A 11 leggyakoribb tévhit a cukorbetegségről
lektorálta: Dr. Osikóczki Orsolya, háziorvos frissítve:
Egyre több ember táplálkozik egészségtelenül, túl sokat és túl zsíros ételeket esznek, ugyanakkor a mozgásszegény életmód is terjedőben van, mindez kedvez a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának. Ezzel egy időben folyamatosan nő az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők száma is.
| A cukorbetegség szöv?dményei |
| Míg a gyermekkori 1-es típusú cukorbetegség évről-évre nagyjából ugyanolyan számban fordul elő, addig a gyermekkori 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők száma folyamatosan növekszik, és a megbetegedést egyre fiatalabb korban diagnosztizálják! Az 1-es típusú (gyermekkori) cukorbetegség és tünetei A 2-es típusú cukorbetegséget könnyű figyelmen kívül hagyni a betegség korai stádiumában, ám a betegség az összes szervet érinti. A 2-es típusú cukorbetegség szövődményei |
Bár a diabéteszről egyre többet hallani, mégis sok a megválaszolatlan kérdés és a félreértés ezzel a betegséggel kapcsolatban. Tisztázzuk a 11 leggyakoribb félreértést!
A cukorbetegség nem is olyan nagy baj
Tévedés! A cukorbetegség évente több halálos áldozatot követel, mint a mellrák és az AIDS együttvéve. Három cukorbetegségben szenvedő ember közül ketten a diabétesz szövődményeként kialakuló szív-érrendszeri betegségben vagy stroke következtében halnak meg.
A 2-es típusú diabétesz csak idős korban, az 1-es típusú pedig csak fiatalkorban alakul ki
Tévedés! Mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegség kialakulhat minden életkorban. A 2-es típusú cukorbetegség valóban gyakoribb idősebbeknél, ám egyre fiatalabb korban jelentkezik. Az 1-es típusú diabétesz általában gyermek- vagy fiatal korban alakul ki, ám előfordulhat, hogy csak 30-35 éves korban jelentkezik, az eddigi legidősebb páciensnél a betegséget 90 éves korban diagnosztizálták. Minél hamarabb alakul ki a cukorbetegség, annál súlyosabb panaszokat okoz.
Az elhízott emberek előbb-utóbb cukorbetegek lesznek
Ez az állítás sem igaz, bár tény, hogy a túlsúly (a 25 fölötti BMI) növeli a 2-es típusú diabétesz kockázatát. A túlsúly megduplázza, az elhízás (30 fölötti BMI) pedig megháromszorozza a cukorbetegség rizikóját. A testsúly mellett kockázati tényezőt jelent a családi halmozódás és az életkor is, valamint a nemzetek közt is vannak különbségek. Vannak olyan túlsúlyos emberek, akinél sosem alakul ki 2-es típusú cukorbetegség.
Aki vékony, nem lehet cukorbeteg
| A cukorbetegség szöv?dményei |
| A perifériás erek érző működése károsodik, ezáltal csökken a fájdalomérzet, azaz észrevétlenek maradhatnak egyes sérülések, így a szövetek károsodása mélyebb lehet. Hogyan alakul ki a diabéteszes láb? A diabeteses láb tünetei olyan komplex szövődmények miatt jelentkeznek, melyek az erek elváltozásai és a peripheriás neuropathia (idegbántalom) következtében alakulnak ki. A diabéteszes láb ápolása |
Ez az állítás sem igaz. A 2-es típusú cukorbetegek 15 százaléka nem túlsúlyos és nem is elhízott. Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők általában nem túlsúlyosak. A cukorbetegség ezen formája esetén autoimmun betegségről van szó, melynek kialakulásáért öröklött tényezők és környezeti faktorok (pl. vírusfertőzés) felelősek. A diabétesz valamennyi típusára igaz, hogy minél korábban diagnosztizálják a betegséget és minél hamarabb megkezdik a megfelelő kezelést, annál jobb eséllyel kerülhetők el a szövődmények. Érdemes tehát figyelni a tüneteket!
Az lehet cukorbeteg, aki túl sok cukrot eszik
Tévedés! Az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásában genetikai és egyéb ismeretlen tényezők játszanak szerepet. A 2-es típusú diabétesz kialakulásáért öröklött és életmódbeli tényezők felelősek. A 2-es típusú cukorbetegség kockázatát növeli a túlsúly, az elhízás, a kalóriában gazdag ételek fogyasztása és nem csak a cukros ételeké. Akinek a családjában már volt 2-es típusú diabéteszes beteg, annak különösen ajánlott odafigyelnie az egészséges táplálkozásra, a rendszeres testmozgásra, és arra, hogy megőrizze fittségét, és elkerülje a súlyproblémákat.
A cukorbetegek nem sportolhatnak
| A cukorbetegség szövődményei |
| A sportra biztatjuk a cukorbetegeket, hiszen a testmozgás jó hatással van a cukoranyagcsere egyensúlyának beállításában és fenntartásában, a normál testsúly elérésében és megtartásában, és nem utolsósorban a lelki egyensúly kialakításában is szerepet játszik. Mire figyeljen a cukorbeteg sportolás közben? Mik a veszélyei? |
Csak néhány estben nem szabad sportolni, ám általában megengedett a sport a szabályok betartása és fokozott óvatosság mellett. A mozgás nemcsak csökkenti a vércukorszintet, hanem kedvező hatással van a vérzsírértékekre, a vérnyomásra, ezáltal a szív- és érrendszer egészségére. Hatására a sejtek érzékenyebben reagálnak az inzulinra, a glükóz lebomlik, és az izmokhoz kerül a vérárammal, így a vércukorszint csökken. Ehhez azonban nincs szükség intenzív sportra, egy tempós séta vagy egy laza tempójú kerékpározás is megfelel a célnak. Annak érdekében, hogy sport közben és után ne essen le a vércukorszint, sport előtt számolni kell a sport vércukorszintre gyakorolt hatásával, és annak megfelelően kell kiszámítani az ételmennyiséget és az inzulinadagot. Sport közben is ellenőrizni kell a vércukorszintet!
Ha 1-es típusú cukorbetegek esetében a hormonszintet sikerül megfelelően beállítani, akár versenysport is űzhető. Nem egy élsportoló 1-es típusú cukorbeteg.
A cukorbetegek csak speciálisan a cukorbetegek számára készült ételeket ehetnek
| Diétás szabályok cukorbetegség esetén |
| A cukorbetegek diétájának összeállítását alapvetően a cukorbetegség fajtája (1-es vagy 2-es típus), valamint az egyéni adottságok (testsúly, életkor, társbetegségek) befolyásolják. Diétás szabályok cukorbetegség esetén |
A cukorbetegeknek sem tesz jót, ha kizárólag csak diétás illetve kifejezetten cukorbetegeknek készült ételeket fogyasztanak. Ahogy az egészséges emberekre, úgy rájuk is vonatkoznak az alapszabályok: a zsíros ételek kerülendők (különösen a telített- és transzzsírsavakat tartalmazók), cukrok és só csak mértékkel fogyaszthatók, ajánlott viszont sok gabonafélét, és zöldséget enni, bár a gyümölcsök is egészségesek, cukortartalmuk miatt csak mértékkel fogyaszthatók. Szabály, hogy a cukrok a napi kalóriabevitel 10 százalékát nem haladhatják meg, ez kb. 30-50 g-nak felel meg naponta. Fontos figyelembe venni, hogy nem csak az édességek tartalmaznak cukrokat, hanem a gyümölcsök és az olyan élelmiszerek is, amilyen például a ketchup, a kész müzlik vagy a majonéz.
| A téma cikkei |
| 11/1 Mi a cukorbetegség? 11/2 A cukorbetegség tünetei 11/3 A cukorbetegség megelőzése 11/4 A cukorbetegség gyógyszeres kezelése 11/5 A cukorbetegség várható kimenetele 11/6 Diétás szabályok cukorbetegség esetén 11/7 Életmódtippek cukorbetegeknek 11/8 Cukorbetegség - Adókedvezmény 11/9 Tévhitek és tények a cukorbetegségről 11/10 Cukorbetegség és testmozgás 11/11 Cukorbetegség és gyermekvállalás |
A cukorbetegek csak kis mennyiségben ehetnek keményítőtartalmú élelmiszereket
Tévedés! Az olyan fontos alapvető élelmiszerek, mint a burgonya, a hántolatlan rizs vagy a kizárólag gabonafélékből álló müzli, nagyon gazdagok szénhidrátban, ezért gondolják sokan, hogy kerülendők. Azonban ezek az élelmiszerek nem emelik meg olyan mértékben a vércukorszintet, mint a cukortartalmú italok. A keményítőben gazdag ételek csak lassan emelik a vércukorszintet. A keményítő hosszú szénláncú cukrokból áll, ezek előbb szőlőcukoregységekre bomlanak, és úgy jutnak a vérbe. A teljes kiőrlésű gabonatermékek, a burgonya és a rizs sok ballasztanyagot tartalmaz, amely hatással van a vércukorszintre.
A cukorbetegek hajlamosabbak a fertőző betegségekre, például a megfázásra
Ez nem igaz, ennek ellenére az orvosok minden cukorbetegnek javasolják az influenza elleni védőoltás beadatását, mivel valamennyi szerzett betegség súlyosbítja a cukorbetegséget. Gyakrabban lépnek fel komplikációk, mint egészséges embereknél.
Ha a gyógyszeres terápia után inzulin adására van szükség, azt jelenti, hogy nem jól volt beállítva a gyógyszeres kezelés
Ez nem igaz! Kezdetben a normál vércukorszint még gyógyszerekkel fenntartható. Idővel a hasnyálmirigy egyre kevesebb inzulint termel. Ebben az esetben a páciensnek inzulinterápiára van szüksége.
Aki cukorbeteg, annak inzulininjekcióra van szüksége
2-es típusú cukorbetegség esetében nem feltétlenül. Ha a betegséget időben felfedezik, a súlyfelesleg leadásával, következetes táplálkozással és a rendszeres testmozgással javítható a beteg állapota. Ha mindez nem hoz eredményt vércukorszint csökkentő gyógyszerek szedése válik szükségessé. Ha ez sem elég, akkor van szükség inzulinkezelésre. Gyakori hiba, hogy túl későn kezdik el az inzulin adását. Minél hamarabb megkezdődik az inzulinterápia, annál kisebb lesz a szükséges dózis.
Az 1-es típusú cukorbetegeknek viszont egész életükben inzulinkezelésre van szükségük. Egyetlen eset jelent kivételt: ha a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek sejtjeit vagy teljes hasnyálmirigyet ültetnek át a betegbe. Erre általában csak akkor kerül sor, ha a betegnek szív- vagy vesetranszplantáción is át kell esnie. A hasnyálmirigy transzplantáció után egész életen át tartó gyógyszeres kezelésre van szükség a kilökődés megelőzése érdekében, ennek igen komoly mellékhatásai lehetnek, ráadásul a hasnyálmirigy-transzplantáció nem is minden cukorbetegnél alkalmazható kezelés.
Forrás: berliner-zeitung.de
Bak Marianna, biológus szakfordító
Lektorálta: Dr. Osikóczki Orsolya, háziorvos
