Cukorbetegség: Mikor menjünk szűrővizsgálatra?
megjelent:
Súlyos, de korai tünetekkel sokszor nem járó betegségek szűrővizsgálati programjának elindítását, gyakran nehéz eldönteni. Ez a helyzet a cukorbetegséggel is.
Amerikai kutatók a cukorbaj költséghatékony szűrésének megszervezésére matematikai modellt dolgoztak ki, amelyet a Lancet című folyóiratban ismertettek.
| Tíz tipp diabétesszel előknek |
| A 2-es típusú cukorbetegség komoly betegség, kezelése az egész napra kiterjedő elkötelezettséget igényel, az erőfeszítés azonban megtérül. A 2-es típusú cukorbetegség megfelelő kezelése csökkentheti a súlyos, életet veszélyeztető szövődmények kialakulását. Tíz tipp diabétesszel előknek |
A múlt században a tüdővészt morbus hungaricus, azaz magyar betegség néven is emlegették. A közegészségügyi szakemberek példamutató tüdőgyógyintézeti hálózatot hoztak létre, kötelezővé tették az évenkénti tüdőszűrést, így a tuberkulózist sikerült visszaszorítani. A szűrővizsgálatok rendszere más, súlyos betegségek korai fölismerésére is világszerte elindult, de az eredmények gyakran vitathatóak.
Sokszor a diagnosztikus módszerek még nem eléggé érzékenyek és megbízhatóak, és szinte minden esetben igen drága az egészségügy számára egy ország valamennyi lakosának vizsgálata.
A szűrővizsgálatokkal foglalkozó intézeteket általában a behívott személyek létszáma alapján fizetik. Ezek abban érdekeltek, hogy minél több vizsgálatot végezzenek. Emiatt ritkán tájékoztatják a szűrés során a módszer pontosságáról, a tévesen pozitiv és tévesen negatív esetek arányáról a vizsgált személyeket.
Több, szűrővizsgálattal kapcsolatban bontakozott ki viharos vita a szűrés értelméről, hatékonyságáról. Richard Kahn és munkacsoportja azzal foglalkozott, milyen életkorban volna optimális a társadalom valamennyi tagját megvizsgálni az esetleges cukorbetegség fölismerése szempontjából.
A kutatók Archimedes elnevezésű matematikai modellje azt a célt szolgálja, hogy választ adjon arra, hány éves korban kellene elvégezni az első diabéteszszűrést. A cukorbaj nemcsak önmagában számít veszélyes anyagcsere-betegségnek, hanem a halál leggyakoribb okát jelentő szív- és érrendszeri zavarok egyik fontos kockázati tényezője is.
Különböző szervezetek azt javasolták, hogy 30 éves kortól mindenkit évente utaljanak laboratóriumi vizsgálatra. A szakemberek szerint ez nem költséghatékony eljárás. A munkacsoport társadalmi modellje szerint a legtöbb információt a leggazdaságosabban akkor kapják, ha az első szűrővizsgálatot 45 éves korban végzik, és minden ötödik esztendőben megismétlik.
(MTI)
