A cukorbetegség két fő típusának összehasonlítása a dietetikus szemszögéből
A legtöbb ember rendelkezik több-kevesebb információval a diabéteszről. Azt azonban már kevesen tudják, hogy alapvetően két nagy csoportja van a diabéteszes betegek táborának. Az 1-es és 2-es típusú diabétesz eredetét tekintve gyökeresen különbözik egymástól. A diéta betartása viszont mindkét esetben elengedhetetlen!
Az 1-es és 2-es típusú diabétesz | |
Betegségleírás: 1-es típusú diabétesz | Betegségleírás: 2-es típusú diabétesz |
Eredetét tekintve, autoimmun betegség. Kialakulásának pontos okát nem tudjuk meghatározni. Szerepet játszhat: a hajlam öröklése, az immunrendszert ért behatás, külső tényezők, pl. fertőzés vagy pszichés okok. | Ebben a típusban is szerepe lehet a hajlam örökítésének, azonban főleg életmódi tényezőknek tulajdonítjuk kialakulását. Mozgásszegény életmód, egészségtelen táplálkozás, túltáplálkozás, elhízás stb. |
Gyermekkorban alakul ki, a betegek általában vékony testalkatúak. | Idős (idősebb) korban alakul ki. Manapság egyre gyakrabban fordul elő elhízott tizenévesek esetében és gyermekkorban is. |
Kialakulása gyors. Leggyakoribb tünetek: általános levertség, fáradtság, bágyadtság, a gyermek szomjas, sokat iszik, sokat pisil, rendszeresen éjszaka is bepisil. Jellemző még a száraz bőr, tapadó nyelv, gombás fertőzések a nemi szervek környékén. | Kialakulása lassú, ezért a beteg gyakran nem veszi észre a tüneteket, lassacskán hozzászokik. A tünetek megegyeznek az 1-es típusban leírtakkal. |
A terápia kizárólag inzulinkezelést jelent, hiszen a szervezet a betegség e típusában nem termel inzulint, amelyet pótolni kell. | Ha időben felfedezésre kerülnek a magasabb vércukor értékek, akár életmódváltás is elegendő lehet, mint kezelés. Abban az esetben, ha ez már nem elég, akkor az életmódváltás mellett gyógyszeres- vagy inzulinkezelésre van szükség. |
Mechanizmusát tekintve az immunrendszer hibás működésének következtében a szervezet inzulintermelő sejtjei elpusztulnak (a hasnyálmirigyben), ezért a szervezetben inzulinhiány jön létre. | A testi sejtek nem érzékelik megfelelően az inzulin jelenlétét („lusták”) – ez az inzulinrezisztencia. Ezért a szervezet még több inzulint termel, hogy kompenzálja a hatás elmaradását. Végül az inzulin termelése csökken, mert a sejtek kimerülnek, ekkor válik szükségessé az inzulin kívülről való pótlása. |
A bőr alá bejuttatott inzulin felszívódik és a véráramban kifejti hatását. Az inzulinkezeléssel igyekszünk az egészséges hasnyálmirigy inzulintermeléséhez hasonló hatást elérni. Beszélhetünk bázis inzulinról, ami a hasnyálmirigy folyamatos, egész napos inzulintermelését hivatott helyettesíteni, valamint étkezésekhez adott (bólus) inzulinról, ami az egyes étkezésekre elfogyasztott szénhidrát mennyiségének hasznosulásáért felelős. | Életmódváltással és diétával a kezdődő cukorbetegség még rendszerint visszafejleszthető, hiszen ha odafigyelünk a szénhidrátbevitelre, valamint testsúlycsökkenést is sikerül elérni, akkor javul a sejtek inzulinérzékenysége. A gyógyszerek segítik a sejtjeinket abban, hogy érzékeljék az inzulin jelenlétét, tehát csökkentik az inzulinrezisztenciát, valamint támogatják a hasnyálmirigy és a máj működését, a szövetek cukorfelvételét, így segítenek a vércukor normál szinten tartásában. |
Előfordulhat társulása más autoimmun betegségekkel pl. lisztérzékenység, autoimmun pajzsmirigybetegségek stb. | A 2-es típusú diabéteszesre általában jellemző a magas vérnyomás, a vérzsír paraméterek eltolódása, érelmeszesedés stb. |
A diéta mindkét esetben elengedhetetlen, de mégis kissé más jellegű. Ebben az esetben szükség van az ételek szénhidráttartalmának pontos ismeretére, az egyes étkezések szénhidráttartalmának grammra pontos kiszámolására. Megengedhető azonban kevés cukorral készült étel is, ha benne lévő szénhidráttartalmával tisztában vagyunk és számoljuk. Fontos tudnunk azt is, hogy az adott étel gyorsan vagy lassan szívódik fel, illetve azt, hogy az adott mennyiségű szénhidrátbevitelt mennyi inzulin beadásával tudjuk kezelni. | Ebben az esetben a betegek gyakran túlsúlyosak, ezért nem elegendő az ételek szénhidráttartalmára odafigyelni, a kalóriabevitelt is korlátozni kell. Ha a diabétesz időben felfedezésre kerül, elegendő az étkezések szénhidráttartalmának megbecslése, nem fontos mindent lemérni, de erre csak akkor képes az ember, ha tisztában van az ételek szénhidráttartalmával és mennyiségével. A felszívódás gyorsasága itt is fontos tényező: a gyorsan felszívódó, cukros ételek nem javasoltak ebben a típusban sem. |
Magyarországon a kezelt diabéteszes betegek száma kb. ötszázezerre tehető, de az előfordulás 7-10% közötti. A betegek közel 90%-a a 2-es típusba sorolható, az 1-es típusú diabétesz tehát sokkal ritkább. A diabétesz fogalma azonban nem merül ki ebben a két esetben.
A diabétesz kevésbé ismert formái
Beszélhetünk még LADA típusról, amely az 1-es típus egy lassan kialakuló formája. Valamint MODY típusról, melynek többféle változata lehet, ezt génmutáció okozza. Ez utóbbi kettő igencsak ritka.
Gyakrabban fordul elő a terhességi diabétesz (gesztációs diabétesz), mely rendszerint a terhesség harmadik trimeszterében jelenik meg, oka pedig a hormonszintek változásában keresendő. Nagyobb eséllyel lesz gesztációs diabéteszes az az anya, aki 30 évnél idősebb, elhízott és a családjában előfordult diabétesz. A terhességek kb. 4-7%-át érinti. Ha a kismama szigorúan odafigyel az étkezésére, többnyire inzulin nélkül is beállítható a vércukorszint. Szülés után a vércukrok normalizálódnak, de 3 hónap múlva ismételt terheléses vércukorvizsgálat szükséges. Aki terhességi cukorbetegségen esett át, sokkal nagyobb az esélye, hogy később cukorbeteg lesz, de életmód terápiával megelőzhető a diabétesz kialakulása.
A cukorháztartás zavarához vezethet még a hasnyálmirigy krónikus gyulladása, illetve egyéb hormonrendszeri betegségek, valamint fertőzés következtében és egyes gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat diabétesz.
Dietetikus segítsége minden diabétesz típus esetén szükséges! Forduljon hozzánk bizalommal, segítünk!