Hogyan előzhető meg cukorbetegként a lábamputáció?

A cukorbetegség két szövődménye, az idegkárosodás és a vérkeringés romlása, együtt fokozottan hajlamosítanak különböző lábproblémákra. A cukorbetegség számos elváltozás kockázatát növeli a lábakban, diabéteszes betegeknél már az apróbb lábproblémáknak is súlyos szövődményei lehetnek.

Cukorbetegséggel összefüggő lábproblémák

A magas vércukorszint idegkárosító hatása, a diabéteszes neuropátia következtében a diadéteszes betegnél érzéskiesés léphet fel, nem vagy nem megfelelően érzékeli a fájdalmat, ezért előfordulhat, hogy nem észleli a kisebb sérüléseket, gyulladást. A cukorbetegség szövődményeként kialakuló érszűkület rontja a szövetek vérellátását, a sérülések pedig lassabban gyógyulnak, és akár egy apró vágás is nehezen áll ellen a fertőzéseknek. Mivel az idegek és az érhálózat szerepet játszik a bőr egészségében és az izomzat működésében is, a károsodások a bőr és a körmök megváltozásához és a lábfej lassú deformitásához is vezethetnek.

• Fekélyek, nem gyógyuló sebek – A fekély olyan fájó, különböző mélységű seb a bőrön, mely akár egészen a csontig terjedhet. A rossz vérkeringés és a láb neuropátiája miatt a vágások és hólyagok könnyen alakulhatnak elfertőzött, nem gyógyuló fekélyekké. Ez gyakori és súlyos szövődménye a cukorbetegségnek, mely akár amputációhoz, vagy súlyos esetben vérmérgezéshez és halálhoz is vezethet. A fekélyek leggyakrabban a talpon, a lábujjak környékén alakulnak ki, de a boka környékén is gyakoriak.
• Érszűkület – Cukorbetegeknél a térd alatti erek gyakran beszűkülnek, ami korlátozza a véráramlást, megakadályozva a sebek gyógyulását. Normális fájdalomérzékelés esetén ez lábfájással jár, cukorbetegeknél azonban nehéz a probléma felismerése. Megfelelő terápia nélkül a diabéteszesek érszűkülete szöveti elhaláshoz, lábamputációhoz vezethet.
• Tyúkszem, bőrkeményedés – Neuropátia esetén a beteg nem érzékeli, ha a cipő nyomja a lábát, ami tyúkszem és bőrkeményedés kialakulásához vezet. Ezeket megfelelően kell kezelni, ellenkező esetben fekéllyé alakulhatnak.
• Száraz, repedezett bőr – A rossz vérkeringés és az idegi károsodás következtében a láb bőre szárazzá, repedezetté válhat. Noha ez látszólag ártalmatlan probléma, a száraz bőr kisebesedhet és könnyen elfertőződhet.
• Köröm rendellenességek – A benőtt köröm és a körömgomba a neuropátia miatt sokáig észrevétlenek maradhatnak. Ezek nem megfelelő kezelése fertőzéshez vezethet.
• Kalapácsujj és bütyök – Az izmokat érintő idegkárosodás izomgyengeséghez és a láb formájának elvesztéséhez vezethet, mely leggyakrabban kalapácsujj vagy bütyök formájában jelentkezik. Ha nem kezelik, ezek a deformitások fekélyeket okozhatnak.
• Charcot láb – Egy összetett lábdeformitás, amelyben az észrevétlen törött csontok a lágyszövetek megsemmisítését okozzák. Mivel a neuropátia miatt a kisebb csonttörés észrevétlen marad, a beteg továbbra is jár a törött csontokon, károsítva a környező szöveteket, szövődményeként pedig műtét vagy amputáció válhat szükségessé.

Ezen kockázati tényezők összessége a diabéteszes láb. A problémák 1-es és 2-es típusú diabétesz esetén is egyaránt előfordulhatnak.

Diabétesz és a lábamputáció kockázata

Az amputációk több mint fele Magyarországon a cukorbetegségre vagy az azzal kapcsolatos komplikációkra vezethető vissza, ezen belül a legtöbb alsó végtag amputáció. Egy cukorbetegnél 15-ször magasabb a kockázata a lábamputációnak, mint egy nem diabéteszes személynél.

A rossz mutatóknak alapvetően két típusú oka van.

• Az egyik ok a cukorbetegség szövődményeinek magas aránya. A diabéteszeseket fokozottan veszélyeztető érszűkület és a diabéteszes neuropátia, mely a cukorbetegek 60-70%-át érinti, növeli az amputáció kockázatát.
• A másik rizikónövelő tényező az, ha a cukorbeteg nem fordul időben orvoshoz kisebb sebek és sérülések esetén. Előrehaladott, fekélyes sebek esetén sok esetben orvosi kezeléssel sem kerülhető el az amputálás.

Az amputáció kockázata az életkor előrehaladtával, a túlsúllyal és a cukorbetegség időtartamával egyenes arányban növekszik, legnagyobb veszélyt azokra jelent, akiknél több mint 25 éve áll fenn a betegség. A rendellenes koleszterinszint, a magas vérnyomás és a dohányzás tovább növelik a kockázatot, ezek ugyanis az érszűkületet súlyosbító tényezők.

A nehezen gyógyuló seb, valamint a fáradékony, gyakran zsibbadó vagy bizsergő láb az a két figyelemfelhívó tünet, ami arra utal, hogy az idegi és érrendszeri károsodások miatt már fokozott a súlyosabb szövődmények kockázata. A legjobb, ha már ezen panaszok jelentkezésekor felkeresi orvosát.

Megelőző intézkedések

A cukorbetegség megfelelő kezelésével meg kell előzni a neuropátia és az érszűkület kialakulását vagy azok súlyosbodását, emellett mindent meg kell tenni a sebek kialakulásának elkerüléséért, illetve azok korai felismeréséért és szakszerű kezeléséért. A betegnek valamennyi területen létfontosságú szerepe van a kockázatok csökkentésében.

A cukorbetegség szövődményeinek csökkentése érdekében

• Tartsa a vércukorszintjét ellenőrzés alatt!
• Ne dohányozzon!
• Étkezzen egészségesen és mozogjon rendszeresen, csökkentse a túlsúlyát!
• Szakember segítségével ellenőriztesse, mennyire csökkent a vérkeringése, milyen mértékű a neuropátiája!
• Kezeltesse a szív-érrendszeri kockázatokat, így a magas koleszterinszintet és magas vérnyomást is, amennyiben szükséges! Kutatások szerint a koleszterincsökkentőket szedő cukorbetegek körében alacsonyabb az amputáció aránya.

A sérülések és fertőzések elkerülése érdekében

• Naponta mossa és alaposan szárítsa meg a lábait, ezzel csökkenthető a gombás és bakteriális fertőzések kockázata!
• Figyeljen oda arra, hogy a padlón ne legyenek éles tárgyak, tű vagy inzulin fecskendő! Ne járkáljon mezítláb!
• Mindig jól illeszkedő cipőt és tiszta, száraz zoknit viseljen! Rázza ki cipőjét használat előtt, és győződjön meg róla, hogy a zoknija nem gyűrődött meg!
• A lábkörmeit óvatosan és egyenesre vágja! Amennyiben bármiféle körömproblémája van, kérjen segítséget, vagy forduljon pedikűröshöz!
• Kerülje a házi, fürdőszobai „műtéteket”! Soha ne vágja ki a bőrkeményedést, tyúkszemet és ne használjon vénymentes gyógyszeres tapaszokat se ezek kezelésére!

Az időben megkezdett kezelés érdekében

• Ellenőrizze a lábait naponta egy tükör segítségével! Ha a látása gyenge, kérjen meg valakit, hogy nézze át alaposan a lábait és lábujjait! Keressen vágásokat, horzsolásokat, bőrpírt, duzzanatot, bőrkiütést, elszíneződést, sérülést, körömelváltozásokat (deformált, csíkos, megsárgult vagy elszíneződött, megvastagodott vagy nem növő). Figyeljen a kellemetlen szagokra, továbbá a törés esetleges jeleire is!
• Ne hagyja figyelmen kívül a lábfájdalmat! A fájdalom, mely éjszaka vagy minimális aktivitás után jelentkezik, beszűkült artériára utalhat! Kérjen mielőbbi segítséget!
• Tudassa orvosával, ha lábsérülése van, és az nem megfelelően gyógyul! Ha a lába duzzadt, vörös, forró, megváltozott a mérete, alakja, azonnal forduljon orvoshoz!
• Ha már kialakultak a lábán a fekélyek, gondoskodjon azok megfelelő kezeléséről! Rendszeresen ellenőrizze a sebek állapotát, alkalmazzon fertőtlenítő hatású sebkezelő szert, továbbá figyeljen oda a kötés gyakori cseréjére!

A láb rendszeres ellenőrzése és probléma esetén a mielőbbi szaksegítség keresése sokat segíthet abban, hogy a beteg állapota ne romoljon.

Mit tehet az orvos?

A szakmai irányelvek szerint a cukorbetegeknél meg kell vizsgálni a lábak állapotát a diagnózis felállításakor, majd azt követően panaszmentes esetben is évente. Bármilyen lábat érintő panasz esetén azonban minél hamarabb, soron kívül fel kell keresni a kezelőorvost.

Az időben megkezdett orvosi kezelés segíthet a seb gyógyulásában és így az amputáció megelőzésében. A kezelés első lépése a vércukorszint beállítása, a magas glükózszint ugyanis tovább súlyosbítja a fekélyhez vezető körülményeket. Lehetőség van tüneti kezelésként fájdalomcsillapításra, fertőzések esetén a kórokozók gyógyszeres eliminációjára, továbbá kiemelten fontos a higiénikus sebápolás a szakember által javasolt speciális kötszerekkel.

Számos műtéti technika létezik a lábak és a lábfej megmentésére. Leggyakrabban a vérkeringést javító érsebészeti műtétre kerül sor, de a probléma függvényében szükség lehet az ízületek újjáépítésére, fekélyes sebeknél az elhalt szövetek eltávolítása.

Lásd még A cukorbetegség okozta fekély

Mikor szükséges az amputáció?

Sajnos még a megelőző intézkedések betartása és a megfelelő sebkezelés ellenére is előfordulhat, hogy amputációra van szükség annak érdekében, hogy megmentsék a beteg végtagját vagy életét. A legfőbb kockázat a szövet elhalását jelző, fekete elváltozással járó üszkösödés, valamint az antibiotikumokra nem reagáló fertőzés. A beavatkozás nélkül toxinok és kórokozók kerülhetnek ugyanis vagy a véráramba, vagy a környező szövetekbe, veszélyeztetve a beteg életét.

Amputációra mindig a lehető legkisebb mértékben kerül sor, a magyarországi tapasztalatok szerint fele részben a láb egy részének (pl. lábujj, lábfej) eltávolítása szükséges, fele részben nem menthető meg a lábszár. A térd alatti amputáció javítja később a protézis használhatóságát.

(WEBBeteg - Cs. K., Forrás: Mayo Clinic, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, diabetológus)