán, kajszibarack, körte, őszibarack, sütőtök. Ne kapjon a csecsemő apró magvas, nehezen tisztítható gyümölcsöket, például epret, málnát, kivit, ribizlit – a felszabaduló hisztamin allergizálhat!
Recept:
Almapüré az almát hámozzuk meg, magházát távolítsuk el, majd vágjuk kis kockákra. Kevés vízben 5 perc alatt főzzük puhára. Turmixoljuk össze – és kis vízzel vagy anyatejjel hígitva adjuk a babának.
Körtepüréa legjobb, ha puha, érett körtéből készítjük - a megtisztított körtét jó alaposan összeturmixoljuk.
Gyümölcsök teljes kiőrlésű gabonával
(4-6 hónapos kortól) a gyümölcsökhöz rizst, teljes kiőrlésű gabonaféléket (zab, búzapehely) és növényi olajat is adunk. A gabonafélék laktatnak, könnyen emészthetőek, és fedezik a csecsemő - növekvő energia- és szénhidrátigényét. Alapanyagok: alma, banán, déligyümölcsök, körte, ôszibarack, teljes kiôrlésű gabonák, rizs, növényi olajok.Fagyasztott gyümölcs is adható, viszont a cukrozás kerülendő.
Főzelékek, zöldségpürék
(6 hónapos kortól) a párolással elkészített zöldségfélék pépesítésével készíthetünk főzelékeket a babák igényeinek megfelelően. Főbb alapanyagok: elsőként burgonyából készült ételekkel próbálkozzunk, majd következhet a sárgarépa, a spenót, a sütőtök, brokkoli, kelbimbó, zöldborsó, zöldbab és spárga. Adhatunk céklából, spenótból és sóskából készült ételt is, de mivel ezek nitráthalmozó tulajdonsággal rendelkeznek, és az utóbbi kettő oxalátban is gazdag, csak frissen készítve, a főzővíz elöntésével, hetenként egyszeri fogyasztásra ajánlottak. Kelkáposzta, karfiol és karalábé nyolc hónapos kortól adható. Szárazhüvelyest csecsemők számára nem javasolt adni. Használjunk minél színesebb zöldségeket, gyümölcsöket – magasabb a vitamin- és ásványianyag tartalmuk.
Recept:
Téli főzelék: 2 szem burgonyát hámozzunk meg, kockázzunk fel és tegyük fel főni annyi vízzel, hogy éppen ellepje. 1 szelet sütőtököt hámozzunk meg, és kockázzunk fel apróra. Amikor a burgonya félig megfőtt, adjuk hozzá a sütőtök kockákat. Ha megfőttek turmixoljuk össze 1 meghámozott, kimagozott, apróra vágott almával. Saját levével higítjhatuk.
Répapüré: két szál sárgarépát kevés vízben pároljunk meg, majd turmixoljuk össze a főzővízből is hozzáadva a megfelelő állag elérése érdekében
Zöldségkrém:1 közepes cukkinit,1 kisebb sárgarépát, 1 közepes burgonyát hámozzunk meg – és kockázzunk apróra. Kevés vízben 15-20 percig pároljuk, majd mixerrel pürésítsük.
Menük
(7 hónapos kortól) a zöldség- és gyümölcsalapú ételeket hússal egészítjük ki – komplettáljuk – ezzel biztosítva a csecsemők fehérje- és vasszükségletének kielégítését. Alapanyagok: sárgarépa, sütőtök, burgonya, karfiol, kukorica, húsfélék (pl. fiatal csirke, pulyka, marha, borjú, bárány, nyúl).
8 hónapos kortól már adhatóak a savanyított tejtermékek: sajt, joghurt, túró - amelyeknek rendszeres fogyasztása segít fenntartani a bélrendszer baktériumflórájának egyensúlyát, így növelve a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét.
Ekkortól már adhatunk darabos ételeket, ahogy főtt tojás sárgáját is (a tojás fehérje majd csak 1 éves kor után vezethető be, ahogy a tehéntej fogyasztásával is várni kell 1 éves korig).
Receptek:
Májkrém: 5 csirkemájat főzzünk puhára, nyomkodjuk össze villával, ízesítsük pici majorannával, tengeri sóval majd keverjük el olívaolajjal, hogy kenhető állagú legyen.
Cukkinis tojásrántotta:1 cukkinit tisztítsunk meg, daraboljuk apró kockákra, kevés vöröshagymával és egy paradicsommal olajon pároljuk meg. Amikor a zöldségek megpuhultak öntsük rá a felvert tojást és alaposan süssük össze.
Rakott cukkini: Kevés metélőhagymát olivaolajon pítitsunk meg, tegyük hozzá a darált pulykamellet, majd kevés vízzel együtt addig pároljuk, amíg meg nem puhul. Pici tengeri sóval ízesíthetjük. Egy kisebb cukkinit hámozzunk meg, karikázzunk fel, és egy vékonyan kiolajozott tűzálló tálba rakjunk egy réteg cukkinikarikát, majd egy réteg párolt húst, majd rétegenként haladjunk tovább. 200 fokon 25 percig süssük fedő alatt, amíg a cukkini meg nem puhul, majd 5-10 percig fedő nélkül süssük tovább. Ha már van foga a babának, akkor adjuk darabosan, kisebb csecsemőknek pedig turmixoljuk össze.
Mit NE kapjon a csecsemő?
Nagyon fontos, hogy semmiképpen ne adjunk a kicsiknek olyan ételt/élelmiszert, ami ízfokozót, tartósítószert, aromákat, mesterséges színezékeket, édesítőszereket tartalmaznak. Ne terheljük a szervezetét, fejletlen emésztőrendszerét, és kialakulófélben lévő immunrendszerét „felnőttes” ételekkel, úgymint: felvágottak, szalonna, kolbász, füstölt húsok, szénsavas üdítők, chips, ropi. Óvatosnak kell lenni a déligyümölcsökkel is,- kiütéseket, hasfájást okozhatnak, - ahogy a dióval, és mogyoróval is – amelyek amellett, hogy rendkivül allergizáló hatásúak – könnyen félrenyelhetőek, életveszélyes állapotot okozva. 1 éves korig nem adható méz sem –, mert tartalmazhat egy a Clostridium botulinum által termelt botulinum nevűtoxint, ami olyan idegméreg, ami nagyon kis mennyiségben is bénulást, akár légzőszervi leállást és halált is okozhat. Kerülni kell a só, és a cukor mérték nélküli használatát, ahogy az izgató hatású erős fűszereket is.
Azt, hogy mit szeret, és mit nem szeret megenni a baba, illetve, hogy milyen lesz az étvágya - nagymértékben függ attól is, hogy az anyuka milyen változatosan étkezik a terhessége és a szoptatás ideje alatt – derült ki nemrég a brit Newcastle Egyetem kutatóinak elemzéséből. A szoptató és változatosan étkező kismamák gyermekei nyitottabbak az új ételekre, mint a rövid ideig anyatejjel táplált kortársaik - mert a magzatvíz, később pedig az anyatej közvetíti a gyermeknek azokat az ízeket, amelyeket az anya étel-ital formájában elfogyasztott. Az ismerős ízeket pedig később jobban kedveli a gyermek.
Mire kell figyelni a bébiételek otthoni elkészítése közben?
Amikor csecsemők részére készül az étel még hatványozottabban kell érvényesülniük a higiénés szabályoknak. Kézmosás után alaposan el kell mosni az ételkészítéshez használt eszközöket, ahogy a – zöldségeket-gyümölcsöket is - folyó víz alatt kell megmosni, még akkor is, ha később meghámozzuk őket. Fontos, hogy minden élelmiszer alapanyag megbízható, nyomonkövethető forrásból származzon – hiszen minden szennyeződés, vagy növényvédőszer maradvány súlyos betegségeket okozhat a babáknál. Nem szabad felhasználni sérült, vagy romlásnak indult alapanyagot sem. A húsokat, halat, és a zöldségeket egymástól teljesen elkülönítve kell előkészíteni – külön vágódeszkát kell használni.
A friss tojást felhasználás előtt meg kell tisztítani, és le kell fertőtleníteni. A feldarabolt nyersanyagokat minél előbb fel kell használni, nehogy romlásnak induljanak. Fontos a fagyasztott ételek megfelelő módon történő felengedtetése is: a fagyasztóból a hűtőszekrénybe téve olvasszuk ki – vagy hideg folyóvízben. SOHA ne fagyasszunk vissza már felengedett ételt! Az elkészült étel ne maradjon sokáig szobahômérsékleten, így minimálizálható a mikroorganizmusok növekedésének veszélye.
Az ételkészítés során fontos a személyi higiénia – hogy semmilyen oda nem illő vagy betegséget okozó szennyeződés ne kerülhessen az ételbe. Gondoskodni kell a konyharuhák, fogóruhák, kesztyűk megfelelő mosásáról, fertőtlenítéséről – hiszen ezek mikrobiológiai veszélyforrást jelenthetnek. Ügyelni kell arra is, hogy ha valamilyen fertőző betegségre utaló tünetet észlelünk magunkon – gyomorfájás, hányinger, hányás, láz, hasmenés – ne kerüljünk közvetlen kapcsolatba a babának szánt élelmiszerekkel.
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Faar Ida, újságíró
| Felhasznált irodalom: |
