Milyen munka ajánlott a cukorbetegeknek?
Vannak-e cukorbetegek számára lehetőleg kerülendő, illetve különösen ajánlható foglalkozások? Úgy gondoljuk, igen fontos az, hogy a cukorbeteg fiatal idejekorán gondolkodjék a pályaválasztásáról.
Alapvető szempont, hogy e pálya a cukorbeteget életvezetésében, diabéteszének egyensúlyban tartásában ne gátolja, és az is igen fontos, hogy a szövődmények kialakulásának kockázatát lehetőleg mérsékelje.
A cukorbeteg embernél is igen fontos, hogy a választott életpálya örömet okozzon, sikereket hozzon, meglelje benne személyiségének kiteljesedését, ugyanakkor ne okozzon a szükségesnél nagyobb mértékű feszültségeket, pszichés vagy fizikai megterhelést.
Nem tanácsolható munkák
A vakság leggyakoribb oka a cukorbaj |
A cukorbetegség a felnőtt lakosság körében a fejlett világban a leggyakoribb vaksági ok. A cukorbetegség szemészeti szövődményeiről bővebben |
Ennek megfelelően, a csupán életmódkezeléssel anyagcsere-egyensúlyban már nem tartható cukorbetegek számára nem tanácsolható:
- a váltott műszakban történő munkavégzés,
- a rendszeres éjszakai munkarend,
- a hirtelen vagy jelentősen változó fizikai igénybevétellel járó elfoglaltság.
Inzulinnal kezeltek számára a fentieken túl nem tanácsos a nem eléggé higiénikus környezetben történő munkavégzés, hiszen az – az esetenként napközben is szükséges – injekciózást és vércukor-önellenőrzés végzését körülményessé teheti.
Meggondolandó, sőt inkább nem tanácsos a szemet megerőltető foglalkozások választása (pl. vésnök, órás, varrónő, műszaki rajzoló, precíziós műszerész stb.), váratlan vércukoresés szempontjából veszélyeztető (pl. tetőfedő, darukezelő, általában magasban vagy balesetveszélyes gépek igénybevételével történő munkavégzés) vagy – neuropátia lehetőségére gondolva – a fokozott vibrációs ártalommal (pl. légkalapáccsal) járó munkavégzés.
Nem ajánlhatók a végtagok potenciális sérülésével járó munkakörök (pl. aszfaltozás, üveges, bányász, kőfejtő stb.) választása sem. (A járművezetéssel kapcsolatos foglalkozásokra ehelyütt nem térünk ki részben, mivel ezek hivatásszerű gyakorlását – ideértve a repülőgép- és hajóvezetés speciális szempontjait is – külön jogszabályi előírások korlátozzák.)
Melegen ajánlhatók ezzel szemben olyan munkakörök, amelyek döntően szellemi tevékenységgel kapcsolatosak (pl. könyvtári, utazásszervezési, logisztikai munkakörök), továbbá amelyek egyenletes, nem megterhelő fizikai igénybevétellel járnak (pl. a kereskedelem, az egészségügy egyes területei, óvónő, kertész).
További szempontok az életpálya megválasztásához
Felsorolásunk természetesen csak a figyelmet néhány sajátos szempontra felhívó ajánlás, s magunk is ismerünk olyan diabéteszeseket, akik hosszabb ideje sikeresen, egészségük veszélyeztetése nélkül végzik az említett tevékenységek valamelyikét. Mindez még inkább alátámasztja a személyre szabott döntés meghozatalának szükségességét. A pályaválasztáshoz és a munkavégzéshez kapcsolódó fontos további szempont az életpályára felkészítők és a munkatársak korrekt tájékoztatása a cukorbetegség fennállásáról, az alkalmazott kezelés módjáról és a munkavégzést esetlegesen korlátozó szövődmények felléptéről.
Ennek módja és ideje tekintetében általános útmutatás nem adható, minden esetben az adott egyénre és helyzetre vonatkozóan kell a döntést meghozni. Magunk is tapasztaljuk, hogy a cukorbetegség közlése önmagában is korlátozhatja a felvételt egyes képzésekbe vagy egy adott állás elnyerését. E tekintetben igen sok még a társadalom feladata.
A hipoglikémia |
Mindennapjainkban gyakran használjuk azt a kifejezést, hogy "leesett a cukrom". Az alacsony vércukorszint a szervezetben reakciók egész láncát indítja be. A fejfájás, szédelgés, a koncentrációképesség romlásának jelei mind utalhat az alacsony vércukorszintre. A hipoglikémia |
A betegség elhallgatása ugyanakkor – különösen inzulinkezelés esetén – veszélyt jelenthet mind a cukorbeteg, mind a környezete számára. Úgy gondoljuk, hogy e nem könnyű kérdés megoldását csak a cukorbetegséggel kapcsolatos tények és adatok széles körű elterjesztése, a diabétesz rohamosan növekvő előfordulásának ismerete, a társadalom lehető legkörültekintőbb tájékoztatása jelentheti.
Közös feladatunk annak megértetése és elfogadtatása, hogy a megfelelően kezelt, anyagcsere-egyensúlyban lévő cukorbeteg ember a társadalom nem cukorbetegekkel egyenértékű tagja.
Anyagcsere-rendellenessége nem betegség, hanem az életét végigkísérő állapot. A diabéteszesek kezelési elveket követő, jó értelemben véve „tervezett” életvezetése az esetek túlnyomó többségében munkavégzésükben is előnyt jelenthet.
Dr. Baranyi Éva, Dr. Winkler Gábor: Cukorbetegség |
A kiadvány fülszövege: "Melyek a cukorbetegség fő típusai? Mi okozza a cukorbetegséget? Megelőzhető, illetve elkerülhető-e a cukorbetegség? Mi a táplálkozási piramis, és mi a jelentősége? Mit jelent a cukorbetegség "komplex kezelése"? Miért szükséges a vércukor önellenőrzés? Milyen gyakran mérjen vércukrot a cukorbeteg? Hogyan előzhetők meg a cukorbetegség szövődményei? Ajánljuk a könyvet azoknak a cukorbetegségben szenvedőknek, akik többet szeretnének tudni a betegségükről és tudatosan kívánják a szükséges lépéseket végezni a cukorháztartás tartós egyensúlya és a jobb életminőség érdekében." Szerző(k) - Dr. Baranyi Éva, Dr. Winkler Gábor |
(Springmed)