Étrendi javaslatok inzulinkezelés mellett

A cukorbetegek étrendjének célja az addigi, általában nem megfelelő étrendnek az egészséges életvitel irányába történő módosítása.

A feladat, hogy megfelelő vércukorértékek mellett csökkentsük a vércukor-ingadozásokat, valamint az ideális testsúlyt elérve fenntartsuk azt, ugyanis az egészségmegőrzés szempontjából ez egy fontos tényező. A megfelelő étrend és életmód betartása mind 1-es, mind 2-es típusú cukorbetegség esetén, terápiától függetlenül fontos.

A mai, korszerű kezelések mellett sem lehet jó anyagcserehelyzetet elérni és fenntartani, ha a beteg nem tartja be a javasolt életmódbeli tanácsokat.

Mennyi energiabevitel javasolt a cukorbetegek számára?

A cukorbetegségben szenvedőknek – a nem cukorbetegekhez hasonlóan – életkorhoz, testmagassághoz, anyagcsere-jellemzőkhöz és fizikai aktivitáshoz igazodó energia-bevitelre van szükségük. A megfelelő energia-bevitel alapján a normál testtömegű férfiak, fizikailag aktív nők számára 1800 Kcal a javasolt energiamennyiség, túlsúlyos, cukorbetegségben szenvedő nők esetén 1200 Kcal, túlsúlyos cukorbeteg férfiaknál 1500 Kcal. közötti.

Fontos az étrend összetétele is, ugyanis összetett szénhidrátokban dúsnak, fehérjében, zsírokban szegénynek kell lennie (szénhidrát 50 százalék, fehérje 20 százalék, zsír 30 százalék). Az egyes élelmiszerek vércukoremelő hatása a szénhidráttartalmon túl több tényezőtől is függ. Az egyik ilyen fontos paraméter a szervezet inzulin iránti aktuális érzékenysége – például ugyanazon étel elfogyasztása reggel jobban emeli a vércukrot, mint délben –, de a vércukorszint-emelő hatást étrendi tényezők is befolyásolhatják, mint pl. a glikémiás index.

Miért fontos a glikémiás index?

A glikémiás index azt mutatja meg, hogy a szőlőcukorhoz képest milyen vércukoremelő hatása van az adott élelmiszernek. A 90-100 százalékos glikémiás indexű burgonyapüré olyan, mintha tiszta szőlőcukrot ennénk. A szénhidrát és glikémiás index táblázatok számos dietetikai könyvben fellelhetők. Dietetikai szempontból a 30 százalék glikémiás index alatti ételek (lencse, bab, borsó, zöldségfélék) sokkal nagyobb mértékben történő fogyasztása javasolt.

A fenti általános megfontolások minden cukorbeteg, így az inzulinnal kezelt betegek esetében is megszívlelendők, ugyanakkor a különböző inzulinok és kezelési formák miatt az étkezések gyakoriságában, az étkezés szénhidráttartalmában vannak különbségek.

Hány étkezés ajánlott az egyes inzulinkezelések esetében?

Az este, lefekvéskor adott, napi egyszeri, úgynevezett bázis (humán vagy analóg) inzulinkezelés mellett az étkezések gyakorisága nem különbözik a korábbi csak diétával vagy tablettával is kezelt cukorbetegéhez képest. Ilyenkor a napi öt, esetleg hatszori étkezés (reggeli – tízórai – ebéd – uzsonna – vacsora, szükség esetén utóvacsora) a megfelelő, hogy az egy alkalommal történő magas szénhidrát-, illetve kalóriabevitelt elkerüljük, így megelőzhetők – többek között – a vércukorkiugrások is. A kisétkezések (tízórai, uzsonna, utóvacsora) szénhidráttartalma általában 15-20 g, a főétkezéseké 45-60 g. Ezeket az értékeket az összes szénhidrátbevitel tükrében a kezelőorvos és a dietetikus segítségével kell meghatározni.

Humán, keverék (premix) inzulinkezelés esetén

A napi két-három alkalommal adott úgynevezett humán, keverék (premix) inzulinkezelésen részt vevő betegek esetében is az 5-6-szori étkezés javallt, figyelve arra, hogy a humán étkezéshez adott inzulin hatása a beadás után 20-30 perccel kezdődik, így az étkezéssel az inzulinbeadást követően ennyit kell várni. Kétszeri adás mellett – amikor a déli inzulinadás nem szükséges – napi ötszöri (nincs uzsonna), háromszori adás mellett napi hatszori étkezés javasolt. A humán inzulinokra jellemző hosszabb hatástartam miatt a kezelőorvossal és dietetikussal is egyeztetett időpontokban javasolt az étkezés, ettől jelentősen eltérni nem lehet.

Humán intenzív ("teljes") inzulinkezelés esetén

A humán intenzív ("teljes") inzulinkezelés során is napi öt-hat alkalommal történő étkezés javasolt, utóvacsora nem mindig szükséges. Ekkor a főétkezések előtt, napjában 3 alkalommal adnak étkezési inzulint és az alap inzulinszintet biztosítandó, napi egy vagy két alkalommal adnak úgynevezett bázis inzulint. Az étkezések szénhidrátbevitele ez esetben is az előzőekhez hasonlóan alakul. Itt is figyelni kell, hogy az étkezési inzulin beadása után 20-30 perccel lehet étkezni, és – a humán inzulinok hatástartama miatt – az étkezések időpontjától jelentősen eltérni nem lehet.

Analóg premix és analóg intenzív inzulinkezelés esetén

Napi két-három alkalommal adott analóg premix, illetve az analóg intenzív inzulinkezelés (napjában 3 alkalommal adott analóg étkezési inzulin és a hozzá kapcsolódó, alap inzulinszintet biztosító napi egy vagy két alkalommal adott úgynevezett analóg bázis inzulinkezelés) mellett a napi háromszori étkezés elegendő. Ennek hátterében az analóg étkezési inzulinok ultragyors hatása áll.

Ezekben az esetekben a főétkezések előtt beadott inzulinok után azonnal lehet étkezni, kisétkezések nem szükségesek, és a főétkezések időpontjai is rugalmasabban kezelhetőek. Ahhoz azonban, hogy ehhez a rugalmassághoz jobb anyagcsere is társuljon, a betegek részéről nagyobb tapasztalat, gyakorlat szükséges.

Ellenőrizze rendszeresen vércukorszintjét!

Mind analóg, mind humán inzulinkezelés esetén elengedhetetlen a rendszeres (napi 4-6 alkalommal) történő vércukorszint-ellenőrzés, hiszen azonos ételek, inzulindózisok mellett is számos tényező befolyásolhatja a vércukorértékeket.

A kóros értékeket időben észlelve és korrigálva lehet a tartósan jó anyagcserét fenntartani, amiben kezelőorvosa és dietetikusa tud segíteni sémák adásával, de a pontos beállításban a betegek egyéni tapasztalatainak, a betegtársak jó tanácsainak is kiemelkedő szerepe van.

Tovább Mit tehet a cukorbeteg betegsége karbantartásáért?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Brasnyó Pál, belgyógyász, nefrológus, diabetológus