Mérgező zsírsavak és a diabétesz
Közismert, hogy az elhízás szorosan összefügg a cukorbetegség kialakulásával, de ennek oka, mechanizmusa egyelőre nem ismert.
Amerikai kutatók több vizsgálatsorozatban tanulmányozzák a szervezetben lévő zsírsejtek viselkedését, anyagcseréjét és azt, hogy ezek a változások miképpen függnek össze a cukorbetegségben kórossá váló szervek működésével.
Amikor elhízunk, a zsírszövet, amely az ételből fölvéve tárolja az energiát, elveszti ezt a képességét és a szervezet számára mérgező molekulákat, szabad zsírsavakat bocsájt ki. Ezeket a szabad zsírsavakat az izomsejtek és a máj veszi fel. A zsírsavak befolyásolják az inzulin termelődését és azt is, hogy az inzulin a cukorból az izomsejtek és a májszövet útján energiát termeljen.
Miért kell kezelni az elhízást? A túlsúly következményei |
Minél inkább megnő az ember testtömege, annál több - sok esetben igen súlyos következménnyel járó - betegséggel találhatja magát szemben. Szövődmények.>> |
Az elhízás következménye
Ennek az a következménye, hogy a hasnyálmirigy több inzulint termel, de ha ez a szerv nem képes a mind nagyobb igénynek megfelelni, kifejlődik a cukorbetegség. A kutatók rámutatnak arra, hogy az Egyesült Államokban mind több embernél jelennek meg a felnőttkori, 2-es típusú cukorbaj tünetei. Jelenleg az amerikai népességben mintegy 20 millió ilyen beteg van, és számuk tovább növekszik.
A gond nem az, hogy mennyire vagyunk kövérek, hanem az, milyen jól tudják a szöveteink kezelni a mérgező zsírsavakat - írta James Grannemann professzor. A munkacsoport vezetője szerint ez a kulcsa annak, hogy megértsük a zsírsejtek mérgező tulajdonságának a lényegét. Ha ez sikerülne, az anyagcsere betegségek szövődményeinek kezelése megoldódhat.
Intenzív kutatómunka jelentős anyagi támogatással
A kutatás két vonalon folyik. Az egyik az, hogy kiderítsék a zsírsejtek lebomlásának okát, mely mérgező molekulák termelődésével jár. Ehhez arra van szükség, hogy láthatóvá tegyék az élő sejtekben a zsírlebontást. Ehhez olyan érzékelőt kell kifejleszteni, mely megfigyeli a szabad zsírsejtek képződését a jelenséggel egy időben.
Az első témára 1,37 millió dollár ösztöndíjat nyertek. Az érzékelő kifejlesztésére 375 000 dollárt kapnak, két év alatt, mely azért igen fontos, mert a módszer a kutatás más területein is alkalmazható.
A kutatók már most keresik a szakirodalomban azok az adatokat, melyek új fogyasztószer fölfedezéséhez vezetnének, hiszen ez volna a legnagyobb eredménye a munkának.
Határozott lépésekkel a célért |
Már korábbi vizsgálatok is bizonyították, hogy a fizikai aktivitás csökkenti az inzulinrezisztenciát, és a testtömeg-indexet, amelyek komoly rizikófaktorai a diabétesznek. Eddig azonban egyetlen tanulmányban sem nevezték meg, pontosan napi hány lépést kell megtenni ahhoz, hogy elérhető legyen az ilyen hatás. Több szakértő ezt a mennyiséget napi 10 ezer lépésben határozza meg, de a heti ötször megtett 3 ezer lépés hasonlóan hatékonynak bizonyult. Sőt, egy edzetlen embernek nem is szabad többel kezdenie, viszont ezt a mennyiséget lenne érdemes feltornázni 5 év alatt napi 10 ezer lépésre. |
(MTI)