Potenciazavarhoz vezethet a metabolikus szindróma

Ma már minden hatodik európai felnőttet fenyeget a metabolikus szindrómának nevezett „életmódbetegség”, mely növeli a 2-es típusú cukorbetegség, a szív - és érrendszeri betegségek, valamint a stroke kockázatát.

Magyarországon a hipertóniás populáció körülbelül egynegyedénél diagnosztizálható ez a megbetegedés. Ráadásul a keringés betegségei a férfiaknál merevedési zavart is okozhatnak. Az érintett magyar férfiak több mint felénél diagnosztizálható valamely társbetegség, például cukorbetegség, magas vérnyomás és szívbetegség. A metabolikus szindrómához vezető betegségek odafigyeléssel megelőzhetők, de ha már megvan a baj, orvosi kezeléssel korrigálhatók.

A metabolikus szindróma egy olyan, sajnos gyakori állapot, amelyre az elhízás mellett a magas vérnyomás, a magas vércukorszint és a kóros vérzsír-összetétel jellemző.

Ezek a helytelen életmódból összeadódó kockázati tényezők együttes jelenléte, nagyban megnövelik a koszorúér-betegség, a stroke és a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Sőt, a kardiovaszkuláris eredetű megbetegedések férfiaknál merevedési zavarokat is okozhatnak.

A metabolikus szindróma diagnózisát akkor mondhatjuk ki, ha az alábbi kockázati tényezők közül legalább három jelen van: centrális, ún. alma típusú elhízás, kóros vérzsír-összetétel (alacsony HDL koleszterin, emelkedett triglicerid), magas éhgyomri vércukor, vagy emelkedett vérnyomás.

A négy kockázati tényező

Elhízásról akkor beszélhetünk, ha az ember testsúlya legalább 20%-kal haladja meg az ideális értéket. A túlsúly elősegíti az inzulin rezisztencia kialakulását, aminek eredményeképpen a szervezet nem a megszokott módon reagál az inzulinra.

A metabolikus szindrómára az alma típusú elhízás jellemző, amikor a zsír a törzs és a has körül rakódik le.

Testtömeg index (BMI). A testtömeg index a kilógrammban mért testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa (kg/m2). Ha a BMI értéke 18,5 alatti, akkor soványabb, mint az ideális lenne. Ha a BMI 18,5 és 25 közé esik, akkor az Ön tömege optimális. Amennyiben a BMI 25 és 30 között van, akkor túlsúlyos, ha 30 felett van, akkor elhízott.

Haskörfogat mérés. A hasüregi zsír növeli az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. Nőknél a haskörfogat 88 cm, a férfiaknál pedig 100 cm alatt kell, hogy legyen (ezek a számok a különböző ajánlásokban néhány cm-rel eltérhetnek).

Ha a zsírszövet jelentős része a hasüregben található a belek között (mezenteriális zsír), akkor "alma" típusú elhízásról beszélünk. Ha pocakja, előredomborodó vagy éppenséggel lecsüngő hasa van, akkor elhízása alma típusú. Amennyiben a zsírszövet zöme a csípőn, a combokon és általában a bőr alatt van (szubkután zsír), akkor az elhízás "körte" típusú. Az egészség szempontjából sokkal kedvezőbb a körte típus.

A koleszterin és a trigliceridek szintje szintén a metabolikus szindróma fontos mutatójának számít.

Kóros vérzsír-összetétel akkor áll fenn, ha vérünkben túl nagy mennyiségű a "rossz" koleszterin (LDL koleszterin), magas a triglicerid-szint, és a szükségesnél kevesebb a "jó" koleszterin (HDL koleszterin).

A vér trigliceridszintjének megemelkedése elősegíti a verőereket elzáró zsíros lerakódás (plakk) kialakulását, megnehezítve ezzel a vér eljutását a szívhez.

A HDL koleszterin segít eltávolítani az erekből a lerakódott plakkokat, és megakadályozza az erek elzáródását. Ha a vérben sok a HDL, annak jótékony hatása van a szívre, ellenben a szükségesnél alacsonyabb HDL koleszterin szint szívinfarktus vagy stroke kialakulására hajlamosíthat.

A magas vércukorszint is jelentős kockázati tényező. Normális körülmények között a cukor hamar eltűnik a vérből és beépül az energiaraktárba, ellenkező esetben kórosan megemelkedik, így a vérben lévő glukóz a szervezet minden szervéhez és szervrendszeréhez - többek között a szívhez, az erekhez, a vesékhez és az idegrendszerhez - eljut. Ez az állandó "cukortámadás" az adott szerv vagy szervrendszer károsodásához vezethet.

A magas vércukorszint a szívizomelhalás, a stroke, a vakság és a végtag elvesztésének veszélyét is magában rejti, ezen túl gyakran vezet 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához.

A magas vérnyomás esetében a verőerekben túlságosan nagy nyomással áramlik a vér, ami károsítja az érrendszert: az erekre ható tartós nyomásemelkedés következtében faluk megvastagszik, és veszít rugalmasságából. A létrejövő érelmeszesedés érintheti a szívet ellátó verőereket is. A magas vérnyomás önmagában nem okoz tüneteket, de szívinfarktus, stroke és veseelégtelenség kialakulására hajlamosíthat.

Metabolikus szindróma esetén az felerősödik az érelmeszesedés folyamata, mely az artériák egyik leggyakoribb megbetegedése. Az elváltozás tudományos elnevezése az arteriosclerosis vagy az atherosclerosis. Ha lefordítjuk a szakkifejezéseket, sokat elárulnak a betegségről. Az arteriosclerosis fogalma az arteria (artéria) és scleros (kemény) görög szavakból tevődik össze. Ezek egyben az artéria-elmeszesedés jellegzetes jegyeihez vezetnek: az artériák fala megkeményedik és megvastagodik. Az atherosclerosis kifejezésben a görög athere szó rejlik, ami "búzalisztpépet" jelent. Ez esetben az érintett artériaterületek - az ér felmetszése után - kissé a lisztpépre emlékeztetnek.

A férfiak duplán veszélyeztettek

Talán kevéssé ismert tény, hogy a merevedési zavar hátterében sokszor valamilyen keringési betegség húzódik meg. Ráadásul ez a kockázat a negyvenes éveiben járó, a szexuális étvágyat tekintve aktív férfiakat is érinti.

Az erekcióhoz ugyanis nem csak szexuális ingerre, hanem jól működő érrendszerre is szükség van, a barlangos testecskék vérrel való telítődése a keringéssel összefüggő folyamat. Márpedig a merevedési zavarral érintett magyar férfiak több mint felénél diagnosztizálható valamely társbetegség: cukorbetegség, magas vérnyomás, szívbetegség, illetve a hormonháztartás vagy a pajzsmirigyműködés zavara mutatható ki.

Sokan csak a merevedési zavar bekövetkeztekor fordulnak orvoshoz – vagy akkor sem. Nemegyszer azonban ilyenkor már nagyobb baj van, mint ha időben kezeltették volna addig ártalmatlannak vélt tüneteiket.

Pedig a bajt meg is lehetne előzni: az egészséges életmód – például a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás mellőzése, az étkezésre való odafigyelés – a szív- és érrendszeri betegségek mellett a merevedési problémák rizikóját is csökkentheti.

Egészség és potencia

Ha már jelentkezett - a metabolikus szindróma tüneteként - a merevedési zavar, a szexuális örömökről akkor sem kell lemondani. Létezik ugyanis gyógyszeres terápia, mely az alapbetegségekre felírt gyógyszerekkel együtt is szedhető. Sőt, a megfelelő gyógyszeres terápia beállítása mellett ajánlott is a mértékletes nemi élet, hiszen felér egy alapos testmozgással.

A merevedési zavarra az urológus vagy az andrológus írja fel a gyógyszert, melyet legtöbbször lehet más, keringési betegségekre felírt készítményekkel együtt is használni, néhány kivétel azonban van, ezért fontos, hogy a páciens tájékoztassa kezelőorvosait, hogy melyik problémájára milyen gyógyszert szed.

Ezzel együtt tudni kell, hogy a merevedési zavar megelőzésének legjobb módszere a megfelelő életmód, amellyel több, más súlyosabb betegséget is kivédhetünk. És ez már a nőkre is vonatkozik.

A megelőzés és a megoldás

A legújabb kutatások szerint a metabolikus szindróma szoros összefüggésben van az anyagcserével, vagyis a táplálék feldolgozásának módjával.

Normális körülmények között a táplálék cukor és egyéb alapvegyületek formájában kerül a vérkeringésbe. A vércukorszint megemelkedésekor a hasnyálmirigy inzulint termel. A sejtekhez kapcsolódó inzulin lehetővé teszi a glükóz bejutását, melyből a sejtben energia keletkezik. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a sejtek nem képesek reagálni az inzulinra. Egyes kutatások szerint ez az inzulin-rezisztens állapot áll a metabolikus szindróma kialakulásának hátterében.

Hatásos módja lehet az inzulinrezisztencia megelőzésének és csökkentésének – a nem elégszer hangsúlyozott – egészséges táplálkozás és a mindennapi testmozgás. Negyven felett mindazonáltal indokolt rendszeres orvosi kontrollal, szükség esetén kezeléssel kiküszöbölni ezt az alattomosan romboló betegséget.

(WEBBeteg, lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos)