Miért erőltetik az iskolakezdést hatéves korban?
megjelent:
Az általános iskolai tanulmányok megkezdését hazánkban az idei, új tanévtől - 2020/2021 - csak többlépcsős engedéllyel lehetett volna kitolni hatéves korról hétéves életkorra. Ezt az elmúlt évben tehették volna meg a szülők, ha időben kapnak egyértelmű, központi tájékoztatást.
Az engedélykérések és iskolaérettségi vizsgálatok helyének, módjának ismerete sajnos épp a mindent meghatározó évben, 2019-ben sokáig ismeretlen volt az érintett szakemberek és a családok számára is. A szülők által beadott halasztási kérelmekre végül épp a napokban kaphatnak választ a családok a hivatalokból. Eddigi információk szerint több a kérvények elutasítása, mint a halasztási kérelem átgondolt elbírálása és elfogadása.
A tavaly kialakult káoszban hosszú ideig sem az óvónők, sem a szülők nem tudták, hová forduljanak, ha kérelmezni akarták volna, hogy gyermekük 2020 szeptemberétől, hatévesen ne kezdje meg iskolai tanulmányait.
A kormány a köznevelési törvény módosításával kizárta a rugalmas iskolakezdést. Így a szülők és az óvodapedagógusok elestek a meghatározó véleménynyilvánítástól.
Vagyis azoknak a gyermekeknek, akik az adott év augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, kötelező iskolába menni. A hírt döbbenettel fogadta mindenki, leginkább a szülők, akik jól ismerik csemetéjük testi, lelki, szociális és értelmi fejlettségét.
Így szinte mindenki elesett annak a lehetőségétől, hogy az óvónők és a szülők közösen döntsenek a kicsik beiskolázásáról, vagy annak hétéves korra történő halasztásáról. Az iskolaérettség megállapításának joga így az államhoz került.
| Az iskolaérettség feltételei: |
| - A testi adottság és fejlettség azért is fontos, hogy az iskolában robbanásszerű, megnövekedett fizikai és mentális terhet, kihívásokat, erő- és állóképességet teljesíteni tudja a kisdiák. - A jól működő érzékszervek alapvető fontosságúak annak érdekében, hogy a hatéves gyermek korának megfelelő módon tudjon fizikailag is, és szellemileg is fejlődni. A látás, hallás egészsége elengedhetetlen szerepet játszik az írás, betűtanulás, olvasás, rajzolás, kommunikáció során. - Alak és háttér megkülönböztetése ahhoz fontos, hogy a kisiskolás az információáradatból ki tudja szűrni a számára legfontosabbakat. Ennek hiánya dekoncentráltsághoz vezethet. - Szín-, forma-, alakállandóság az olvasáshoz és a betűfelismeréshez fontos alapképesség. Fejletlensége következtében nem tudja megkülönböztetni a kis- és a nagybetűket, nem képes nyomtatott írásról írottra fordítani szavakat, eltéveszti, összekeveri a betűket. - Analizálás, szintetizálás: az írás és olvasás „előszobája”. Azt takarja, hogy képes-e a nebuló a szavakat hangokra bontani, majd hangokból új szavakat alkotni. Ha ez nem működik pontosan, gondok adódnak az olvasással és a helyesírással. - Finommozgások és nagymozgások olyan fontosak, mint az érzékszervek jól működése. A jó mozgáskoordináció során a gyermek mozdulatai folyamatosak, előre tervezettek. - Feladattudat, kudarctűrés már nagycsoport végére kialakul, amit otthon gyakorolhat a gyermek a rábízott feladatokkal. Az iskolában egyik megoldandó feladathelyzetből kerül máris a másikba, amit neki kell elvégeznie, állandóan teljesítenie kell. - Problémamegoldó gondolkodás alapvető feltétel. Hiánya megnehezíti az írást, olvasástanulást és a közösségbe való beilleszkedést. - Az emlékezet a tanulás elsajátítása során nélkülözhetetlen. A vizuális emlékezet: mechanikus és késleltetett lehet. Az auditív emlékezet: szó, szám, késleltetett, hosszú távú. - Emberrajz: Az iskolába lépő gyermeknek már nem szabad csak pálcika emberkét rajzolnia. A rajzolás 10-12 éves korig összefüggést mutat az IQ fejlődésével. - Ember, fa, virág életkornak megfelelő rajzolása. - Mesemondás. - Egy hatéves gyermeknek illik tudnia a saját és a szülei nevét, lakhelyét, születési idejét és helyét. El kell tudnia helyeznie magát a családban, a világban, és fordítva. Ismernie kell szülei foglalkozását, testvérei szerepét a családban. - Ismernie kell az évszakokat, napszakokat, napokat és azok változásait. Megfelelő szintű fogalmi gondolkodásra alkalmasnak kell lennie, összefüggések felismerésére. Ismernie kell az anyanyelvét, nem lehet beszédhibája, és egy adott képről összefüggő 4-5 mondatot kell alkotnia szóban. - Szobatisztaság. Önálló étkezés-, öltözködés. - Jobb-, bal kéz megkülönböztetése, az irányok ismerete. Az első 7 évben ért negatív, szeretetlen, békétlen családi háttér, bántalmazás, lelki traumák, szülő elvesztése, válás, kialakulatlan napirend és szokásrendszer, hiányos étkezés, ingerszegény környezet örök nyomot hagyhat a gyermek életében. |
Az általános iskolák közelgő kiválasztása a leendő elemisták részére ugyancsak nehéz feladat, még akkor is, ha nyíltnapokkal, bemutató órákkal csábítják az iskolák a nagycsoportosokat és szüleiket az általános iskolákba a tavaszi beiratkozás előtt. Szép számmal vannak olyan gyermekek, akik jelenleg még el sem érték a hatéves életkorukat, de már a beiskolázás gondolatával kell megbirkózniuk nekik is és szüleiknek is. Kérdés az, hogy iskolaérett-e egyáltalán a gyermek, alkalmas lesz-e szeptembertől a napi 45 perces órákat tartós figyelemmel végigülni a tanítási órákon, és reggel fél nyolctól délután négy óráig helytállni, megfelelni az oktatási intézmény elvárásainak. Az iskola ugyanis nem óvoda, kevesebb idő jut a játékra, a szabadidős tevékenységre, a fejlesztésre, és a tanítási órák nem az ovis program szerinti foglalkozások. A pedagógusoknak meghatározott követelmény szerint kell a tanítással, vagyis az oktatási és nevelési feladatokkal haladniuk napról napra. Ezt várják tőlük. Ők pedig kénytelenek lesznek kissé irreális feladatok elé állítani a kicsiny elsősöket, akik hatévesen még nehezen birkóznak meg a szabályok sokaságával.
Ezt akkor fogják igazán érzékelni a szülők, ha megkezdődik ősszel az új tanév, és esetleg nagyobb gyermekükkel össze tudják hasonlítani a most iskolába készülő csemete késztetését, majd a teljesítményét. Nem mellékes ugyanis, hogy az idősebb gyerek hét- vagy hét és fél évesen kezdte az elmúlt esztendők valamelyikében az elemit, míg kistestvére már hatévesen iskolaérettnek lett minősítve a törvény által, ha tetszik, ha nem. Ha alkalmas, ha nem – mondta Pálné Nagy Katalin munkaközösség-vezető pedagógus, aki közel 30 évet töltött eddig a pedagógus pályán, elsőtől negyedik osztályig tanítja szeretett nebulóit.
Tapasztalata szerint, kevés kivételtől eltekintve, az éppen hatesztendős gyermekek szociális, érzelmi igényei, koncentrálóképessége, monotóniatűrése, fizikai adottságai hatalmas lépéshátrányban vannak a hét- vagy épp hét és fél éves elsősökhöz képest. Meglátása szerint a lemaradó gyermekek kudarcként, traumaként fogják megélni, ha meg kell ismételniük az első osztályt, s már idő előtt a teljesítménykényszer fogságában ragadnak. Másik lehetőségként említi a szakember, bár hivatalos tájékoztatást még nem kaptak a tanárok, hogy a lemaradó gyerekeket esetleg iskolaelőkészítő osztályokba helyezik. Ennek gyakorlati kivitelezése nem szerepel semmilyen hivatalos közleményben, a pedagógusok, mintahogyan a szülők is, sötétben tapogatóznak, féltve a leendő kisiskolásokat.
| Az iskolaérettségi vizsgálat története |
| Az iskolaérettségi vizsgálat története hazánkban a hatvanas évek kezdetére nyúlik vissza, amit az iskolaorvosok és az oktatási intézményekkel kapcsolatban álló gyermekvédelmi szakemberek kezdeményeztek. A testi érettség fontosságát fedezték fel a leghamarabb, ezért a tanköteles korú csemeték már 1964-ben kötelező orvosi vizsgálatban részesültek. Ezt követte a pszichés és a szociális fejlettség alapvető fontossága, s ezzel egy időben a fővárosban megalakultak a nevelési tanácsadók. Pár esztendővel később ezeket a kontroll vizsgálatokat már el is végezték az óvodákban a kijelölt szakemberek, melyeket mindenkor gyermekorvosok irányítottak. Ha kétségesnek találta a hatéves gyermek iskolába lépésének alkalmasságát, az iskolaérettséget, a nevelési tanácsadó szakvéleményét kérhette a végleges döntésről, aki az életkorhoz igazodó felméréssel, beszélgetéssel végezte munkáját. Napjainkban legprecízebben az óvónők tudják megítélni, hogy az iskolába készülő gyermekek iskolaérettek-e vagy sem, s bírják-e majd az irreális terhelést. Ez nem feltétlenül a gyermekek képességétől függ, hanem az iskolában hirtelen bekövetkezendő merevebb „életmódbeli", napirendi, szellemi és fizikai terhelést, estébe nyúló tanulást, gyakorlást, kevesebb pihenést, a szorongást, a stresszt, a kudarcot tűrő képességtől. Évek óta, sőt évtizedek óta hagyomány, ami törvényi eszközökkel nincs szentesítve, hogy a „menőnek” számító általános iskolákban felvételiztetik a hatéves gyermekeket. Ennek elsődleges oka, hogy az elit, kiemelkedő teljesítményükről elhíresült elemikbe csak olyan gyerekeket vegyenek fel, akik helyt tudnak állni a nagyobb kihívások közepette. Ezt az elméletet sokan cáfolják, mert irreális elvárás, hogy 6-7 esztendős gyermekeket máris ilyen kihívás elé állítsanak, s ez alapján ítéljék meg, befogadható-e bármely elitnek kikiáltott iskolába, ami nem is mindig annyira „előkelő” és magas szintű, mint sok szerényebb, de humánusabb, gyermekcentrikusabb s ezek mellett az oktatás területén is kiemelkedő eredménnyel büszkélkedhető iskola. Régi igazság, érdemes tanító nénit választani a gyermek számára, mert az iskola nem pótolhatja azt a személyes kapcsolatot, gondoskodást, egyénre szabott differenciálást és bánásmódot, amit az elitiskoláknak kikiáltott intézmények gyakorta képtelenek „teljesíteni”. |
Tovább Ne riogassuk gyermekeinket az iskolai élményekkel
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Balogh Mária, újságíró
Szakértő: Pálné Nagy Katalin, munkaközösség-vezető pedagógus
