Az újszülöttkori oxigénhiányról részletesen

Az újszülöttkori oxigénhiány egy olyan állapot, amelyben a csecsemő nem kap elég oxigént a születést megelőzően, annak során vagy közvetlenül azt követően. Az újszülöttkori oxigénhiány egyéb elnevezései a perinatális vagy újszülöttkori asphyxia.

A szervezet elégtelen oxigénellátása következtében a baba véroxigénszintje alacsony lehet (hypoxia), vagy túl sok sav halmozódhat fel (acidózis) a baba vérében. Ez az állapot súlyos szövődményeket okozhat, és akár életveszélyes is lehet, ezért azonnali kezelést igényel. Ebben a cikkben bővebben olvashat az újszülöttkori oxigénhiány okairól és tüneteiről, valamint a lehetséges szövődményekről, a kezelésről és a prevencióról.

Enyhe vagy közepesen súlyos esetekben a csecsemők teljes mértékben felépülhetnek. Súlyos esetekben azonban az újszülöttkori oxigénhiány maradandó károsodást okozhat a központi idegrendszerben, a különböző szervekben és akár végzetes is lehet. A legfrissebb adatok szerint a fejlett országokban az újszülöttkori oxigénhiány aránya alacsonyabb, 1 000 születésből 2 esetben fordul elő. A fejlődő országok azon térségeiben, ahol az újszülöttek ellátáshoz való hozzáférése korlátozott, ez az arány akár ennek tízszerese is lehet.

Oxigénhiányhoz vezető okok

Többféle tényező is okozhat újszülöttkori oxigénhiányt, melyek kapcsolódhatnak az édesanyához és a magzathoz:

• gyógyszerhatás;
• köldökzsinór-előesés;
• köldökzsinór összenyomódása;
• túlhordás (következtében felléphet pl. meconium-aspirációs szindróma: a magzat magzatvíz és meconium (magzatszurok, azaz az első széklet) keverékét lélegzi be);
• a méhlepény leválik a méhfalról;
• fejlődési rendellenességek;
• koraszülés: ha a csecsemő a 37. hét előtt születik;
• magzatvíz-embólia: ugyan ritkának számít, de ez a szövődmény – amelyben a magzatvíz bejut a várandós nő vérkeringésébe és allergiás reakciót okoz – nagyon súlyos;
• méhrepedés: szignifikáns összefüggés van a méh izmos falának repedései és az újszülöttkori oxigénhiány között;
• fertőzés a szülés során;
• hosszan tartó vagy nehéz szülés;
• az édesanya magas vagy alacsony vérnyomása a terhesség alatt;
• vérszegénység: a vérszegénységben szenvedő édesanya és/vagy csecsemő esetében a vérsejtek nem szállítanak elegendő oxigént.

Az újszülöttkori oxigénhiány rizikófaktorai:

• a várandós személy életkora 20-25 év között van;
• ikerszülés;
• a várandós személy nem vesz részt a terhesgondozásokon;
• alacsony születési súly;
• a magzat rendellenes helyzete a szülés során;
• preeclampsia (terhességi toxémia), vagy eclampsia (eszméletvesztéssel járó rángógörcs);
• kórelőzményben szereplő (korábbi szülés alkalmával előforduló) újszülöttkori oxigénhiány.

Tünetek

A születés során előforduló tünetek a következők lehetnek:

• szokatlan bőrszín;
• a baba erőtlenül sír fel vagy nem sír fel;
• alacsony pulzusszám;
• gyenge izomtónus;
• renyhe reflexek;
• légzés hiánya vagy légzési nehezítettség;
• magzatszurokkal szennyezett magzatvíz;
• rohamok;
• elégtelen keringés;
• a baba erőtlen vagy letargikus;
• alacsony vérnyomás;
• vizeletürítés hiánya;
• véralvadási zavar.

A születést követő oxigénhiány súlyosságának megítélésére az APGAR-pontozást (0-10 pont) használják az egészségügyi szakemberek. Vagyis, minden megszületett csecsemőt a lenti öt funkció alapján 0-2 pont között értékelnek, az első, az ötödik és a tizedik percben. Ez a mozaikszó az alábbiakból áll össze:

• Appearance: arc- és testszín
• Pulse: pulzus
• Grimace: grimasz (pl. légutak leszívására adott válasz)
• Activity: aktivitás, izomtónus
• Respiration: légzés

Amennyiben ez a pontérték 0-3 közötti, akkor súlyos, ha 4-7 közötti az érték, akkor közepes-enyhe fokú hypoxiás állapotról beszélünk.

Rövid- és hosszú távú hatások, következmények

Az újszülöttkori oxigénhiány azonnali kezelése segíthet csökkenteni a hosszú távú szövődmények megjelenésének kockázatát. Az élettani légzés visszatérése előtt eltelt idő és az oxigénhiány súlyossága befolyásolhatja a rövid- és hosszú távú hatásokat.

Az újszülöttkori oxigénhiány rövid távú hatásai:

• acidózis - a szervezet sav-bázis egyensúlyának veszélyes felborulása;
• légzési elégtelenség;
• magas vérnyomás;
• véralvadási zavarok;
• veseproblémák.

Az újszülöttkori oxigénhiány hosszú távú hatásai :

Az újszülöttkori oxigénhiány hosszú távú hatásai vagy szövődményei az oxigénhiány súlyosságától függően eltérőek lehetnek. Ha a baba körülbelül 5 percig nem lélegzik, fennáll az agykárosodás kockázata.

Az enyhe vagy közepesen súlyos oxigénhiány hosszú távú hatásai:

Egy 2011-es kutatás szerint az enyhe vagy közepesen súlyos oxigénhiány kognitív és viselkedésbeli változásokat okozhat gyermekkorban, kamaszkorban és felnőttkorban is. A hosszú távú hatások a következőket foglalhatják magukba:

• hiperaktivitás;
• autizmus spektrumzavar;
• figyelemzavar;
• alacsony intelligenciahányados;
• skizofrénia;
• pszichotikus zavarok felnőttkorban.

A súlyos fokú oxigénhiány hosszú távú hatásai lehetnek:

• értelmi fogyatékosság;
• cerebrális parézis (agyi bénulás);
• epilepszia;
• látás- vagy halláskárosodás.

Oxigénhiány esetén szükséges kezelés

A kezelés típusa az újszülöttkori oxigénhiány súlyosságától és kiváltó okától is függ.

Az azonnali kezelések az alábbiakat foglalhatják magukba:

• extra oxigén biztosítása az édesanyának, ha az újszülöttkori oxigénhiány a szülést megelőzően jelentkezik;
• a szülés sürgősségi megindítása vagy császármetszés;
• meconium-aspirációs szindróma esetén a folyadék leszívása a légutakból;
• az újszülött lélegeztetőgépre helyezése.

Az újszülöttkori oxigénhiány súlyos eseteinek kezelése:

• az újszülött hiperbárikus (magas nyomású) oxigéntartályban történő elhelyezése, ami 100% oxigént biztosít a baba számára;
• indukált hipotermia a szervezet hűtésére és az agykárosodás megelőzésére;
• dialízis a veseműködés támogatására és a felhalmozódott salakanyagok szervezetből történő eltávolítására;
• gyógyszeres kezelés a vérnyomás szabályozására és a rohamok oldására;
• parenterális táplálás;
• lélegeztetés endotracheális tubussal;
• életfolyamatok fenntartása szív-tüdő gép segítségével.

Prevenció

Az újszülöttkori oxigénhiány megelőzése nem egyszerű feladat, mivel az állapot hirtelen és minden előjel nélkül beállhat. A megfelelő terhesgondozás és rendszeres ellenőrzés a szülés előtt és azt követően létfontosságú. Egy friss cikk szerint az alábbi lépések alapvető fontosságúak az oxigénhiány megelőzésében:

• hatékony újraélesztés,
• testhőmérséklet-szabályozás;
• megfelelő felszerelés biztosítása;
• megfelelő képzettséggel és kompetenciákkal rendelkező egészségügyi szakemberek jelenléte minden szülés alkalmával;
• bizonyos gyógyszerekkel, például barbiturátokkal történő előzetes kezelés, az agysérülés kockázatának csökkentése érdekében;
• speciális kezelések, pl. a test hűtése a toxinokat kibocsátó károsodott sejtek miatt fellépő oxigénhiány okozta másodlagos szövődmények megakadályozása érdekében.

Prognózis

Azok az enyhe vagy közepesen súlyos újszülöttkori oxigénhiányos csecsemők, akik azonnali kezelésben részesülnek, teljes mértékben felépülhetnek. Időnként azonban az újszülöttkori oxigénhiány halálos kimenetelű lehet. Azoknál a csecsemőknél, akiknél újszülöttkori oxigénhiány fordul elő, a halálozási ráta legalább 30% a születést követő első néhány napban. Az újszülöttkori oxigénhiánynak lehetnek hosszú távú szövődményei is, és az enyhétől a súlyosig terjedő idegrendszeri rendellenességeket, például rohamokat, agyi bénulást vagy fejlődésbeli visszamaradást is okozhat.

A megfelelő ellátás és ellenőrzés a szülést megelőző és az azt követő időszakban bizonyos esetekben segíthet csökkenteni az újszülöttkori oxigénhiány kockázatát.

Szerző: WEBBeteg - Füzesi Zsuzsa, fordító
Forrás: What are the causes of birth asphyxia? (Medical News Today)
Lektorálta: Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász