Az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása - Mi válthatja ki?

A cukorbetegség (diabétesz mellitusz) a szervezet anyagcseréjének örökölhető, krónikus megbetegedése. Két nagy csoportot különíthetünk el: az 1-es típust, melyre az inzulin hiánya jellemző, illetve a 2-es típust, melyben inzulinrezisztencia van, azaz csökken az inzulin iránti érzékenység.

Szükséges megemlíteni a terhesség kapcsán kialakuló terhességi vagy más néven gesztációs diabéteszt és a ritkábban előforduló egyéb specifikus típusokat is, melyek például a hasnyálmirigy idült gyulladása, gyógyszerek, endokrin megbetegedések következtében alakulhatnak ki.

Az 1-es típusú cukorbetegségben a betegek hasnyálmirigyében az inzulint elválasztó Langerhans-szigetek úgynevezett ß-sejtjei pusztulnak el.

A pusztulás következtében nem termelődik inzulin, ami inzulinhiányhoz vezet. A szigetsejtek pusztulását autoimmun folyamat okozza, a kiváltó ok azonban a mai napig sem ismert.

Az autoimmun betegség során az immunrendszer (valami hiba folytán) a szervezet saját sejtjeit – jelen betegségben a ß-sejteket – idegenként ismeri fel és olyan anyagokat (autoantitesteket) termel ellenük, amelyek a saját sejtek – itt az inzulintermelő sejtek – elpusztítására törekszenek.

A diabetes mellitus kialakulásának hátterében álló okok:

Genetikai okok: A cukorbetegség kialakulásában az örökletesség szerepét már régóta ismerik. Cukorbetegek családjait vizsgálva azt találták, hogy a betegség családi halmozódást mutat, az esetek 20%-ában a közeli rokonok között már előfordult a cukorbetegség.

A cukorbajra való hajlam kialakulásában a fehérvérsejtek felületi antigénjei, a HLA antigénrendszer bizonyos öröklött kombinációi (fő hisztokompatibilitási komplexum), a HLA DR3 és a HLA DR4 antigének játszanak fontos szerepet, melyek a 6. kromoszóma rövid karjához kötődve öröklődnek.

Azonban nem mindenki lesz beteg, akikben az előbb említett antigének kimutathatóak. Ahhoz, hogy a kórkép az erre genetikailag hajlamos egyéneknél kialakuljon kiváltó környezeti tényezők ún. trigger faktorok szükségesek.

Környezeti tényezők:

• A diabétesz kialakulásában néhány viszonylag gyakran előforduló vírust, mint a rubeola, mumpsz, citomegalovírus (CMV), coxsackie-, Echo-vírusokat mint kiváltó tényezőt tartanak számon.
  Az említett vírusok antigénjei hasonlítanak a ß-sejtek antigénjeihez, ezért úgy gondolják, hogy a szervezet által a vírusok ellen termelt anyagok a hasnyálmirigy szigetsejtjeit is károsítják. Ezt az elméletet igazolja, hogy az újként felismert betegek szérumában sok vírus-antitestet és vírusalkotó-részecskét találtak.

• Hasonlóan a vírusokhoz a csecsemőkori tehéntejfogyasztás is kiváltó faktora lehet a cukorbetegség kialakulásának, azonban ezt az elképzelést teljes bizonyossággal még nem sikerült igazolni.
  A feltételezés alapjául finn kutatók által végzett megfigyelés szolgál, mely során azt találták, hogy a tehéntejet (tápszert) fogyasztó csecsemők körében gyakrabban fordul elő a cukorbetegség az anyatejjel táplált társaikhoz képest.
  Úgy hiszik, hogy a mesterséges tápszerben lévő albumin egyik aminosav-szekvenciája (a szervezetben előforduló aminosavak kapcsolódási sorrendje) olyan antigén hatású vegyület, amely a csecsemők könnyebben áthatolható bélfalán keresztül a vérkeringésbe jut. A keringésbe érve autoimmun reakciót indít el, melynek eredményképpen olyan toxikus anyagokat termel az immunrendszer, mely az inzulintermelő sejtek pusztulását okozza.

• Kiváltó környezeti tényezőként tartják számon a ß-sejteket károsító szabad gyököket is.

A cukorbetegség a mai terápiákkal még nem gyógyítható megbetegedés. A megelőzéssel, a betegség idejében történő felismerése genetikai és immunológiai vizsgálatokkal, a veszélyeztetett egyének szűrésével a szövődmények kialakulása csökkenthető, a betegek életminősége jobbá tehető.

Tovább

• Az 1-es típusú cukorbetegség tünetei
• Cukorbetegség - Gyerekeknél gyakran csak túl későn észlelik

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Borsi-Lieber Katalin