A cukorbetegség veseszövődményének étrendi kezeléséről

Kedves olvasónk, a 74 éves Ilona fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy a már megjelent eny­he veseproblémájának kezelését segítő mintaétrendet jelentessünk meg. Kérése egybecsengett a Civil Fórumon elhangzott egyik előadással. Most következzenek a tudnivalók az ilyenkor szükséges diétáról!

A cukorbetegek húst-hússal diétája már a múl­té. A diabéteszes alapétrend mindenekelőtt ki­egyensúlyozott tápanyag-összetételű: a bevitt energia körülbelül 50 százaléka szénhidrát­ból származik, 20 százaléka fehérjéből és 30 százaléka zsírból. A használt élelmiszereket és konyhatechnológiát illetően pedig változatos.

Ezzel óvható meg leginkább az egészség! A túlzott – a szervezet szükségletét lényegesen meghaladó – fehérjetartalmú étrend hosszú távon ugyanúgy káros, mint a túl alacsony – napi 50-60 g – szénhidráttartalmú étrend.

Azonban, ha a cukorbetegséghez más be­tegség, például vesebetegség társul, szükség van a tápanyag-beviteli arányok módosítá­sára. A fehérjebevitel megszorítása mel­lett a zsírbevitel (jó minőségű, megfelelő zsír­sav-összetételű) mérsékelt növelése szükséges.

Vesekárosodás esetén a veséket kímélő ét­rend bevezetése javasolt.

A cukorbetegség okozta veseszövődményt fontos megelőzni! Ennek feltétele a jó cukor­anyagcsere, a megfelelő vérnyomásértékek, a dohányzás elhagyása, a megfelelő fehér­jetartalmú étrend. Ha a vesék már károsod­tak, szintén fontos a védelmük az étrend ré­vén is. Ha egyszer a vesebetegség kialakult, azt meggyógyítani nem lehet, de késleltethető a veseműködés romlása.

Mivel sokan a szükséges napi fehérjemen­nyiség akár kétszeresét is fogyasztják, az első fontos változtatás a legtöbb betegnél a fehér­jebevitel mérséklése kell, hogy legyen. Azonban különbség van vesebeteg és vesebeteg étrend­je között is. Az ún. nefropátiában szenvedő be­teg étrendjének fehérjetartalma alacsonyabb, mint ha valaki művesekezelésre szorul.

A diabéteszes nefropátia étrendi kezelése

A cukorbetegség okozta veseszövődményt diabéteszes nefropátiának nevezi az orvosi nyelv. Ennek a betegségnek az étrendi kezelé­sét foglaljuk össze röviden.

Amikor ön cukorbeteg lett, étrendjének a napi energia- (kcal) és szénhidráttartalmára (gramm) vonatkozóan kapott javaslatot. Ak­kor még nem sok szó esett a fehérje, kálium, foszfor vagy nátrium beviteléről. A fehérjéről azért annyit bizonyára hallott, hogy túl sokat nem szabad belőle fogyasztani, vagy arról, hogy az ételek mérsékelt sózására is érdemes figyelni már a kezdetektől.

Az étrend energiatartalma

Az ajánlott napi energiabevitelt mindig egyé­nileg kell meghatározni, mivel függ attól, hogy kinek mennyi a testsúlya, hány éves, mennyit mozog, férfi vagy nő az illető. Az aján­lott energiabevitel a legtöbb betegnél napi 1400–2200 kcal között van.

Az étrend fehérjetartalma

A diabéteszes nefropátia stádiumától függően a kezelőorvos javaslatot ad a fehérjebevitelre. Ez az első és második szakaszban általában 0,8 g (optimális) testsúlykilogrammonként. Később ezt tovább mérséklik 0,6 g/ttkg-ra.

Tudni kell, hogy fehérjetartalma nemcsak az állati eredetű élelmiszereknek van (hús, tojás, tejtermékek), hanem a növényi táplálékoknak is (kenyér, burgonya, rizs). A fehérjemegszorí­tás mértékétől függően javasolt fehérjeszegény termékek étrendbe illesztése, pl. liszt helyett keményítő használata az ételkészítéshez.

A vesekárosodás előrehaladtával szükséges lehet a kálium és a foszfor bevitelének csök­kentése is.

Foszfor

Minden fehérjetartalmú táplálékban van foszfor, így a fehérjefogyasztás mérséklésével a foszforbevitel is csökken. Sok foszfort tartal­maz még a kakaó, csokoládé, olajos magvak (dió, mák, mandula), kóla. Miért fontos, hogy ne legyen magas a vér foszforszintje? Mert az súlyos csontanyagcsere-zavart, csontritkulást okoz. A bevitelt 800 mg/nap alatt kell tartani.

Kálium

Előrehaladott vesebetegségben a káliumbevi­telt csökkenteni javasolja a kezelőorvos, mert a kálium kiválasztása csökken. Ekkor és csak ekkor van szükség a magas káliumtartalmú zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának szigorú korlátozására. A bevitelt 2 g/nap alatt igyekszünk tartani.

Nátrium (só)

Vesebetegségben a só fogyasztását csökken­teni kell, mert megterheli a veséket. A folya­dékfogyasztást a kezelőorvos egyénre szabot­tan írja elő.

Akkor most mit ehetek?

A sok megszorítás miatt gyakran felmerül a betegekben ez a kérdés.

1. Figyeljen a fehérjebevitelre!

Az étrend kiegészítői lehetnek, legyenek a fehérjeszegény termékek. A mellékelt táblázatban összehasonlíthatja a normál és fehérjeszegény termékek fehérje- és szénhid­ráttartalmát.

Az ételek készítéséhez használjon fehérje­szegény termékeket! Tanuljon meg fehérjesze­gény kenyeret sütni! Egy-egy étkezésnél fo­gyassza azt!

Az állati eredetű termékekből fogyasszon „kisebb adagokat”: húsból 5-8, felvágottból 3-5, túróból 4-6 dkg-ot, tejből 1-2 dl-t, tojás­ból 1 db-ot.

2. Csökkentse a só fogyasztását!

Az ételeket kevesebb só felhasználásával ké­szítse! Egyes ételeket akár só nélkül.

A nagy sótartalmú élelmiszereket kerülje, cserélje ki alacsonyabb sótartalmú készítmé­nyekre!

3. Csökkentse a foszforbevitelt!

Az étrend foszfortartalma csökkenthető:

• nyersanyag-válogatással,
• megfelelő adagnagyságok fogyasztásával,
• a nagyon magas foszfortartalmú élelmi­szerek kerülésével,
• az első főzőlé leöntésével,
• a húsok előfőzésével.

4. Csökkentse a káliumbevitelt!

Előrehaladott vesebetegségben csökkenteni kell a káliumbevitelt:

• magas káliumtartalmú élelmiszerek elha­gyásával, vagy kis mennyiségben való fo­gyasztásával,
• zöldségek főzőlevének leöntésével,
• mirelit zöldségek kiolvadás utáni levének leöntésével.

Mintaétrend

Olvasónk kérésének eleget téve összeállítot­tam egy mintaétrendet, melyhez három fe­hérjeszegény receptet is mellékelek.

Burgonyás femi-ni kenyér (1 szelet)

20 szelethez: 50 dkg Femi-ni kenyérpor, 2 dkg élesztő, 10 dkg burgonya, 1,5 dkg margarin, 20 ml tej (1,5%-os), 5 dl víz, 1 csipetnyi cukor

A megtisztított burgonyát megfőzzük, áttör­jük, hagyjuk kihűlni. Az élesztőt a tejben pici cukorral felfuttatjuk. A kenyérport, a burgo­nyát a felfuttatott élesztővel és a langyos víz­zel alaposan összedolgozzuk. Letakarva meleg helyen hagyjuk kelni. Margarinnal kikent sütő­formába tesszük és kelesztjük még 15-20 per­cet. Előmelegített sütőben 200 C°-on kb. 50- 60 percig sütjük. A sütőbe tegyünk egy vízzel telt edényt, mert a vízgőz miatt így puhább, finomabb kenyeret kapunk. A kisült kenyeret 20 szeletre vágjuk.

Fehérjeszegény palacsinta (1 darab)

6 darabhoz: 8 dkg Nephropan kenyérpor, 1 db tojás, 30 ml tej (1,5%-os), 2 dkg olaj, szódavíz

A kenyérport, a tojást és a tejet szódavízzel csomómentesre keverjük, majd annyi szóda­vizet adunk hozzá, hogy palacsinta sűrűségű tésztát kapjunk. Hozzáadunk egy evőkanálnyi olajat. Olajjal vékonyan kikent teflon serpenyő­ben 6 db vékony palacsintát sütünk.

Fehérjeszegény tejfölös lángos (1 darab)

2 darabhoz: 7 dkg burgonya, 2 dkg liszt, 2,5 dkg burgonyakeményítő, 2 g élesztő, 1 ek. tej, 40 ml tejföl, olaj a sütéshez

A megtisztított burgonyát kockára vágjuk, megfőzzük, áttörjük, hagyjuk kihűlni. A ke­ményítőt a liszttel összekeverjük. Kovászt ké­szítünk (tej, élesztő), ezt hozzáadjuk a lisztes keverékhez, majd a burgonyát is belekever­jük. Jól összedolgozzuk a tésztát. Meleg he­lyen, letakarva kb. fél órán át kelesztjük. A tésztából két kis cipót formázunk. Kézzel széthúzogatjuk, és forró olajban mindkét oldalát pirosra sütjük. Tálaláskor tejfölt teszünk a tetejére.

(Kicsák Marian, dietetikus)