Mi a közös József Attilában, Hitlerben és Marilyn Monroe-ban?

A gyermekkori élmények döntő jelentőségűek a felnőttkori életminőség alakulásában: a kisebb korban átélt biológiai-, pszichológiai- és szociális hatások önmegvalósító vagy éppen önpusztító és másokra is veszélyt jelentő életutat gördíthetnek elénk.

A gyermekkori pozitív és negatív élményeinken múlik, hogy milyen felnőtté válunk. Ettől függ a jólétünk, az elégedettségünk, a mentális állapotunk, nem beszélve arról, hogy a legkülönfélébb testi és lelki betegségekre hajlamosíthatnak a múltbéli traumák: alvászavar, vizelettartási probléma, migrén, gyógyszer-, alkohol vagy kábítószerfüggőség, depresszió.

Dr. Makara Mihály hepatológus, belgyógyász, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főorvosa a WEBBeteg.hu kérdésére elmondta: a genetikai adottságok révén minden gyermekben ott rejlik a tehetség, valamint egy boldog felnőttkor lehetősége.

Az, hogy kibontakozik-e az adott tehetség vagy sem, hogy mi alapozza meg a felnőttkori mentális állapotunkat, egyszóval a boldogságunkat, az mind ott, a kezdet kezdetén, a gyermekkorban dől el, sőt, talán még előtte is megalapozódhat az anyából származó hormonális, genetikai hatások és az átadott mikrobiom eredményeképpen.

A negatív gyermekkori élmények (Adverse Childhood Experiences - ACE-ek) igen gyakoriak, és az addikciók széles spektrumáért felelősek.

Három életút, tele negatív hatásokkal

Mi a közös Marilyn Monroe-ban, József Attilában vagy éppen Hitlerben? - tette fel a meglepő kérdést dr. Makara Mihály.

Az 1950-es évek színésznője és szexszimbóluma Los Angelesben született, gyerekkorát különböző nevelőszülőknél és árvaházban töltötte, nevelője szexuálisan bántalmazta. 16 évesen ment férjhez először, összesen háromszor házasodott. Magánéletében számos problémával szembesült, gyógyszerfüggő volt, orvosai szerint erős szorongás és depresszió gyötörte, hangulata sokszor hirtelen és váratlanul ingadozott, és többször előfordult, hogy túladagolta magát. Ez okozta korai halálát.

József Attila, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja félárva volt, csupán hároméves volt, amikor édesapja elhagyta a családot. Munkásosztálybeli gyermekként tele volt az élete lemondással és brutalitással, nevelőszülei keményen dolgoztatták. Azt mondták neki, hogy nincs is olyan név, hogy Attila. Később a feltételezések szerint borderline személyiségzavarban vagy hasadásos elmezavarban szenvedett. Egyes vélemények szerint öngyilkos lett a balatonszárszói vasútállomás közelében, a sínek között találták meg holtan.

És végül Hitler, a 20. századi történelem egyik legmeghatározóbb alakja, a diktátor. Szülei szegényes körülmények között éltek, részeges apja rendszeresen nadrágszíjjal verte, gyenge eredményei miatt eltanácsolták az iskolájából. 13 éves volt, amikor meghal édesapja. Később művészi karrierbe kezdett, de elutasítást kapott a Bécsi Művészeti Akadémián. Ugyanebben az évben, 1907 karácsonyán halt meg édesanyja, a hozzá legközelebb álló személy, ezután már nem ünnepelte a karácsonyt. Anyagilag egyre nehezebb helyzetbe került, öröksége fogyatkozott, az árvasági pótlékra sem tarthatott igényt. Csatlakozott a német hadsereghez, úgy gondolta, ez az egyetlen dolog az életében, ami célt adhat számára. Sokszor betegeskedett, gyomor- és bélpanaszai pszichoszomatikus eredetűek voltak, orvosai feltehetően morfint adagoltak neki, később Parkinson-kórral kezelték. Pár nappal Berlin eleste előtt Hitler és felesége Eva Braun közös öngyilkosságot hajtott végre.

A főorvos úgy véli: amilyen törődést és szeretet kapott a gyermek a szüleitől vagy éppen az iskolában, hatással lesz arra is, hogy elégedett, önbizalommal telített, céltudatos vagy éppen elégedetlen, önbizalomhiányos felnőtté válik, és a negatív gyermekkori élmények miatt droghasználó lesz vagy az alkoholhoz nyúl. A három rövid életrajzból kiderül, milyen erős hatással volt a negatív gyermekkor, a rossz anyagi háttér, a bizonytalanság vagy éppen a bántalmazás a későbbi életükre, sőt, milliók életére. Hitler milliók életét tette tönkre, Marilyn Monroe környezete is megsínylette a sztár allűrjeit, József Attila pedig a verseiben viszi tovább a nehéz gyermekkorát, ma is milliók olvassák.

Edukáció és megelőzés

2023-ban jött létre az „Egyesület a Gyermekek Egészséges Lelki Világáért”. Az egyesület célja, hogy a következő generációk minél kevesebb negatív-, és minél több pozitív gyermekkori élményt szerezzenek és vigyenek magukkal a jövőben. Oktatással, megelőzéssel, a kialakult problémák hatékony kezelésével támogatják az érintetteket. Mentális védőoltásokat kell adni a gyermekeknek – tette hozzá dr. Makara Mihály. A megelőzés a legfontosabb cél, azaz, hogy az érintett gyermek felnövekedve minél hamarabb megszakítsa a negatív folyamatot, és ne vigye tovább (viselkedésével, stresszhormonjaival) az ACE-ek hatásait a párkapcsolatába, a családjába, a munkahelyére, a társadalomba, egyszóval „fertőzőmentes” legyen.

Amennyiben a rossz háttérrel érkezett apuka nem veszekszik a feleségével, nem bántalmazza a gyermekét, nem viselkedik manipulatívan a kollégáival, nem vezet agresszíven az utakon, akkor máris sokat tett azért, hogy a környezetében boldogabb emberek éljenek. Traumatudatossá kell válnunk – ez a kulcs. Ez azt jelenti, hogy tisztában kell lennünk azzal, hogy mit okozhatunk a másiknak, valamint, hogy másokban is ott vannak a múltból hozott sérelmek, traumák lenyomatai. Az egyik előadásom után odajött egy szülő, és sírva azt mondta, hogy most értette meg, hogy mit okozott a 20 év túlórája, az elhanyagolás a gyermekében, hiszen ő az egyetlen, aki később is emlékezett erre és hatással volt az egész életére, végül pedig kábítószerhasználóvá vált – mesélte a főorvos.

Videó Tanult sors - Dr. Makara Mihály előadása (YouTube)

Szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg