Diabétesz-kisokos
megjelent:
Az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség mellett napjainkban egyre gyakoribb az inzulinrezisztencia, amit a cukorbetegség előszobájaként is emlegetnek. Dr. Bibok György diabetológus főorvos segítségével elmagyarázzuk az egyes betegségek közti hasonlóságokat, különbségeket és ok-okozati összefüggéseket.
1-es típusú diabétesz: autoimmun betegség
| Cukorbeteg gyermekek gondozása |
| A gyermekkori cukorbetegség nagyobb részben inzulinhiányon alapuló, ún. 1. típusú diabetes. Ilyenkor az elpusztult inzulintermelő sejtek nem képesek feladatuk ellátására. Ez súlyos anyagcsere összeomláshoz vezet, ha nem vesszük időben észre a tüneteket, és nem kezdjük meg a gyermek kezelését. Ennek három alappillére van, a diéta, az inzulinkezelés és a helyes életmód. Cukorbeteg gyermekek gondozása. |
Inzulinfüggőnek is nevezik, hiszen a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek károsodása miatt igen kevés, vagy semennyi inzulin sem termelődik, ezért a betegek a kezelés során inzulinra szorulnak. A betegség jellemzően gyermek-, vagy fiatal korban jelenik meg, 35 év alatt, de bármely életkorban előfordulhat.
Mivel az 1-es típusú diabétesz esetén, a kellő mennyiségű inzulin hiányában a sejtek cukorfelvétele nem megoldott, a felesleges cukortól a szervezet más úton igyekszik megszabadulni.
A betegség első tünetei ezért a fokozott vizeletürítés és az ezzel társuló szomjúság érzés, aceton szagú lehelet. Emellett fáradtság és fogyás is jelentkezhet. A betegség kialakulása gyors és nem függ a beteg testsúlyától. A béta-sejtek károsodását autoimmun folyamatok okozzák, vagyis a szervezet önmaga pusztítja el ezeket a sejteket.
Inzulinkezelés nélkül a betegek életveszélyes állapotba kerülhetnek, ezért ilyen típusú cukorbetegségben a terápia az inzulin pótlása.
2-es típusú cukorbetegség: gyakran túl későn ismerik fel
Korábbi nevén nem-inzulinfüggő diabétesz. Kialakulásában döntő szerepet játszik az egyén életmódja: a túlzott szénhidrát- és energiafogyasztás, az elhízás és a mozgáshiány a betegség két legfontosabb rizikófaktora. Jellemzően 40 év felett jelentkezik, habár egyre fiatalabb korban is megfigyelhető, melynek egyik oka lehet a mára népbetegséggé váló elhízás. A betegség hosszú ideig lappanghat, gyakran csak a súlyosabb szövődmények – szem-, vese-, érbetegségek, neuropátia - megjelenésekor kerül sor a diagnózisra.
| A 2-es típusú cukorbetegség kezelése |
| A betegség kezelése egy életen át tartó elkötelezettséget jelent rendszeres vércukorszint-ellenőrzéssel, egészséges étkezéssel, rendszeres mozgással, esetleg gyógyszeres kezeléssel. A 2-es típusú cukorbetegség kezelésének a célja, hogy a vércukorszint, amennyire lehet, megközelítse a normál értéket, amivel megelőzhető a szövődmények kialakulása. A 2-es típusú cukorbetegség kezelése. |
Dr. Bibok György felhívja a figyelmet, hogy a mielőbbi felismeréshez fontos a vércukorszintet rendszeresen ellenőriztetni, akkor is, ha nincsen egyéb panaszunk. Napjainkban egyszerű specifikus kérdőív és vércukorvizsgálat alapján könnyen kiszűrhetők a cukorbetegségre hajlamos, nagykockázatú betegek.
A 2-es típusú diabétesz hátterében elsősorban inzulinrezisztencia áll, majd évekkel később a fokozott inzulintermelésre késztetett béta-sejtek funkciója is csökken, és elégtelenné válik az inzulin elválasztás is. Ennek a két jellemző oknak a kezelését tartjuk szem előtt a terápia megválasztásakor. A 2-es típusú cukorbetegség kezelése diétával, rendszeres mozgással és gyógyszerrel, szükség esetén inzulin adásával lehetséges.
Inzulinrezisztencia: ha a túlterhelt hasnyálmirigy feladja
A betegség az „alma-típusú” személyeknél gyakrabban jelenik meg, az inzulinrezisztencia kialakulásában ugyanis döntő szerepet játszik a hasi zsírszövet mennyiségének felszaporodása. Néma kórként is emlegetik, mert a betegség sokáig lappanghat, kezdetén még vércukor szint eltérés sem jelentkezik.
A túlzott szénhidrát fogyasztás következtében a hasnyálmirigy több inzulint termel, hogy a szervezetben a vércukor szintet normalizálja. A nagyobb mennyiségű inzulin hatására a sejtek több cukrot vesznek fel, így a vércukor vizsgálat kezdetben még nem mutat eltéréseket a vérben. Idővel azonban a sejtek (elsősorban máj, izom és zsírsejtek) rezisztensek lesznek az inzulinhatásra, ami miatt lényegesen több inzulinnak kell jelen lennie a vérben ahhoz, hogy a sejtbe a cukor bekerülhessen, ez az állapot pedig már maga az inzulinrezisztencia. Hiába termel tehát több inzulint a hasnyálmirigy, a vércukorszint magas marad, és ezzel együtt az inzulinszint is.
Ha hosszú időn keresztül kezeletlen marad a zavar, akkor cukorbetegség alakul ki, mert a hasnyálmirigy előbb-utóbb kifárad, és nem tud a kompenzációhoz szükséges, elegendő mennyiségű inzulint termelni. A fokozott inzulinhatás káros hatásai egyes szerveknél – például a petefészek - is jelentkezhetnek. A kezeletlen inzulinrezisztencia meddőséget, nehezebb teherbeesést is okozhat.
A betegség kivizsgálása cukorterheléssel, cukorterheléses vérvételi sorral történik. Ennek során nem csak a páciens vércukorszintjét határozzák meg, hanem a vér inzulinszintjét, az inzulin-elválasztás mértékét is.
(Budai Endokrinközpont - Dr. Bibok György, diabetológus)
