Mit ehet és mit nem a cukorbeteg? Megkérdeztük a dietetikust

Egyénre szabott étrend kialakításával segítik a dietetikusok a cukorbetegeket, ebben mindenre kiterjedő tanácsokat is talál a páciens. Nem minden tilos! Szarka Dorottyát, a Cukorbetegközpont dietetikusát kérdeztük.

Megbetegíthet a nem megfelelő étrend. A legtöbb cukorbeteg – leginkább a 2-es típusúak – jelentősebb súlyfelesleggel küzd, ez pedig nagy szerepet játszik a betegség és a szövődmények kialakulásában. Éppen ezért fontos a személyre szabott étrend, a diéta kialakítása. Létezik tudatos étrend, amely nyáron is tartható?

Mire figyel a táplálkozási szakember az egyénre szabott étrend kialakításánál?

Figyelembe veszem az étrend megtervezésekor egyebek mellett a hozzám forduló páciens nemét, életkorát, magasságát, testsúlyát. Fontos információ az elmúlt fél-két évben tapasztalt testsúly-változást is. Fontos szempont, hogy mi a foglalkozása, ugyanis más-más étrend dukál az ülőmunkát végzőknek és a fizikai dolgozóknak, az időbeosztás vagy a műszak is befolyásolhatja az étkezések rendjét. A korábbi betegségekre, a családban előforduló betegségekre is rákérdezek, és szóba kerülnek a jelenleg szedett gyógyszerek, valamint étrend-kiegészítők.

Fontos, hogy közösen tervezzük meg a diétát, ezért tudnom kell, melyek a kedvenc vagy éppen kevésbé kedvelt ételek, van-e táplálékallergiája, ételintoleranciája. Kikérdezem a pácienst a vásárlási szokásairól, az ételkészítési ismereteiről, azaz tud-e főzni, és a jelenlegi életmódjáról is megtudok információkat.

Mennyi időt hagy a szakember az átállásra?

Fontos, hogy nem szabad mindenen egyszerre változtatni – például ha eddig kolbászt szalonnát, fehér kenyeret és kalácsot evett, nem tud egyik napról a másikra mindenről lemondani (és nem is szabad, mert elmegy az egésztől a kedve).

Milyen étkezésekből áll a diéta? Naponta hányszor egyen a páciens? Mi a helyzet a beiktatott nassolással?

Az ideális a gyakori, 2,5-3 óránkénti étkezés, a meghatározott szénhidrát-tartalmú ötszöri vagy hatszori étkezés. Mindez 3 főétkezést (reggeli, ebéd, vacsora) és 2-3 kisebb étkezést (tízórai, uzsonna, pótvacsora) jelent. Nem muszáj tízórainak vagy uzsonnának hívni, sokak számára szimpatikusabb a „nasi” kifejezés. Azonban az ezeken kívüli nassolás nem megengedett! Ezek az alapelvek, amelyektől az egyéni igényeknek, életmódnak megfelelően eltérhet a páciens. A változtatásokat azonban mindig szakemberrel érdemes megbeszélni!

Néhány hasznos praktika: miben süssük a húst, és egyáltalán milyen legyen a hús?

Ha lehet, fogyasszunk sovány húst (bőr nélküli baromfihús, sertéskaraj, szűzpecsenye, vadhúsok), és az elkészítés során is törekedjünk a zsírszegénységre! Használjuk vegyesen a zsiradékokat: jó minőségű napraforgóolaj, repceolaj, kókuszolaj az ajánlott. Finomítatlan olívaolajat csak salátákhoz használjunk (bár fogyókúra esetén nem javasolt az olajos öntet), az állati eredetű zsírokat (pl. sertészsír) minimalizáljuk. A vaj és a margarin helyett válasszunk csökkentett zsírtartalmú vaj- vagy sajtkrémet, de a házilag fűszerezett túrókrém is alternatíva (a házi, például a zöld fűszeres).

Mi a helyzet a felvágottakkal? Megengedett?

Felvágottból csak zsírszegényet együnk; a zsírtartalom 100 grammnyi termékben ne haladja meg az 5 százalékot. Ha tehetjük, válasszunk a baromfisonkák közül, vagy készítsünk házi májast. Szalámi- és kolbászfélék, valamint májkrémek csak néhanapján jöhetnek szóba.

Örökre lemondhat a cukorbeteg a pékáruról?

Sokan úgy gondolják, a cukorbetegséggel küzdők örökre lemondhatnak a finom szénhidrátokról, hiszen a cukor mellett a másik fő ellenségnek számítanak. Pedig az állítás döntően a finomított, magas glikémiás index-szel rendelkező szénhidrátokra igaz. Az orvos és dietetikus által meghatározott mennyiségben és megfelelő napszaki elosztásban a lassú felszívódású szénhidrát tartalmú ételek is fogyaszthatóak (pl. teljes kiőrlésű gabonából készült cukrozatlan pékáruk).

A panírozott ételeket a legtöbben zsemlemorzsával készítik el, viszont a cukorbetegeknek érdemes minden olyan alapanyagot kerülniük, amelyek gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmaznak, ilyen például a fehér liszt és abból készült zsemlemorzsa is. Panírozáskor használjunk teljes kiőrlésű búza- vagy zablisztet, esetleg alternatív liszteket (pl. zsírtalanított lenmagliszt, szezámliszt).

Változatos köret. Egyes családokban ez csak álom...

Sok családnál a köretet a krumpli, illetve a rizs alkotja, pedig ennél jóval szélesebb a kínálat, hiszen a cukorbetegség esetén bátran fogyasztható a bulgur, a kuszkusz, a köles, valamint a barna, illetve basmati rizst is. Ezek nem csak egészségesek, de egy kis változatosságot is biztosítanak.

Bővebben Diétás szabályok cukorbetegeknek

Szarka Dorottya, dietetikus