Az 1-es típusú cukorbetegség szövődményei

Az 1-es típusú, vagyis inzulinfüggő diabétesz jellemző esetben gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban alakul ki. Az érintett többnyire vékony testalkatú, a családban pedig nem fordul elő más 1-es típusú cukorbeteg (a fokozott családi megjelenés pont a 2-es típusú cukorbetegségre jellegzetes).

Sok esetben súlyos panasz hátterében derül fény akár extrém magas vércukorértékre, bizonyos esetben alacsony vércukorszintre. A tünetek változatosak lehetnek, rossz közérzet, hányinger, hányás, nagymértékű fogyás, napi több liter folyadék fogyasztása, de akár súlyos idegrendszeri tünet, látászavar, eszméletvesztés, kóma.

Biztos diagnózist követően a kezelés mindig inzulinnal történik (napi 4x adott inzulin, esetleg bizonyos esetekben inzulinpumpa). A cél a normális szénhidrátháztartás beállítása, hogy a szervkárosodások és szövődmények megelőzhetőek legyenek.

Szövődmények, amelyek 1-es típusú cukorbetegségben akut formában léphetnek fel

Hipoglikémia

Az 1-es típusú cukorbetegség leggyakoribb heveny szövődménye a hipoglikémia (alacsony vércukorszint). Oka a szervezet igényénél nagyobb fokú inzulin jelenléte és/vagy kevés glükóz a vérkeringésben.

A súlyosan alacsony vércukorszint életveszélyes állapot, a sokszor, hosszabban jelentkező alacsony vércukorszinttel járó epizódok, akár gyermekkorban, az agy fejlődését akadályozzák, később idegrendszeri szövődmények kialakulásához is vezethetnek.

A hipoglikémia lehet a cukorbetegség első tünete, még a diagnózis felállítása előtt. Kezelt cukorbetegeknél akkor fordul elő, ha nincs arányban a bevitt szénhidrát mennyisége és az inzulin adagja. Tehát kevesebb a bevitt szénhidrát, vagy több az adott inzulin. Tudni kell, hogy a testmozgás és fizikai munka (minthogy az izom cukrot használ fel ilyenkor fokozott ütemben) jellegzetesen csökkenti a vércukorszintet, így ha ez a tény nincs figyelembe véve és kompenzálva, akkor hozzájárul a hipoglikémiához.

Összességében a hipoglikémia életet is veszélyeztető állapot lehet, zavartságot okoz, mely akár járművezetés közben balesetet okozhat, de ha egy gyermekre vagy épp idős betegre gondolunk, pl. éjszaka súlyos sérülést is okozhat náluk.

Különösen fontos az alacsony vércukorszinttel járó epizódok megelőzése, a kezelés megfelelő beállításával és kellően gyakori vércukorszintmérésekkel, illetve kiemelten fontos a hipoglikémia korai, még enyhe stádiumban történő felismerése.

A kezdődő, nem súlyos fokú alacsony vércukorszint tünete a fejfájás, az idegesség, gyengeség, bágyadtság, éhségérzet.

A vércukorszint további csökkenésekor hasi fájdalmak, hányinger, hányás, magatartászavarok, látászavar, a szívverés gyorsulása, sápadtság, verítékezés, finom hullámú végtagremegés és pupillatágulat jelentkezhet.

Súlyos esetben átmeneti végtagbénulás, izomgörcsök, majd eszméletlenség következhet be.

Gyakran fordulhat elő alacsony vércukorszint éjjel. Amennyiben Ön felnőttként éjjel, álmából felriad, feltétlenül mérje meg a vércukorszintjét, vagy keltsen fel valakit a családból! Ezt mondjuk meg cukorbeteg gyermekünknek is! Amennyiben az éjjeli hipoglikémia nem kelti fel a beteget, reggel az átnedvesedett pizsama (éjszakai izzadás), a beteg fejfájása és fáradtsága hívhatja fel rá a figyelmet.

Az alacsony vércukorszint leggyakoribb oka gyermekkori cukorbetegségben az intenzív testmozgás, amennyiben ezt nem előzi meg a szénhidrát- és energiabevitel növelése, illetve az inzulin adagjának csökkentése.

Okozhatja még az étkezés elmulasztása, illetve az előírt inzulinadagolástól való eltérés is. Különösen veszélyes a testmozgás és az alkoholfogyasztás együttes hatása, kamasz gyermekünket tehát intsük óva az alkoholtól.

Mit tegyünk hipoglikémia esetén?

Az alacsony vércukorszinttel járó epizódot minden életkorban ugyanúgy kell ellátni.

Cukorbetegnél mindig legyen néhány szem szőlőcukor (nem kockacukor!), illetve néhány deciliter cukros üdítőital, amelyet nem súlyos hipoglikémia esetén elfogyaszthat. Fontos tudni, hogy ettől az alacsony vércukorszint csak átmenetileg normalizálódik, ezt követően feltétlenül fogyasszon el 10-20 grammnyi összetett szénhidrátot is (keksz, péksütemény), és ellenőrizze vércukorszintjét!

Súlyos hipoglikémia esetén a kezelőorvos által biztosított glukagon tartalmú injekciót kell beadni.

Ketoacidózis

A ketoacidózis (ketontestek vérben történő felszaporodása miatti vérsavasodás) kialakulását szinte mindig valamilyen fertőzéses eredetű megbetegedés okozza, az emelkedő testhőmérséklet és egyéb stresszhatást kiváltó anyagok (pl. bakteriális méreganyagok) ugyanis mind növelik a szervezet inzulinigényét, melyet ha nem biztosítunk a szervezet számára, a meglévő vércukor ellenére a sejtek nem jutnak elegendő szőlőcukorhoz. Ennek hatására indulnak meg azok az anyagcsere-folyamatok, melyek ketontestek képződéséhez, és az ezek miatt kialakuló hasi fájdalmakhoz, hányáshoz, acetonszagú lehelethez és szabálytalan légzéshez, kómához vezetnek. Sok esetben ketoacidózis okozta tudatzavar lehet az első esemény a cukorbetegség felfedezésében, de természetesen ismert inzulinfüggő cukorbeteg esetén is kialakulhat, ha nem megfelelő az étrend, nincs vagy nem elégséges az alkalmazott inzulin, vagy fertőzés rontja tovább a folyamatot.

A cukorbeteg bármilyen betegsége esetén azonnal keressük fel a háziorvost, kérjük ki a kezeléssel kapcsolatos tanácsait, és haladéktalanul alkalmazzuk azokat.

Mit tegyünk ketoacidózis esetén?

A ketoacidózis természetesen otthon nem kezelhető, ez általában intenzív osztályos ellátást igényel. Azonnali vércukormérés és mentő értesítése szükséges haladéktalanul. Ha a beteg eszméleténél van, akkor folyadék pótlása óvatosan, illetve megfelelő ismeretek birtokában gyors hatású inzulin adagjának beadása történhet, DE csak ha biztosan tudjuk, hogy magas a vércukorszint. A vércukormérő sok esetben „nem értékelhető” eredményt jelez ki, ilyenkor nem tudhatjuk, nincs-e pont alacsony vércukorszint, emiatt tilos inzulint adni, ha nem ismerjük a vércukorértéket!

Az 1-es típusú cukorbetegség lehetséges hosszú távú szövődményei

Kezelés nélkül vagy nem megfelelő kezelés mellett a cukorbetegség hosszú távon számos szövődmény kialakulását idézheti elő, úgymint:

• érelmeszesedés
• szívbetegségek
• vesekárosodás (nephropathia)
• diabéteszes neuropátia
• diabéteszes retinopátia

Lényegében bármely szerv károsodhat a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt cukorbetegség következtében, illetve társulnak hozzá kockázati tényezők, amelyek tovább rombolják a szövődményeket, pl. magas vérnyomás, magas húgysavszint. Fokozott kockázattal kell számolni a szív- és érrendszeri betegségek, stroke előfordulása szempontjából is.

A szövődmények kialakulásának kockázata – egyéni eltérést is mutat, de – nagyjából a rossz szénhidrátháztartásban töltött idővel arányosan növekszik. Tíz év távlatában akár 50-90%-ban is előfordulnak a fenti szövődmények. Sok esetben pedig ezt nehéz kommunikálni a fiatal beteg felé, aki azt mondja, hogy „de hisz nem érzek semmit, attól, hogy nagyon magas a vércukrom”. Nem fog érezni tünetet, panaszt, csak akkor, amikor elveszti szeme látását, művesekezelésre kell járnia, vagy súlyos fekély, üszkösödés miatt lábának amputációjára kerül sor. Akkor pedig oly sok esetben hangzik el, hogy szóltunk évekkel ezelőtt, hogy ebből baj lesz.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Horváth Balázs, általános orvos és Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus