Áttörés a cukorbetegség kezelésében

Douglas Melton, illetve az általa irányított tudóscsoport áttörést ért el az egyes típusú cukorbetegség egy lehetséges gyógymódjának kidolgozásában: először sikerült nagy, milliós mennyiségben előállítani az inzulintermelésért felelős sejteket. Ez a mennyiség már ahhoz is elég lehet, hogy a betegekben transzplantációval pótolják ezeket a sejteket – számolt be erről az Index.

Ha a módszer az állati tesztek és klinikai kísérletek során is sikerrel működik, az megoldást jelenthet azoknak a cukorbetegeknek, akik ma injekcióval jutnak hozzá a test helyes működéséhez kellő inzulinmennyiséghez.

Kell még idő

A témával kapcsolatban megkérdeztük Dr. Fövényi József diabetológust, a Magyar Diabetes Társaság alapító vezetőségi tagját. A főorvos szerint a valóban hírértékű kutatási eredménynek sokéves előzménye van, mint ahogy minden kutatási eredmény évek-évtizedek munkája nyomán születik. Fövényi dr. az általa szerkesztett DiabFórumban már 2013 nyarán beszámolt a kutatási eredményekről, szerinte most, másfél év múltán némiképp előbbre tartunk, de:

"ahogy sok évtizedes tudományos múltam révén ismerem a dolgok menetét, bizonyosan hosszú évekre van szükség ahhoz, hogy a betatrophin általi inzulinszekréció serkentése 2-es típusú cukorbetegekben elérje a klinikai realitás szintjét és még ennél is több idő szükséges ahhoz, hogy a betatrophin hatására őssejtekből milliárd számra termelt béta-sejtek alginát kapszulába burkolva 1-es típusú cukorbetegeknél feleslegessé tegyék az inzulin injekciók adagolását. Mindebből következik, hogy hazánkban még több időre lesz szükség, hogy a módszerek bevonulhassanak a terápiás eszköztárba. De azért reménykedjünk."

A kutatás lényege

A Harvard Őssejt Intézetben dolgozó Pen Yi és Douglas Melton felfedeztek egy a májban és a zsírszövetben expresszálódó betatrophin hormont (ld. alsó ábra), mely egerekben akár 30-szorosára fokozza a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek újraképződését.

A felfedezés jelentősége roppant ígéretes, mivel ha sikerül nagy mennyiségben előállítani és emberben akár hetente, akár havonta egy injekció formájában alkalmazni, akkor megállíthatóvá válhat a 2-es típusú cukorbetegség romlása és talán a kezdeti stádiumban lévő 1-es típusú diabétesz kifejlődése is. Egyelőre mindez csak reménység, sok éves további kutatás és vizsgálat sorozat szükséges az valódi eredmény eléréséhez, de érdemes komoly figyelemmel kísérni a fejleményeket - tette hozzá Dr. Fövényi József.

Ha sikerül is...

A főorvos szerint az egérvizsgálatok eredménye nem vihető át egy az egyben az emberi körülményekre. A rágcsálók hasnyálmirigyének Langerhans-szigeteiben ugyanis szinte kizárólag csak béta-sejtek találhatók, míg az emberi Langerhans-szigetekben 5 féle sejt 5 féle hormont választ el, így a béta-sejt az inzulint és az amilint, az alfa sejt a glukagont, a delta sejt a somatostatint, a gamma sejt a pankreász polipeptidet és az ipszilon sejt a ghrelint. Ezen túlmenően – szemben a rágcsálók szigetsejtjeivel – az emberi Langerhans-szigetek sűrűn erezettek. Ha sikerül is emberben hasznosítani a betatrophint, szükséges még valamely immunmoduláns alkalmazása is, mely – főként 1-es típusú cukorbetegségnél – gátolja vagy leállítja az autoimmun folyamatokat.

(Forrás: hipochonder.blog.hu)