A köldökzsinór szerepe, ellátása

A köldökzsinór biztosítja az anyaméhben a magzat oxigén- és tápanyagellátását a méhlepényen (placenta) keresztül. A köldökzsinórban két artéria és egy véna található egy ruganyos anyagba ágyazva (Wharton-kocsonya). Átmérője átlagosan 1,5 és 3,6 cm között változik.

Megszületést követően a köldökzsinórt leszorítják és egy steril ollóval átvágják, majd az újszülött hasfalától pár centiméterre rákerül a köldökcsatt, az átvágott felszínt fertőtlenítik. Az újszülött köldökzsinórjának ezt a maradványát nevezik köldökcsonknak, mely pár órán belül elkezd száradni, színe fehéresről barnás-szürkére változik. A természetes száradás következtében a köldökcsatt már az első életnapokon le is vehető az újszülöttről.

Hogyan történik a köldökcsonk ellátása?

Az újszülött hazaadásakor a vizsgáló gyermekorvos megtekinti a köldökcsonkot: az egészséges köldökcsonk környezete békés, nem látható körülötte bőrpír, a köldökcsonk maga száraz, nem váladékozik. Ha gyulladásra utaló jelet észlelnek a szülészeti intézményben, a köldökcsonk leoltását követően lokális fertőtlenítést alkalmaznak, illetve az egyéb tünetektől függően antibiotikumterápiát kezdenek. Magyarországon intézményi körülmények között a köldökcsonk fertőzésének az előfordulása kifejezetten ritka.

Mit tegyünk szülőként, és mit ne?

Az otthoni ellátás során a szülők feladata elsősorban a köldökcsonk szárazon tartása, ezzel is tovább segítve az élettani, természetes folyamatot, melynek következtében átlagosan egyhetes életkorban a köldökcsonk „leesik”. Ez az időszak akár 3 hétig is elhúzódhat a babáknál. Amennyiben 3 hét alatt mégsem történik meg a köldökcsonk leesése, orvosi vizsgálat szükséges az ok tisztázására. A köldökcsonk leesése után egy sebfelszín marad vissza a hasfalon a később kialakuló köldök helyén.

Kerülni kell minden olyan kezelési módot, ami nedves környezetet hoz létre a köldökcsonk környezetében, illetve a sebfelületen (például vizes áztatás, szappanvizes lemosás, gyakori nedves fertőtlenítés, hintőporozás). Ugyanis a nedves környezetben könnyedén kórokozók telepedhetnek meg, melyek a köldökcsonk és a seb elfertőződését okozhatják.

A jelenlegi nemzetközi ajánlások alapján nem szükséges a köldökcsonk rutinszerű, naponta történő többszöri fertőtlenítése, a hintőporozás pedig különösen elavult módszernek számít. Amíg a köldökcsonk nem esik le, fontos, hogy a pelenkázásnál a pelenka ne dörzsölje a csonkot és ne irritálja a sebet. Amennyiben vizelettel, széklettel szennyeződne, fertőtlenítés javasolt. Fertőtlenítésre Octenisept spray alkalmazása javasolt, melyből egyetlen fújás is elegendő a sebfelszínre, és törölgetés nélkül hagyni kell megszáradni rajta.

Gyakori jelenség az úgynevezett „köldökgomba”, más néven köldök granuloma, ami egy sarjszövet megjelenése a köldökcsonk helyén. Ennek kezelése ezüst-nitrát oldattal történik pár alkalommal, ami a sarjszövet leszáradását eredményezi.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Minimális váladékozás és szivárgó vérzés elő-előfordulhat, egyéb más tünetek hiányában nem szükséges orvosi vizsgálat a rutin státuszvizsgálaton kívül. Ha azonban a váladék bűzös, a köldökcsonk vagy a későbbi seb körül fokozódik a bőrpír, illetve gyakorivá válik a szivárgó vérzés, minél előbb orvosi vizsgálat szükséges. 3 hónapos kor alatt lázas állapot esetén azonnali orvosi vizsgálat szükséges minden esetben.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Parrag Hanga, gyermekgyógyász
Felhasznált irodalom: UpToDate