Hogyan készüljünk fel a testvérféltékenységre?
frissítve:
Újabb pozitív teszt, úton a kistesó, a szülők határtalanul boldogok. Lelki szemeik előtt már megjelenik, ahogyan a nagyobb testvér besegít a kicsi gondozásában, simogatja, szeretgeti, a szülők pedig nyugodtan kávéznak, miközben a gyerekek békésen eljátszanak. Hát a valóság nem biztos, hogy teljesen ilyen lesz, bár egészen biztos, hogy lesznek benne nagyon szép és meghitt pillanatok.
Ahogyan az is valószínű, hogy később vagy felnőtt korukban már a gyermekeink is nagyon hálásak lesznek nekünk azért, hogy testvért adtunk nekik, de addig még sok víz fog lefolyni a Dunán, és a kezdetek nem mindig zökkenőmentesek.
A szerepek átrendeződése
Egy új gyermek érkezésével teljesen normális, hogy új felállás alakul ki a családban. A szülők egygyermekes szülőkből kétgyermekes szülőkké válnak, az addig egyedüli gyermek testvér lesz, ráadásul érkezik egy teljesen új szereplő, ami alapvetően rendezi át és forgatja fel az addig megszokott családi rendszert. Egyre gyakoribb, hogy a testvérek között egészen kicsi, akár 1-2 év csak a korkülönbség, amelynek egyik oka, hogy sok anya nem szeretne visszamenni dolgozni a két gyerek között. Sokszor ennek anyagi okai vannak, hiszen ezáltal lerövidíthető a gyes-időszak.
Ez is érdekelheti Gyes-szindróma - Ön is érintett lehet?
Minél kisebb azonban a korkülönbség, talán annál nehezebb kezelni a testvérféltékenységet is, bár tény, hogy mindegyik életkor tartogat kihívásokat. Egy nagyobb gyerekkel már könnyebb megbeszélni és jobban felfogja, hogy mi történik, ami lehet előny és hátrány is.
Ha a nagyobb gyerek látszólag közömbös a testvér érkezése iránt, az nem feltétlen jó jel. Fontos, hogy kifejezze az érzéseit, akkor is, ha ezek negatívak, mert az elfojtott érzelmek és indulatok később más utat találnak, így akár más formában jelentkezhetnek. Az új szerepeinkben szülőként is meg kell találnunk magunkat. Nem ritka felállás érthető okokból, hogy az anya ilyenkor inkább a kicsivel, míg az apa inkább a nagyobbal foglalkozik, ami azonban megnehezíti a másik gyerekkel való kötődést és kapcsolódást.
Ötletek a testvérféltékenység átvészelésére
1. Készítsük fel
Fontos, hogy felkészítsük a nagyobb gyereket arra, hogy milyen változás fog történni az életünkben, még akkor is, ha ehhez túl pici és valószínűleg nem ért meg belőle mindent. A sok beszélgetés és direkt erre kitalált mese nagyon sokat tud segíteni. Mutathatunk neki fotókat arról, amikor ő volt baba, mesélhetünk neki erről az időszakról, elvihetjük magunkkal az ultrahangra, megmutathatjuk neki, amikor mozog a baba a pocakunkban, hogy ő is érezhesse. Akár egy játékbabát is vehetünk (még akkor is, ha fiú), amin könnyebben elmagyarázhatjuk, milyen teendők lesznek majd egy kisbabával, pl. pelenkacsere, etetés stb.
Az is fontos, hogy a gyerek elsők között értesüljön arról, hogy testvére lesz, nehogy esetleg olyan érzése legyen, hogy valamit eltitkoltunk előle. Ezt egy korábbi veszteség után mondjuk érthetően nagyon nehéz lehet közölni, amikor még sok félelem van a szülőkben is, de a gyerek ugyanúgy a család része, így a nyílt kommunikáció sokkal jobb, mint a titkolózás.
3. Ajándék a babától
Bevett szokás, hogy a kórházból hazaérkezve az újszülött „ajándékot hoz” a nagyobb gyereknek, ezáltal is egy pozitív löketet adva a kezdődő testvérkapcsolatnak. Van, aki ezt soknak érzi, és nem akarja már az elején az ajándékozással „megvesztegetni”. A testvérkapcsolat valószínűleg nem ezen múlik, de aranyos és kedves gesztus lehet. Főleg, ha a baba olyan dolgot hoz, amit később akár el lehet rakni emlékbe, hogy ezt a „testvéremtől kaptam”.
4. Bevonás a feladatokba
Jó lehet bevonni a nagyobbat a kicsivel kapcsolatos teendőkbe, de vigyázzunk, hogy ne essünk túlzásba, és ez ne legyen erőltetett vagy kötelező. Különösen akkor kell észnél lennünk, amikor az elsőszülött már nagyobb, hiszen ilyenkor valós segítséget tud nekünk nyújtani a gondozásban, de tudatosítsuk magunkban, hogy ő nem szülő és nem is bébiszitter.
5. Külön minőségi idő
A fentiek mellett érdemes arra is időt találni, amikor csak a nagyobb gyerekkel foglalkozunk. Bár ez különösen az elején nagyon nehéz lehet, de fontos, hogy a nagyobb gyerekkel is tudjunk külön, minőségi időt tölteni. Ez lehet csak egy közös rajzolás vagy meseolvasás, amíg a baba alszik, de az is lehet, hogy elmegyünk vele a boltba vagy kutyát sétáltatni, amíg a kicsire a másik szülő vigyáz.
6. A rutin megtartása
Bár egy testvér érkezésével sok minden változik, érezze a nagyobb is, hogy vannak biztos pontok és rituálék. Ha eddig este anya olvasott mesét, jó lenne, ha most is ő olvasná. Igyekezzünk, hogy a vacsora vagy a fürdetés a lehetőségekhez mérten ugyanakkor és ugyanúgy történjen.
Ha eddig úszni járt vagy más edzésre, akkor ez továbbra is legyen megoldható, ne kerüljön háttérbe a testvér érkezése miatt. Amennyire ez kivitelezhető, ne essenek más, nagy változások erre az időszakra, pl. ne pont ekkor kezdje a bölcsödét vagy ne most vágjunk bele a szobatisztaságra nevelésbe. Persze ez időben nem mindig tervezhető, de ha meg tudjuk oldani, akkor ezt már érdemes a kisbaba érkezése előtt elkezdeni.
7. Saját dolgok
Teljesen természetes, hogy a kistesó örököl dolgokat a nagyobbtól, mint például ruhákat, játékokat, bútorokat. Ez mind gazdasági, mind pedig ökológiai szempontból logikus döntés. Az se baj, ha a nagyobb megtanulja, hogy bizonyos dolgokat meg kell osztania, de mégis legyenek olyan dolgok, amik csak az övéi. Gondoljunk bele; egyszer csak itt van valaki, aki kisebb is, több figyelmet is kap és még a személyes tárgyainkat is „elveszi”.
Sok szülő imádja összeöltöztetni a gyerekeket, akkor is, ha nem ikrek. Erre lehet a gyerekeknek is igényük („nekem is olyan kell, mint neki”), de az is lehet, hogy pont másmilyet szeretne, mint a testvéréé. Figyeljünk arra is, hogy el tudjunk menni a nagyobb gyerek fellépésére, hogy megünnepeljük a születésnapját, akkor is, ha éppen óriási káosz uralkodik otthon. Az ünnepek különösen fontosak, így egy születésnap rólunk szól, ott mi vagyunk a középpontban. Nem kell ilyenkor az összes gyereknek ajándékot venni, az szóljon arról, akinek tényleg éppen a nagy napja van.
Összességében elmondható, hogy egy új jövevény alapjaiban rengeti meg egy család életét és az addig kialakult rutint és szabályrendszert. De kellő odafigyeléssel, sok szeretettel és rengeteg türelemmel szerető testvérpárokat nevelhetünk, akik aztán egy egész életen át ott lesznek egymásnak.
Kapcsolódó
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Lőrincz-Erdélyi Krisztina, pszichológus
