Az iskolaérettség megítélése orvosi szempontból
Amikor a szülőknek dönteniük kell arról, hogy gyermekük megkezdje-e iskolai tanulmányait, ajánlott nyílt napokra menni, illetve ki lehet kérni a pedagógiai szakszolgálatok véleményét is.
Iskolások - A téma cikkei |
6/1 Iskolakezdés - A leggyakoribb kérdések |
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. Ha a szülő azt szeretné, hogy hatéves gyermeke még egy évig óvodában maradjon, megteheti, de ezt kérvényezni szükséges az Oktatási Hivatalnál (különböző dokumentumok beadásával együtt).
Fontos kiemelni, hogy az óvodapedagógusnak, fejlesztőpedagógusnak, logopédusnak, pszichológusnak, védőnőnek és más szakembernek (esetleg házi gyermekorvosnak) mind-mind van lehetősége írásban javaslatot tenni a gyermek iskolaérettségével kapcsolatban. Azt támogathatják, vagy akár "ellenezhetik" is. Ezt hívjuk valójában iskolaérettségi vizsgálatnak.
A helyes iskolaérettség megállapításával elkerülhető az, hogy egy esetlegesen korán beiskolázott gyermeket kudarcélmények elé állítsunk, belecsússzunk abba, hogy gyermekünknél magatartási zavar, diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia alakuljon ki, azaz olvasási, számolási, írási zavar jöjjön létre.
Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról c. kormányrendelet (363/2012. (XII. 17.) tartalmazza az iskolaérettség kritériumait.
A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Az idegrendszer fejlődésében általában létrejön a lateralizáció, vagyis kiderül, hogy jabb vagy bal kezes.
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre.
Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.
Mi az iskolaérettségi vizsgálat célja?
Ezek a változások az iskolára való érettség jeleinek tekinthetőek. Az iskolaérettségi vizsgálat célja annak a felmérése, hogy a gyermek testileg, lelkileg, fizikailag képes lesz-e az iskoláskor követelményeinek megfelelni. Az iskolában 40-50 percet egyfolytában végig kell ülni a padban, figyelni kell, koncentrálni.
Ezek a feladatok új megterhelés elé állítják a szervezetet. A padban ülés megterhelést jelent a gerincnek, a végtagoknak, az izomzatnak.
Éppen ezért bizonyos elvárásoknak eleget kell tenni. Iskoláskorú gyermekek esetében az elvárt testmagasság: kb. 115-120 cm, azért, hogy a gyermek lába leérjen a földre, ezáltal a testét stabilan tudja tartani, stabilan tudjon ülni, így kevésbé terhelje meg a gerincét, a testsúly tekintetében pedig fontos, hogy legalább 20-22 kg-os legyen a gyermek.
Ez azért szükséges, hogy legyen egy megfelelő ellenálló képessége, fizikai erőnléte a gyermeknek az új kihívásokkal szemben. Ugyanígy nélkülözhetetlen a kéztő- és az ujjperccsontok érettsége, melynek segítségével írás közben megtámaszkodik a padon és összehangolt mozgást végez.
Érzékszervek, idegrendszer, mozgatórendszer
Orvosi szempontból lényeges az érzékszervek, az idegrendszer, a mozgatórendszer alapos vizsgálata: a látás esetében lehetőség van az iskoláskor előtt komplex vizsgálatra, amelynek keretében a jól ismert tábláról való olvasás mellett a gyermek tér- és mélységlátásának, a szemfenekének és a színlátásának a vizsgálatára is sor kerül.
A hallásvizsgálat segítségével fény derülhet csökkent hallásra, mely minden esetben fül-orr-gégészeti kivizsgálást tesz szükségessé a későbbi tanulási, magatartási zavarok megelőzése érdekében.
A gyermek vázizomrendszerénél felmérjük a gerinc, a végtagok állapotát, az izomerőnlétet. Ilyenkor lehetőség nyílik kiszűrni egy gerincferdülést, egy lúdtalpat vagy például egy mellkasdeformitást, mely utóbbi hatással lehet a légzésre és a szívműködésre is.
Mindezek felismerése a betegségek kiszűrése mellett azért lényeges, mert a gyermek erőnlétét, teljesítőképességét nagymértékben befolyásolhatják.
A vizsgálat során megnézzük a gyermek fogazatát is. A fogaknak az épsége a beszédfejlődés kialakulásában már a korai években is fontos. Az iskolában a jelentősége pl. a zöngés és a zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetésében jelentős, ebben pedig az ép fogazat sokat segíthet. Gondoljunk pl. egy letöredezett, sajnos nem egyszer tövig lerohadt fogazatú gyermekre. Számára biztosan nagyobb nehézséget fog jelenteni a helyes írás, olvasás elsajátítása.
A légzőrendszer, a szív-érrendszer, a has, a nyirokcsomók vizsgálatával különböző betegségek kiszűrésére válik lehetőség.
Mindezekben kérjük ki házi gyermekorvosunk vagy valamely szakterületen egyéb szakorvos véleményét.
A hiperaktív gyermekek kiszűrése
Az iskolaérettséghez hozzátartozik az idegrendszer megfelelő fejlettsége. Ezt jelzi az is, hogy a gyermek hogyan viselkedik, mennyire kiegyensúlyozott, mennyire terhelhető. Fokozott figyelmet szentelünk éppen ezért a magatartászavaros, a hiperaktív gyermekek kiszűrésére.
Ez is érdekelheti Önt Hogyan kezeljük hiperaktív gyermekünket?
Van, amikor érdemes várni még 1 évet
Az iskolába menetel egyik alapfeltétele az, hogy a gyermek egészséges, jó teherbírású legyen, a kötelező védőoltásokkal rendelkezzen. Éppen ezért elgondolkodtató egy krónikusan beteg gyermeknél, pl. egy súlyosan szívbeteg gyermeknél, aki szinte egyfolytában beteg, hogy mennyire tud majd megfelelni az iskolai feltételeknek, hogyan tudja majd elsajátítani a különböző ismereteket a gyakori hiányzások mellett. Ezért ilyen esetben, vagy éppen, ha valaki műtét előtt áll, érdemes annak a lehetőségét felvetni, hogy esetleg 1 évvel később kezdje meg tanulmányait.
Összegzés
Összegzésképpen a gyermek iskolaérettségének a megállapítása közös feladat, mely a különböző szakemberek összehangolt munkája révén lehetséges, és természetesen a szülőnek is nagy a felelőssége abban, hogy az adott szakvéleményt hogyan értékeli a gyermeke képességeinek ismeretében.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Balogh Andrea, gyermekorvos
Aktualizálta: Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász