Mérgező zsírsavak és a diabétesz

MTI
megjelent:

Közismert, hogy az elhízás szorosan összefügg a cukorbetegség kialakulásával, de ennek oka, mechanizmusa egyelőre nem ismert.

Amerikai kutatók több vizsgálatsorozatban tanulmányozzák a szervezetben lévő zsírsejtek viselkedését, anyagcseréjét és azt, hogy ezek a változások miképpen függnek össze a cukorbetegségben kórossá váló szervek működésével.

Amikor elhízunk, a zsírszövet, amely az ételből fölvéve tárolja az energiát, elveszti ezt a képességét és a szervezet számára mérgező molekulákat, szabad zsírsavakat bocsájt ki. Ezeket a szabad zsírsavakat az izomsejtek és a máj veszi fel. A zsírsavak befolyásolják az inzulin termelődését és azt is, hogy az inzulin a cukorból az izomsejtek és a májszövet útján energiát termeljen.

Miért kell kezelni az elhízást? A túlsúly következményei

Minél inkább megnő az ember testtömege, annál több - sok esetben igen súlyos következménnyel járó - betegséggel találhatja magát szemben. Szövődmények.>>

Az elhízás következménye

Ennek az a következménye, hogy a hasnyálmirigy több inzulint termel, de ha ez a szerv nem képes a mind nagyobb igénynek megfelelni, kifejlődik a cukorbetegség. A kutatók rámutatnak arra, hogy az Egyesült Államokban mind több embernél jelennek meg a felnőttkori, 2-es típusú cukorbaj tünetei. Jelenleg az amerikai népességben mintegy 20 millió ilyen beteg van, és számuk tovább növekszik.

A gond nem az, hogy mennyire vagyunk kövérek, hanem az, milyen jól tudják a szöveteink kezelni a mérgező zsírsavakat - írta James Grannemann professzor. A munkacsoport vezetője szerint ez a kulcsa annak, hogy megértsük a zsírsejtek mérgező tulajdonságának a lényegét. Ha ez sikerülne, az anyagcsere betegségek szövődményeinek kezelése megoldódhat.

Intenzív kutatómunka jelentős anyagi támogatással

A kutatás két vonalon folyik. Az egyik az, hogy kiderítsék a zsírsejtek lebomlásának okát, mely mérgező molekulák termelődésével jár. Ehhez arra van szükség, hogy láthatóvá tegyék az élő sejtekben a zsírlebontást. Ehhez olyan érzékelőt kell kifejleszteni, mely megfigyeli a szabad zsírsejtek képződését a jelenséggel egy időben.

Az első témára 1,37 millió dollár ösztöndíjat nyertek. Az érzékelő kifejlesztésére 375 000 dollárt kapnak, két év alatt, mely azért igen fontos, mert a módszer a kutatás más területein is alkalmazható.

A kutatók már most keresik a szakirodalomban azok az adatokat, melyek új fogyasztószer fölfedezéséhez vezetnének, hiszen ez volna a legnagyobb eredménye a munkának.

Határozott lépésekkel a célért

Már korábbi vizsgálatok is bizonyították, hogy a fizikai aktivitás csökkenti az inzulinrezisztenciát, és a testtömeg-indexet, amelyek komoly rizikófaktorai a diabétesznek. Eddig azonban egyetlen tanulmányban sem nevezték meg, pontosan napi hány lépést kell megtenni ahhoz, hogy elérhető legyen az ilyen hatás. Több szakértő ezt a mennyiséget napi 10 ezer lépésben határozza meg, de a heti ötször megtett 3 ezer lépés hasonlóan hatékonynak bizonyult. Sőt, egy edzetlen embernek nem is szabad többel kezdenie, viszont ezt a mennyiséget lenne érdemes feltornázni 5 év alatt napi 10 ezer lépésre.

(MTI)

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szanyi Andrea

Dr. Szanyi Andrea

Belgyógyász, háziorvos, geriáter

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Borus Hajnal

Dr. Borus Hajnal

Belgyógyász, Diabetológus

Budapest