Gyermeknevelési naptár: kamaszok

A szülő legfontosabb tennivalói és a nevezés buktatói a gyermek tizennégy éves korától felnőtté válásáig.

A 14. és 18. életév közötti szakaszban mind testi, mind lelki síkon komoly, néha viharos változások zajlanak, melyet nehéz kezelni. A tinédzser nehezen találja önmagát, helyét a világban, ítéletei kevésbé árnyaltak, igazságtudata fokozott, viselkedése gyakran hirtelen, indulatos, máskor bizonytalan.

Zavarja az erős kötődés szüleihez, de szüksége is van rá. Felnőtt, de gyermek is egyszerre, ezt az időszakot átszövi az ambivalencia. Ne dőljünk be a látszatnak, most komoly szüksége van a megértő háttérre, ahol elfogadják őt, segítik megtalálni a helyét a világban, megismerni önmagát. Álljunk mindig készen a beszélgetésekre, mert a legváratlanabb helyzetekben megnyílhat az addig zárkózott gyermekünk. Ha a korábbi életévekben jól alapoztunk, bensőséges viszonyt sikerült kialakítanunk, akkor bármily viharos is a kamaszkor, nagy esély van az újbóli egymásra találásra.

Tippek szülőknek

• Készüljünk fel a sokszor viharos változásra!
• Megértő háttér biztosításával segítsük helykeresését!
• Készüljünk a pályaválasztásra!
• A kortárs hatások felértékelődése természetes folyamat.
• Figyeljünk az alkoholra, drogra, cigarettára utaló jelekre!

További nehézséget okoz, hogy a kamaszkorra jellemző fiziológiás lustaság mellett a tanulás szerepe felértékelődik, itt a pályaválasztás ideje. A legtöbb kamasz azonban érthető okokból alig rendelkezik elképzelésekkel, illetve nem érdekli a tanulás. Ilyen esetekben érdemes pályaválasztási tanácsadó segítségét is igénybe venni, illetve egy év halasztás néha kifejezetten hasznos lehet.

A kortárs hatások ilyenkor a legerősebbek, gyakran ijesztő külső megjelenéssel, zenei ízléssel társulva. Ez a kamaszkor természetes velejárója. Azonban fokozott figyeljünk drogra, alkoholra, dohányzásra utaló jelekre (fecskendők, tág pupillák, karikás szemek stb.), gyanús jelek esetén beszélgessünk gyermekünkkel, de kérhetjük szakember, önsegítő csoportok segítségét is. A megelőzés, felvilágosítás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter főorvos