Kötelező védőoltások iskoláskorban

Miért fontos, hogy gyermekeink oltottak legyenek? Hogyan történik egy iskolai kampányoltás megszervezése? Mikor nem oltanak be egy gyermeket? Milyen betegségek ellen nyújtanak védelmet a védőoltások? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ. Minden az iskolai kampányoltásokról.

A védőoltások fontosak egyrészt, hogy megelőzzük azoknak a korábban súlyos, sokszor halandóságot okozó betegségeknek a kialakulását, esetleg járványszerű terjedését, amilyen a torokgyík, a szamárköhögés, a tetanusz, a járványos gyermekbénulás stb.

Másrészről az Európai Unióba lépéssel, határaink megnyílásával egyre nagyobb a veszélye a különböző betegségek behurcolásának, különösen, hogy számos környező országban például kanyaró, rózsahimlő stb. ellen nem oltják a lakosságot, így ott annak előfordulása sem ritka! Ebből következően ezeket a betegségeket behurcolhatják hazánkba, és a mi gyermekeinkre – ha nem oltottak – veszélyt jelentenek.

Hogyan történik egy iskolai kampányoltás megszervezése?

Az iskolaorvos és védőnő írásban értesíti a szülőket arról, hogy gyermekük iskolai védőoltásának mikor lesz a várható időpontja, milyen oltást fog kapni és kérik a szülőket, hogy aláírásukkal jelezzenek vissza, hogy gyermekük megkaphatja-e az adott védőoltást, illetve hogy az oltásnak van-e valamilyen ellenjavallata.

Minden évben a Nemzeti Népegészségügyi Központ módszertani levele alapján tervezik meg a folyamatos és kampányoltásokat.

Mikor nem oltanak be egy gyermeket?

Az oltások között vannak kötelezőek, illetve kötelezően ajánlottak. Az oltás beadásának abszolút ellenjavallata nincs, ám egyes esetekben az orvosnak mérlegelnie kell. Például ha lázas a gyermek, ha antibiotikumot szed, ha vérkészítményt (vér, plazma, thrombocitaszuszpenzió, immunoglobulin), illetve ha védőoltást kapott bizonyos időn belül, ha allergiás az oltóanyag bármely összetevőjére, ha terhesség áll fenn, ha műtéte, balesete volt 4-6 héten belül. Ilyen esetben az orvos várakozik, hogy a lázas gyermek meggyógyuljon, illetve a gyermek kezelőorvosának vagy védőoltási szaktanácsadónak a véleményét kéri ki.

Ha a gyermeknek valamilyen krónikus betegsége van (daganatos betegség, epilepszia, immunbetegség stb.), akkor is mindig a kezelőorvos tanácsát, írásos véleményét kéri az oltóorvos az oltás beadásához.

A bárányhimlő elleni oltás néhány éve lett kötelező, ezért fontos, hogy kérjük ki gyermekorvosunk véleményét azzal kapcsolatban, hogy mikor adassuk be az iskoláskorú gyermekek esetében!

Milyen betegségek ellen nyújtanak védelmet a kötelező védőoltások?

DTPa+IPV+Hib oltás a torokgyík (diftéria), a szamárköhögés (pertusszisz), a merevgörcs (tetanusz), a gyermekbénulás (poliomielitisz) és a Haemophilus infuenzae b okozta gennyes agyhártyagyulladás (purulens meningitis) ellen

A DTPa+IPV+Hib oltást első alkalommal 2, 3 és 4 hónapos korban adják, második alkalommal 18 hónapos korban esedékes. Ennek az oltásnak két, emlékeztető oltása is van: Egyiket 6 éves korban (DTPa-IPV) kapják, amely már “csak” 4 betegség ellen szól – a Haemophilus influenzae b nélkül –, másikat a VI. osztályos tanulók kapják diftéria, tetanusz és szamárköhögés ellen.

Ez a kötelezően alkalmazott oltási sorozat a tetanusz ellen 5 évig nyújt biztonságos védelmet, ezért később, a tetanusz fertőzésre gyanús sérültek emlékeztető oltást kapnak. (Szóba jön, hogy a felnőttek esetén 10 évente emlékeztető oltással kell fenntartani a védettséget.)

Ezeket az oltásokat a felkar izomzatába kapják a gyermekek. Az oltás után helyi fájdalom, duzzanat, illetve enyhe láz, hőemelkedés fordulhat elő főleg az esti, délutáni órákban. Ezért azt szokták javasolni, hogy a gyermek az oltás napján ne tornázzon, ne ússzon. A felkar fájdalmát otthon vizes ruhával, illetve a lázat lázcsillapító adásával lehet csillapítani.

Az ezzel a védőoltással megelőzhető betegségekről röviden:

• Torokgyík (diftéria): A diftéria (torokgyík) nyálcseppekkel terjedő, baktérium okozta fertőző betegség. A kórokozó a torokban, rendszerint a mandulákon vagy más nyálkahártyán tapad meg és vaskos, szürkés lepedéket hoz létre. A baktérium mérget (toxint) termel, ami a véráram útján az egész szervezetbe eljut. A toxin a szívet, az idegrendszert és a vesét is károsítja. A diftéria okozta halál a szívizom károsodása vagy a gége elzáródását követő fulladás miatt áll be. Ahol nincs védőoltás, ott igen sok gyermek hal meg ebben a betegségben. A kötelező védőoltásnak köszönhetően az utóbbi 30 évben egyetlen diftériás beteg sem fordult elő, annak ellenére, hogy környékünkön, pl. Ukrajnában, a csecsemőkori oltások elhanyagolása miatt az 1990-es évekbe nagy járvány zajlott, több tízezer megbetegedéssel, jelentős halálozással.
• Szamárköhögés (pertussis): A szamárköhögést az elhúzódó, több mint 3 hétig tartó köhögés és a jellegzetes köhögési rohamok különböztetik meg az egyéb légúti fertőzésektől. Típusos esetben a betegségnek 3 szakasza van. Első az 1-2 hétig tartó bevezető, hurutos szak, egyre fokozódó, főleg az éjszakai órákban jelentkező erőltetett köhögés. A második (2-4 hétig tartó) szakaszban jelentkeznek a jellegzetes köhögési rohamok: mély belégzés után a kilégzésben 5-10 apró, szaggatott köhögés, melynek tetőpontján kis légzési szünet, majd hosszú, hangos, húzó belégzés következik, amit újabb köhögés követ. A harmadik szakasz az 1-6 hétig tartó oldódási szak, a köhögés fokozatos megszűnik, de eközben bármely más felső légúti fertőzésre átmenetileg visszatérhetnek a típusos rohamok. A betegség legsúlyosabb lefolyású fiatal csecsemőkben, a halálozás szinte kizárólag ebben a korosztályban fordul elő. Felnőttek körében egyre gyakrabban fordul elő, ami arra utal, hogy mind a betegség átvészelése, mind az oltás utáni védettség idővel gyengül.
• Merevgörcs (tetanusz): ​​A tetanusz baktérium által okozott, az izmok megfeszülésével és rohamokban jelentkező görcsökkel járó életveszélyes betegség, 80%-ban halálos. A kórokozó rendszerint földdel szennyezett seben át jut be a szervezetbe, és ott mérget (toxint) termel. A toxin súlyos idegméreg, amelynek hatására az izmok görcsös állapotba kerülnek. Első tünet általában az állkapocs hirtelen izomgörcse („szájzár”), majd a nyak, arcizmok, később az egész vázizomzat megfeszülése. Napjainkban éves átlagban kevesebb mint 5 eset fordul elő. A megbetegedettek főleg idősek, akik gyermekkorukban még nem kaptak védőoltást.
• Gyermekbénulás (poliomielitis): A poliomyelitist, más néven járványos gyermekbénulást vírus okozza. A betegség legtöbbször tünetmentes, vagy enyhe légúti és emésztőszervi tünetekkel zajlik. Ritkán – újabb lázkiugrást követően – agyhártyagyulladás, fokozódó izomgyengeség és bénulás léphet fel, mely súlyos maradványtünetekkel gyógyul. A bénulás egy izmot is érinthet, de akár nyaktól lefelé minden mozgató idegre kiterjedve légzésbénulást is okozhat.
• Haemophilus infuenzae b okozta gennyes agyhártyagyulladás (purulens meningitis): A Haemophilus infuenzae b cseppfertőzéssel terjedő baktérium, mely főleg az 5 éven aluliak körében okoz súlyos, az életet is veszélyeztető betegségeket: gennyes agyhártyagyulladást, a gégefő gyulladását (epiglottitis) és véráramfertőzést (sepsis).

MMR oltás a kanyaró (morbilli), a mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás) és a rózsahimlő (rubeola) ellen

Mindhárom betegség ellen egyszerre, egy kombinált oltóanyaggal kapnak oltást a 15 hónapos korú gyermekek, ez az MMR oltás. A tartós védettség kialakításához 11 éves korban (VI. osztály) az MMR oltást megismétlik.

Ezt az oltást a felkar bőre alá, a zsírszövetbe kapják, így sokkal kevesebb fájdalommal, kevesebb helyi reakcióval jár általában.

Az oltóanyagban gyengített élő kanyaró-, rózsahimlő- és mumpszvírusok vannak. A természetes fertőzéshez hasonló módon hat a védekezőrendszerre (immunrendszer). Ennek megfelelően, az oltást követő 7. és 14. nap között úgynevezett oltási betegség léphet fel lázzal, kiütéssel, esetleg nyálmirigyduzzanattal. A tünetek sokkal enyhébbek, mint a természetes betegségnél és 1-2 napnál nem tartanak tovább. 1 millió oltott közül egynél léphet fel súlyosabb szövődmény, agyvelőgyulladás formájában. Kisgyermekek lázas állapota gondos megfigyelést és folyamatos lázcsillapítást igényel (gyógyszerrel és hűtőfürdővel). Az oltást követő reakcióról minél hamarabb értesíteni kell az oltást végző orvost!

Azokban az országokban, ahol a tömeges oltásokat bevezették és az átoltottság magas szintű, a kanyaró, a rubeola és a mumpsz előfordulása jelentősen csökkent. A védőoltás hatására ellenanyagok termelődnek a szervezetben, amelyek megvédenek a megbetegedéstől.

Azokban az országokban, ahol nem vagy csak kevesen élnek a védőoltás lehetőségével, a fogékony, vagyis megbetegedések ellen védettséggel nem rendelkező lakosságcsoportokban napjainkban is járványosan fordul elő a kanyaró, a rózsahimlő és a mumpsz (pl., Svájc, Franciaország, Egyesült Királyság, Németország). Európában napjainkban is előfordul kanyaró okozta halálozás.

Az ezzel a védőoltással megelőzhető betegségekről röviden:

• Kanyaró (morbilli): Nyálcseppekkel terjedő, vírusos fertőző betegség. A lappangási ideje 9-10 nap, amit a bevezető tünetek követnek: láz, köhögés, hurut és kötőhártya-gyulladás. Pár nap múlva a fül mögött, majd az egész testen végigvonuló kiütések lépnek fel. A kanyaró súlyos betegség, mely könnyen átvihető egyik emberről a másikra. Leggyakoribb szövődménye a középfül- és tüdőgyulladás, de agyvelőgyulladást is okozhat. Magyarországon 1951-61 között évente több mint 40 ezer megbetegedést jelentettek, 143 halálesettel.
• Mumpsz vagy járványos fültőmirigy-gyulladás: A mumpsz vírusos fertőző betegség, mely cseppfertőzéssel vihető át egyik emberről a másikra. 2-3 hét lappangási idő után lázzal és az egyik, majd a másik oldali nyálmirigyek duzzanatával jár, az arc jellegzetesen megdagad és fájdalmas lesz. A nyálmirigyek a fül előtt és az állcsont alatt helyezkednek el. A mumpsz gyakori kísérőbetegsége a vírusos agyhártyagyulladás. Ennek jellegzetes tünete a fejfájás, hányás és aluszékonyság.
• Rózsahimlő (rubeola): Vírusos fertőző betegség, amely cseppfertőzéssel terjed. Lappangási ideje 2-3 hét. Gyermekeknél enyhe betegségként zajlik, láz, apró kiütések és tarkótáji nyirokcsomó-duzzanat formájában. Az 1971-1980. között regisztrált, évi több mint 40 ezer rubeolás megbetegedési szám napjainkra évi 10 alá csökkent.

Hepatitis B vírus okozta fertőző májgyulladás elleni védőoltás

Hepatitis B elleni védőoltásban részesülnek az általános iskola VII. osztályos tanulói. Ezt az oltást általában szeptemberben és áprilisban kapják meg a gyermekek.

A B típusú hepatitis vírus ellen adott oltóanyagot is a felkarizomzatba kapják a gyerekek. Gyakori a fájdalom, bőrpír, duzzanat az injekció beadásának helyén, fáradtság, láz (37,5 °C-nál magasabb), rossz közérzet (álmosság, fejfájás), étvágycsökkenés. Nem gyakran előfordul influenzaszerű megbetegedés, szédülés, ingerlékenység, izomfájdalom, ritkán pedig viszketés, bőrkiütés, ízületi bántalom.

Az ezzel a védőoltással megelőzhető betegségről röviden:

Hepatitis B vírus okozta fertőző májgyulladás: Okozója a hepatitis B vírus, mely a beteg vagy vírushordozó személy nyálában, testváladékaiban és vérében is kimutatható. A hepatitis B fertőzés történhet minimális mennyiségű vérzéssel járó véletlenszerű karcolás eredményeként, rosszul sterilizált fecskendő vagy injekciós tű közvetítésével (pl. orvosi beavatkozás során). A májgyulladás sárgasággal és általános tünetekkel, gyengeséggel jár. A fertőzöttek jelentős hányada nem észleli a betegséget, de élete későbbi szakaszában krónikus májbeteggé válhat. Az egész világon elterjedt a betegség. Hazánkban a véradókat, a várandós nőket, a szerv- és szövetdonorokat szűrik hepatitis B vírus irányában.

A cikkünk elején említett okokból elmaradt, életkorhoz kötött kötelező védőoltások pótlásáról a Nemzeti Népegészségügyi Központ legfrissebb módszertani levele is említést tesz, miszerint azoknál a gyermekeknél, akiknél bármelyik kötelezően előírt védőoltás elmaradt, azt a legrövidebb időn belül pótolni kell.

Tovább Kötelezően ajánlott védőoltások iskoláskorban

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász

Felhasznált irodalom:

• A Nemzeti Népegészségügyi Központ módszertani levele a 2022. évi védőoltásokról
• Hungary: Recommended vaccinations 2022 (Vaccine Scheduler, European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC))