A rossz magaviseletű iskolás lelki beteg felnőtt lehet
A rossz gyerekek később felnőttként is problémásak: rossz munkához jutnak csak, és előbb lesznek lelki betegek is, derül ki egy 40 éven át végzett kutatásból, amelyről pénteken jelent meg beszámoló.
A kanadai Albertai Egyetem kutatói 3.652 1946-os születésű brit életútját kísérték végig, rendszeres időközönként kérdőívet vettek fel velük egészségükről, családi és személyes életükről.
Viselkedési problémák: a figyelmetlen gyerek |
A nevelési problémák elsősorban magatartási és tanulási tünetekben jelentkeznek. Amikor kialakul gondolkodásában a differenciálás képessége, vagyis megjelenik a felismerés, hogy én és a másik nem egy és ugyanaz a személy, elkezdődik a gyermeknevelés munkásabb, nehezebb része. Viselkedési problémák: a figyelmetlen gyerek |
A vizsgált személyeket 13 és 15 éves korukban a tanáraik is értékelték magaviseletük szerint, és 3 csoportba sorolták: súlyos, enyhe magaviseleti problémásokra és problémamentesekre osztályozták őket.
A figyelemmel kísért személyek 9,5 százaléka volt tizenéves korában magaviseleti szempontból súlyosan problémás, 28,8 százalék enyhén problémás, 61,7 százalék problémamentes.
A kutatók 40 év múltán összehasonlították a problémásokat és a problémamenteseket.
A nagyon rossz magaviseletűek közül az egykori jó gyerekekhez képest kétszer többen lettek szülők 20 éves korukra. Ugyancsak több problémájuk volt az egykori rossz gyerekeknek felnőttként a házastársukkal, gyerekeikkel és a barátaikkal. Négyszer gyakoribb volt soraikban az iskolából való kimaradás. Az egykori rossz magaviseletűek között kétszer több volt az, aki felnőttként csak segédmunkásként dolgozik.
Az enyhén rossz magaviseletű gyerekeknek is több volt a felnőtt életben a problémájuk, mint a jó gyerekeknek, de nem annyi, mint a rosszaknak.
A rossz magaviselet a fiukra volt jellemzőbb. A legrosszabb kategóriába tartozók 62,6 százaléka volt fiú, a közepes csoportnak 54,8 százaléka. Gyakoribb volt a kamaszkorban a rossz magaviselet azok között, akiknek kétkezi munkás volt az apjuk.
A kutatásnak voltak korlátai, például nem állt rendelkezésre adat a rossz magaviselet okairól. De a szakemberek számára így is sok tanulsággal szolgál. Például megállapíthatták, hogy a kamaszokat helyesebben ítélték meg a tanáraik, mint a szüleik.
A kutatásról a British Medical Journal (BMJ) online számában jelent meg a beszámoló pénteken.
(FH)