A csontritkulást megelőző állapot: csökkent csontsűrűség

Az osteopénia a csontállomány sűrűségének olyan mértékű csökkenését jelenti, amely még nem tekinthető csontritkulásnak (attól kisebb mértékű), de mindenesetre már jelzi, hogy a csontok veszítettek erősségükből.

Csontépítés és -lebontás: a kényes egyensúly

Bármilyen meglepő, az emberi test belső vázát adó szilárd csontrendszer nem egy állandó szerkezet. Éppen ellenkezőleg: folyamatos átépülésben van. Ez azt jelenti, hogy a csontokon belül a csontot bontó és építő sejtek, illetve egyéb komponensek állandó küzdelemben vannak egymással. Míg gyermek- és fiatal felnőttkorban a csontépítő mechanizmusok dominálnak, időskorban ez az arány megfordul, és egyre inkább a csont lebontása kerül előtérbe.

Csontrendszerünk körülbelül 30 éves korunkra éri el fénykorát, ezután rövid ideig még fennmarad a kényes egyensúlybomlás és építés közt, majd 40-45 éves korban elkezdődik a lassú, természetesnek tekinthető csontsűrűség csökkenés.

A csontsűrűség mérése - Hogyan zajlik a vizsgálat?

Ahhoz, hogy megállapíthassuk, csontjaink milyen állapotban vannak, többféle módszer áll rendelkezésünkre. Természetesen az olyan képalkotó módszerek, mint a CT vagy az MR is alkalmasak lehetnek erre, de a vizsgálattal járó sugárterhelés megspórolható egy sokkal egyszerűbb radiológiai módszer bevetésével, a csontdenzitometriás vizsgálattal. A vizsgálatra használt készülékek a csont ásványianyag-tartalmának mérésére használhatók.

Bővebben A csontsűrűség mérésének lépései

A vizsgálathoz rendszerint az alkar csontjait mérik be, de lehetőség van egyéb területek (pl. gerinc, comb) pontos átvizsgálására is. A rutinszerűen végzett alkarcsontsűrűség-mérés azonban a legtöbb esetben tökéletesen alkalmas arra, hogy a kapott eredmények alapján, statisztikai számításokkal kalkulálva pontos képet kaphassunk arra vonatkozólag, hogy a csontok sűrűsége a páciens korának, nemének megfelelő állapotban van-e.

A vizsgálat során rendszerint három paramétert tartalmaz a lelet:

• S-score,
• Z-score
• T-score

Az S-score azt mutatja meg, hogy adott csont állapota milyen az átlagos, magyar, fiatalkori csontrendszerhez képest, míg a Z-score arról ad információt, hogy adott csont mennyire tér el az átlagos, korban hozzáillő értéktől. A T-score értéke azt hivatott megmutatni, hogy adott csont mennyire tér el az optimális csonttömegtől: mínusz 1 és az e feletti érték normálisnak tekinthető; mínusz 1 és mínusz 2,5 közt beszélünk osteopéniáról; mínusz 2,5 alatt pedig már csontritkulás áll fenn.

Ez is érdekelheti A csontritkulás első jelei

Hogyan alakulhat ki az osteopénia?

A csont sűrűségének csökkenése egy bizonyos mértékig sajnos az idő múlásával élettaninak tekinthető. Ugyanakkor léteznek olyan körülmények, amelyek emelkedettebb kockázatot jelentenek az osteopénia és ezzel együtt az oszteoporózis kialakulásának szempontjából:

• genetikai eredetű fogékonyság: akinél a családi anamnézisben fellelhető a közelebbi-távolabbi rokonok osteopéniás-osteoporotikus érintettsége, annál bizonyítottan nagyobb a kockázat
• bizonyos betegségek, mint pl. a rheumatoid arthritis
• dohányzás
• gyakori alkoholfogyasztás
• megelőző szteroidkezelés
• nemi hormonokkal kapcsolatos endokrin zavarok (alacsony ösztrogénszint nőkben, alacsonyabb tesztoszteronszint férfiakban)

A csökkent csontsűrűség figyelmeztető jelei

Az osteopénia nagyon gyakran tünetmentes, és csak egy véletlen csontdenzitometriás vizsgálat vagy egyéb okból elvégzett CT, MR során derül fény a csontok csökkent ásványi anyag tartalmára. Amennyiben panaszt okoz, az elsősorban enyhébb csontfájdalomban, vagy a csontok mérsékelt gyengeségében, ritkán törésében mutatkozik meg, de a törések sok esetben akár rejtve is maradhatnak.

A csontritkulástól megkülönbözteti az, hogy itt a folyamat még visszafordítható, illetve a tény, hogy a csontritkulásban szenvedő betegek jóval nagyobb kockázatnak vannak kitéve a csonttörésekkel kapcsolatban.

A diagnózis felállítása

Az osetopénia diagnózisa a fentebb említett csontsűrűség mérés eredményei alapján történik. Ez a vizsgálat kiválóan alkalmas a veszélyeztetett csoportok szűrésére is. A vizsgálat akár évente elvégezhető, mely során a folyamat már igen korai szakában kimutathatóvá válik. Ennek jelentőségét az a tény adja, hogy a csontok mérsékelt ásványi anyag tartalom-csökkenése egy ideig még visszafordítható, vagy legalábbis jelentős mértékben lelassítható.

Hogyan kezelhető az osteopénia?

Bármilyen hihetetlen, a csontsűrűség csökkenésének mérséklésére az egyik leghatékonyabb módszer a rendszeres, de nem túl megerőltető testedzés. A mozgás képes erősíteni a csontozatot, az edzettség pedig a váratlan esések kockázatát is csökkenti. Emellett mindenképpen fontos a dohányzás, a nagymértékű alkoholfogyasztás kiiktatása. Az étrendet tekintve fokozott kalciumbevitelre (pl. tejtermékek rendszeres fogyasztása) lehet szükség, illetve – amennyiben a laboratóriumi teszt eredménye azt igazolja – a szervezet csökkent D-vitamin-szintjét is érdemes a megfelelő szintre hozni.

Természetesen léteznek speciálisan erre a panaszra alkalmazott, gyógyhatású készítmények (pl. biszfoszfonátok), ezek azonban vénykötelesek, és annak eldöntése, hogy a páciensnek szüksége van-e rá, mindig egyedi elbírálás alapján történik, rendszerint a szakorvosi rendelőben.

A betegek kilátásai és a megelőzés lépései

Az időben felismert osteopénia prognózisa nagyon jó: életmódváltással, illetve a szükség esetén alkalmazott gyógykészítményekkel a folyamat megállítható, sőt, akár vissza is fordítható. Megelőzését tekintve megfelelő mennyiségű D-vitamin- és kalciumbevitellel, valamint rendszeres testmozgással sok esetben elejét lehet venni a komolyabb csontkárosodásnak.

Tovább Milyen mikrotápanyagokra van szükségük csontjainknak?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit