Jobb az óvatosság - károsak lehetnek a magas cukortartalmú bébiételek
A kisbabák megfelelő táplálása minden szülő számára komoly feladat. Mindenki a legoptimálisabb összetételű, legbiztonságosabb táplálékkal szeretné biztosítani a baba normális fejlődéséhez szükséges tápanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket.
Ennek érdekében az anyatejes táplálás mellett kereskedelmi forgalomban lévő bébiételekkel egészíti ki a kicsi mindennapos étrendjét – és nem biztos, hogy ezt jól teszi – legalábbis a baba féléves koráig...
6 hónapos kor alatt csak anyatejet!
Az Egészségügyi Világszervezet szerint nagyon fontos, hogy a csecsemők hat hónapos korukig kizárólag anyatejet kapjanak annak érdekében, hogy a lehető legegészségesebben kezdhessék életüket. (Természetesen a részleges vagy rövidebb ideig tartó szoptatás is értékes!) A szoptatás folytatása a kiegészítő táplálás bevezetése után mindaddig javasolt, amíg az anya és csecsemő ezt kívánják.
Az anyatejes táplálásnak semmivel sem pótolható vagy helyettesíthető jótékony hatásai vannak, szerepet játszik számos felnőttkori betegség kialakulásának megakadályozásában, csökkenti az allergiás megbetegedések, a cukorbetegség, a magas vérnyomás kialakulásának esélyét. Megvédheti a csecsemőt az asztmától, a rettegett bölcsőhaláltól, a felső légúti megbetegedésektől, a középfülgyulladástól, túlsúlytól, ekcémától. Pozitív hatással van az agy fejlődésére és a kognitív képességekre. A szoptatás segít az anya és gyermeke közötti szoros érzelmi kötelék kialakításában, valamint a kismamáknál csökkenti a petefészek- és mellrák kialakulásának esélyét, illetve segít a túlsúly leadásában.
Az anyatej tápanyagtartalma és összetétele minden tekintetben megfelel a csecsemők igényeinek. Összetétele nem állandó, folyamatosan változik: az első napokban termelődő kolosztrum, majd az átmeneti tej, illetve az érett tej mind fehérje-, zsiradék- és szénhidráttartalmában is különbözik egymástól. A WHO javaslata szerint az az ideális, ha az újszülött életének első órájában találkozik a kolosztrummal, azaz előtejjel. Bár az anya szervezete ezt csak kis mennyiségben termeli, már ez a mennyiség is elég ahhoz, hogy megvédje az újszülöttet a körülötte lévő mikroorganizmusoktól. A vitaminokban, tápanyagokban, fehérvérsejtekben és antitestekben gazdag előtejet semmi sem pótolhatja.
Az anyatej könnyen emészthető, optimális összetételben és mennyiségben tartalmaz fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, enzimeket, növekedési hormonokat, illetve olyan immunglobulinokat és antitesteket, amelyek megvédik a gyerekeket a fertőzésektől, és erősítik immunrendszerüket. Az újszülöttek béltraktusa közvetlenül a megszületés után még mentes a mikroorganizmusoktól. Az anyatejes táplálás megkezdésével a Bifidobacterium populáció gyors növekedésnek indul, az anyatejben lévő mintegy 130-féle oligoszacharid szolgál táplálékukként. Közvetlen forrása a GLA-nak (gamma- linolénsav), valamint omega-3-forrás is. Ezek nélkülözhetetlenek az idegrendszer, a látás és az immunrendszer fejlődéséhez.
Bébiételeket csak 6 hónapos kor után!
A WHO (az Egészségügyi Világszervezet) két tanulmánya is megállapította, hogy – a gyakorlattal ellentétben – a bébiételeket nem lenne szabad a baba 6 hónapos kora alatt ajánlani.
A WHO létrehozott egy tervezetet a 6-36 hónapos korú babáknak ajánlható ételek tápanyagprofiljáról, azaz, hogy milyen lehet az egyes ételekben levő tápanyagok mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya.
Majd kidolgoztak egy olyan módszertant, amellyel azonosítani lehet a kereskedelmi forgalomban kapható bébiételeket és össze lehet gyűjteni a címkéken, csomagoláson lévő összetevőkre vonatkozó adatokat.
Ezzel a módszerrel 2017 novembere és 2018 januárja között összegyűjtötték négy európai nagyváros – Budapest, Bécs, Szófia és az izraeli Haifa – 516 üzletében csecsemők és kisgyerekek számára árult 7955 étel és ital adatait.
A vizsgálat eredménye elgondolkodtató: a termékek nagy részét – mind a négy városban – hat hónapos kor alatti csecsemők számára is fogyaszthatóként értékesítették, ami a WHO erre vonatkozó szabályainak és irányvonalainak nem felel meg. A termékek felében lévő kalória több mint 30 százaléka cukorból származott, és a termékek több mint harmada hozzáadott cukrot, gyümölcslevet vagy más édesítőszert is tartalmazott, ami károsan befolyásolhatja a gyerekek ízpreferenciájának az alakulását, hiszen növeli az édes ételek utáni vágyukat.
Mikor használjunk bébiételeket?
A bébiételek olyan élelmiszerek, amelyek az egészséges csecsemők és kisgyermekek különleges igényeit hivatottak kielégíteni: a csecsemő elválasztása idején a kisgyermek étrendjének kiegészítéseként, illetve az általánosan fogyasztott élelmiszerekhez való fokozatos hozzászoktatás folyamán.
A bébiételek kizárólag olyan anyagok felhasználásával készülhetnek, amelyek megfelelnek a csecsemők és kisgyermekek táplálására vonatkozó általánosan elfogadott tudományos ismereteknek, és semmilyen módon nem veszélyeztethetik az egészségüket.Többségük hőkezeléssel tartósított termék. A gyártástechnológia során ionizáló sugárzást nem alkalmaznak, illetve ilyen módon kezelt alapanyagot sem használnak fel. Nem kerülhet bele genetikailag módosított összetevő.
Mire érdemes figyelni?
A bébiétel kiválasztásakor alaposan tanulmányozzuk a termék címkéjét: milyen életkortól adható (figyeljünk arra, hogy 4 hónapos kor alatt bébiétel egyáltalán nem adható, 4 és 6 hónapos kor között pedig csak akkor, ha azt szakember is jóváhagyta). Jelölve van-e a glutén jelenléte vagy a gluténmentesség? Mennyi a termék energiatartalma, fel van-e tüntetve számszerűen a fehérje-, szénhidrát-, zsír-, vitamin-, és ásványianyag-tartalom, ahol pedig egy adott mennyiség adása javasolt, abban egy adag késztermékre vonatkozóan mennyi van? Fontosak a termék összetételére vonatkozó további információk: van-e benne tartósítószer, állományjavító, hozzáadott cukor – ha van, akkor érdemes elkerülni az adott termék alkalmazását, mert a baba fejletlen emésztőrendszere és immunrendszere nem mindig képes ezekkel az idegen anyagokkal megbirkózni. Fontos, hogy az esetlegesen alkalmazott színezőanyag is csak természetes eredetű legyen (cékla, sóska, répa). A címke tartalmaz-e arra vonatkozólag információt, hogy miként kell a terméket felhasználni?
Bébiételt házilag?
A „gyári” bébiételeknél egészségesebb alternatíva a „házilag” elkészített változat, legalábbis, ha azt szeretnénk, hogy friss alapanyagokból, frissen elkészített ételekkel kezdjük el a baba hozzátáplálását. Itt az alapanyagok vegyszer- és szennyeződésmentességére kell nagyon ügyelni, és a kornak megfelelő ajánlások betartásával mi magunk biztosíthatjuk azt az ízekben és összetevőkben megjelenő sokféleséget, ami a kicsi ízlését is formálni fogja. 1 éves kor alatti babáknak nem javasolt kínálni a felnőttek számára készült ételeket még pürésítve sem, hiszen azok erőteljesebb fűszerezésűek. Például egy húslevesben főtt burgonya és sárgarépa főzés közben sóval, borssal, esetleg ételízesítő kockával együtt fő, így az íze nagyban különbözni fog a tiszta vízben főtt burgonyáétól és répáétól. Külön készítsük a csecsemő számára a bébiételeket, hogy a zöldségek és húsok minél természetesebb ízével ismerkedhessen meg.
Tovább
- A csecsemőtáplálásról
- A hatékony szoptatás feltételei
- Mikor és milyen ételekkel kezdjük a hozzátáplálást?
- Bébiételek - házilag
Forrás: WEBBeteg
Faar Ida, újságíró
Lektorálta: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
Felhasznált irodalom:
- Táplálás és táplálkozás csecsemő- és kisgyermekkorban II. rész, Németh Tünde, Várady Erzsébet, Danis Ildikó, Scheuring Noémi, Szabó László, Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet
- Az anyatejes táplálás jelentôsége dietetikai szempontból, Polyik Emese, Zimonyi Krisztina, Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Budai Gyermekkórház, Budapest
- Fókuszban az anyatej, Szerző: Gitidiszné Gyetván Krisztina, Hartung Vilmosné, Szerkesztő: Csordás Ágnes, VÉDŐNŐ, XXI. évfolyam 2. szám melléklete
- Egészséges táplálás gyermekkorban, Szerző: Helik Gabriella, Szerkesztő: Csordás Ágnes, VÉDŐNŐ, XXI. évfolyam 1. szám melléklete
- Fél éves kor alatt nem ajánlják a bébiételeket (Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár)